A szívmegállás a szív pumpafunkciójának hirtelen megszűnését jelenti. A vérkeringés megszűnte légzésleálláshoz, eszméletvesztéshez, potenciálisan halálhoz vezet. A szívmegállás újraélesztés nélkül – melynek megkezdéséhez mindössze 3-5 perc áll rendelkezésre – végzetes, egyet jelent a szívhalállal.
A szívműködésről és a keringési rendszerről külön cikkben olvashat.
A szívmegállásnak két fajtája van, az asystolés („néma szív”), ami esetén nincs szívizom összehúzódás és csak pulzus nélküli elektromos aktivitás észlelhető, valamint a tachysystolés, ami esetén olyan gyorsan követnék egymást a szívösszehúzódások, hogy arra a szívizom már nem képes (pl. kamrafibrilláció vagy kamrai tachycardia). Az esetek 80%-ban az utóbbi áll a szívmegállás hátterében.
A szívmegállás nem azonos a szívrohammal (szívinfarktus) – de szívroham vezethet szívmegálláshoz.
A szívmegállás jelei, tünetei
A szívmegállás általában minden előjel nélkül következik be, tünetei azonnaliak és drasztikusak.
Nagy valószínűséggel szívmegállásról van szó, ha az illető
- összeesik,
- eszméletlen és nem reagál semmire,
- nincs pulzusa,
- nem lélegzik vagy nem lélegzik normálisan (zihál).
A szívmegállásnak bizonyos esetekben azonban lehetnek figyelmeztető előjelei:
- mellkasi diszkomfortérzés,
- légszomj,
- gyengeség,
- gyors szívverés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha az alábbi jelek bármelyikét tapasztalja, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt:
- mellkasi fájdalom (angina pectoris),
- heves szívdobogás (palpitatio),
- szabálytalan szívverés (szívritmuszavar),
- megmagyarázhatatlan zihálás / légszomj,
- szédülés, ájulás vagy ájulásközeli állapot.
Fontos! A mentők kiérkeztéig meg kell kezdeni az alapfokú újraélesztést. Ennek célja, hogy a vérben található oxigén egy része továbbra is eljusson az érintet szerveihez, szöveteigez: a mellkas pumpálása alacsony hatásfokon képes helyettesíteni a szív pumapfunkcióját, ezzel időt nyerve az orvosi segítség megérkeztéig.
Elsősegélynyújtás szívmegállás gyanúja esetén
A szívmegállás azonnali újraélesztés nélkül halálos!
A szívmegállással megszűnik a vérkeringés, így az oxigénben gazdag vér áramlásának hiánya súlyos agykárosodáshoz, majd halálhoz vezet. Ezért az eszméletlen, nem lélegző személyhez azonnal orvosi segítséget kell hívni – hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A földön fekvő beteget meg kell szólítani és a válltájékot óvatosan meg kell rázni. Ha nem érkezik rá reakció, akkor a beteg nincs eszméleténél. Ellenőrizni kell a légzést legalább 10 másodpercen át. Ha nincs légzés, vagy nagyon gyenge, akkor már biztos, hogy újraélesztésre lesz szükség, amit azonnal meg kell kezdeni és a mentők megérkezéséig folytatni kell.
További teendők:
Lehetőség szerint a légutakból el kell távolítani minden jól látható akadályt (pl. hányadék, műfogsor), majd a hanyatt fekvő beteg fejét óvatosan hátra kell hajtani, a szabadabb légutak biztosítása érdekében.
10 másodpercig figyelni kell a mellkas mozgását. Ha nem észlelhető legalább 2 lélegzetvétel, az azt jelenti, hogy nincs elégséges keringés, és azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést 30 mellkaskompresszióval (a mellkas közepén, a szegycsont felett egymásra helyezett, kinyújtott kezekkel történő erőteljes – 4-5 centiméteres – benyomásával, legalább 100/perc-es frekvenciával, lásd au oktatüvideóban alább).
A 30 mellkaskompresszió után mesterséges lélegeztetés következik: 2 befújás 5 másodperces különbséggel a beteg szájába vagy orrába (szájba történő fújás esetén az orr nyílásait, orrba történő fújás esetén a szájat be kell fogni). Befújásnál figyelni kell a mellkas emelkedését és süllyedését. Ha a mellkas nem emelkedik és süllyed, az azt jelenti, hogy a lélegeztetés elégtelen. A mellkaskompressziót ebben az esetben is mindenképpen folytatni kell.
Sikeres lélegeztetés esetén a 30 mellkaskompresszió – 2 befújás műveletsort a mentők megérkezéséig folytatni kell. Amennyiben rendelkezésre áll hordozható defibrillátor, azt a mentők hívása után azonnal üzembe kell helyezni, és amíg töltődik, mellkaskompressziót kell végezni.
Az elektródák beteg mellkasára történő felhelyezése után a készülék ellenőrzi a szívritmust, és ha kell, sokkot (áramütést) javasol, majd további hangutasításokat ad, amelyeket pontosan követni kell a mentők megérkezéséig.
Az újraélesztés alapjait IDE KATINTTVA egyszerű és szórakoztató formában megtekintheti az OMSZ videójában. A defibrillátor használatáról készült videót pedig IDE KATINTTVA érheti el.
A szívmegállást kiváltó okok
A szívmegállás közvetlen oka általában a szív elektromos tevékenységének rendezetlenné válása (szívritmuszavar). A szívritmuszavarok nem minden fajtája jár súlyos következményekkel, szívmelálláskor általában a szívizom nagy része érintett, ez okozza a pumpafunkció elégtelenné válását.
Szívmegálláskor leggyakrabban kamrai fibrillációról van szó, amikor gyors és kiszámíthatatlan elektromos impulzusok hatására a kamrák remegnek és képtelenek a vér pumpálására.
Szívritmuszavart és azon keresztül szívmegállást okozhatnak a szív egyéb – ismert vagy diagnosztizálatlan – megbetegedései:
- koszorúér-betegség,
- szívroham (szívinfarktus),
- szívmegnagyobbodás (kardiomegália),
- szívbillentyű-betegség,
- veleszületett szívrendellenesség,
- szív genetikai eredetű elektromos problémái (pl. Brugada-szindróma),
- szívizom-elfajulás (kardiomiopátia),
- szívizomgyulladás.
A szívmegállás kockázatát növeli a korábbi szívmegállás, illetve ha a családban történt már szívmegállás.
Szívmegállást okozhat még:
- kábítószerhasználat (pl. kokain, amfetamin),
- táplálkozási zavar (alacsony kálium- vagy magnéziumszint),
- obstruktív alvási apnoe,
- krónikus vesebetegség,
- áramütés,
- gyógyszer-túladagolás,
- súlyos vérzés (hipovolémiás sokk),
- hipoxia (oxigénszint súlyos csökkenése).
A szívmegállás kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, és a férfiak körében gyakoribb.
A szívmegállás lehetséges szövődményei
Szívmegállás esetén leáll a vérkeringés, így az agy nem jut elég oxigénhez, ami gyors eszméletvesztést okoz. Beavatkozás (újraélesztés) nélkül a szívmegállás halálhoz vezet.
Ha a szívmegállás és a szívritmus normalizálása között túl sok idő telik el, agykárosodás következhet be, amelynek az alábbi velejárói lehetnek:
- személyiségváltozás,
- memóriazavarok,
- szédülés vagy egyensúlyzavarok,
- afázia/diszfázia (beszéd- és nyelvi problémák),
- myoclonus (önkéntelen mozgások).
A betegnek általában magáról a szívmegállásról nincsenek emlékei – ez normális jelenség.
A szívmegállás kezelése
A szívmegállás sürgősségi kezelésének egyik formája a szív-tüdő újraélesztés (cardiopulmonary resuscitation, CPR), azaz a mellkaskompresszió és a lélegeztetés kombinációja, a másik a defibrilláció, ami a szív elektromos sokkal történő újraindítását jelenti.
A szívmegállást követő kezelés intenzív osztályon történik. Bizonyos esetekben szükség lehet a beteg mesterséges kómába helyezésére is.
A szív újraindítását követő kezelések a szívmegállás kiváltó okára, majd pedig az újbóli előfordulás megelőzésre koncentrálnak.
Gyógyszeres kezeléssel csökkenthető a magas vérnyomás és a koleszterinszint. Műtéttel helyrehozhatók a sérült erek vagy szívbillentyűk, az esetleg elzáródott artériák áthidalhatók vagy eltávolíthatók. Indokolt lehet pacemaker vagy kardioverter defibrillátor (ICD) beültetése is.
A kezeléseket sok esetben kardiológiai rehabilitáció követi. A szívmegállást követő felépülés általában hosszabb időbe telik.
A megelőzés alapja az életmódváltás, amelynek része lehet az egészséges táplálkozás (pl. szívre és erekre káros magas zsírtartalmú ételek elhagyása), a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás visszafogása, a fizikai aktivitás növelése, valamint a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.
Kapcsolódó tartalmak:
