A szárazszem-betegség, azaz szemszárazság nagyon gyakori, akár minden második embert érintő szemészeti probléma, mely elsősorban a látásélességre van hatással. Olyankor következik be, amikor pislogáskor nem kerül megfelelő mennyiségű és minőségű könnyfilm a szemgolyó felszínére, ezáltal elmarad a szem megfelelő „kenése”. A betegség – a látásproblémákon túl – a szemfelszín gyulladását és károsodását is okozhatja.
A szárazszem-betegség főbb tünetei
A szárazszem a beteg számára kellemetlen, szúró, égő érzést okoz akár állandó jelleggel, akár időszakosan, bizonyos körülmények között, pl. légkondicionált helyiségben, kerékpározásnál, számítógépes munka során.
Az általános tünetek (az egyik vagy mindkét szemre vonatkozóan):
- szúró, égő, kaparó érzés a szemben (mintha homok került volna bele),
- kivörösödött szem,
- szemfáradtság,
- homályos látás,
- könnyező szem,
- váladék a szemgolyón vagy a szemzugokban,
- fényérzékenység,
- rosszul tolerált kontaktlencsék,
- látásromlás nehezített látási körülmények között (éjszakai vezetés).
Az ébredéskor tapasztalt, szemzugokba beszáradt váladék lehet a szárazszem-betegség egyik tünete, de okozhatja más betegség, például szemhéjszéli gyulladás, kötőhártya-gyulladás is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a szárazszem-betegség tünetei hosszabb ideje fennállnak, ajánlott szemészeti szakrendelés felkeresése.
Indokolt a szemész szakorvos sürgős felkeresése hirtelen látásromlás, látáskiesés, a látás elvesztése esetén.
A szárazszem-betegséget kiváltó okok
Szárazszem-betegséget számos olyan tényező okozhat, mely elsősorban a szemgolyót bevonó könnyfilm egészséges mennyiségét és minőségét befolyásolja. A könnyfilm három rétegből áll: a külső zsíros-olajosból, a középső antibakteriális hatású vizesből, valamint a belső nyákos rétegből. A kombináció feladata a kötőhártya és a szaruhártya nedvesen tartása, védelme a fertőzések ellen, valamint a szaruhártya oxigénnel és tápanyaggal való ellátása. Ha ennek az összetett „kenőanyagnak” az egyensúlya valamilyen külső vagy belső tényező hatására megbomlik, a szemfelszín szárazzá válik.
A száraz szem oka lehet:
- hormonális változás (pl. pajzsmirigy-rendellenesség),
- autoimmun betegség (pl. Sjögren-szindróma, szkleroderma, lupusz),
- szemhéjmirigyek gyulladása,
- allergiás szembetegség,
- csökkent könnytermelés (pl. A-vitamin-hiány, a szaruhártya idegének érzéketlensége túlzott kontaktlencsehasználat vagy lézeres szemműtét miatt),
- fokozott könnypárolgás (pl. ritka pislogás, szél, füst, száraz levegő miatt).
Nagyobb valószínűséggel alakul ki szemszárazság az alábbiak körében:
- 50 évnél idősebbek;
- kontaktlencsét viselők;
- számítógépes munkát végzők;
- légkondicionált vagy légbefúvással fűtött környezetben gyakran tartózkodók;
- huzatos, hideg, száraz vagy poros levegőn tartózkodók;
- dohányosok;
- antidepresszánst vagy vérnyomáscsökkentőt szedők;
- szemhéjszéli gyulladásban, Sjögren-szindrómában vagy lupuszban szenvedők.
A szárazszem-betegség lehetséges szövődményei
A szem szárazsága az alábbi szövődményekkel járhat:
- szemfertőzések (a megfelelő mennyiségű és minőségű könnyfilm hiányában megnövekszik a szemfertőzés kockázata);
- szemfelszín károsodása (kezelés nélkül a súlyos szemszárazság szemgyulladáshoz, a szaruhártya felszínének kopásához, szaruhártya-fekélyhez és látásvesztéshez vezethet);
- csökkent életminőség (a szemszárazság a jelentős látásromlás miatt megnehezítheti a mindennapi tevékenységek elvégzését).
A szárazszem-betegség diagnosztizálása
A betegség diagnosztizálása elsősorban a könnytermelés vizsgálatára fókuszál:
- könnytermelés mérése (Schirmer-teszt) – az alsó szemhéj alá helyezett papírcsík segítségével mérik a könny mennyiségét;
- könnyfilm-felszakadási idő mérése (break-up-time) – a könnyfilm stabilitásának mérésére szolgál: speciális oldatot cseppentenek szaruhártyára, és figyelik, hogy mennyi idő alatt szárad fel;
- szemfelszín festődése – a könnyfilm minőségének, a kötőhártya és a szaruhártya hámsejtjeinek vizsgálata.
A szárazszem-betegség kezelése
A szemszárazság kezelésére szolgáló tüneti kezelés elsősorban szemcseppel, ún. műkönnyel történik. A könnyfilm pótlására használhatók – a kiváltó októl függően – speciális gélek vagy kenőcsök is, melyek alkalmazása visszaállíthatja az egészséges könnyfilmet, nagyban javítja a beteg látását és komfortérzetét, megelőzheti a szövődményeket.
Enyhíthet a tüneteken bizonyos szokások megváltoztatása: például gyakori – tudatos – pislogás, a monitorhasználat gyakoriságának csökkentése, szünetek beiktatása a számítógépes munkánál.
A szárazszem-betegség megelőzése
Szárazszem-betegség esetén kerülni kell azokat a helyszíneket és élethelyzeteket, amelyek nagy valószínűséggel előidézik vagy rontják a tüneteket, például a hajszárító, az autófűtés, a légkondicionáló vagy a ventilátor közvetlenül az arc felé irányítása.
További tanácsok:
- levegő párásítása;
- napszemüveg, védőszemüveg viselése (blokkolja a szelet és a száraz levegőt);
- „szemszünetek” tartása olvasás vagy más, vizuális koncentrációt igénylő feladatok végzésekor (néhány percen át tartó szempihentetés vagy forszírozott pislogás);
- a számítógép képernyőjének szemmagasság alá helyezése (a szem ebben a pozícióban nem nyílik túl tágra);
- dohányzás elhagyása;
- műkönny rendszeres használata.
