Tanulási zavarnak nevezzük, amikor egy gyermek átlagos oktatási körülmények között nem képes elsajátítani az írás, olvasás, vagy számolás képességét, és e területek bármelyikén az iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárhatótól. A tanuló mérhető teljesítménye nem szellemi visszamaradottság (mentális retardáció), érzékszervi hiányosság vagy kulturális és oktatási tényezők miatt marad el a korának, iskolázottságának és intelligenciájának megfelelő teljesítménytől.
A tanulási nehézségek főbb típusai
Tanulási nehézségek jelentkezhetnek az írás, olvasás és számolás, illetve a viselkedés (kitartás, szervezőkészség stb.) területén.
- Diszlexia: az olvasáshoz szükséges részfeladatok (szófelismerés, olvasási, olvasásértési készség elsajátítása) sérültek, bizonyos esetekben helyesírási nehézségek is társulhatnak. Megléte az általános iskola alsó tagozatában állapítható meg.
- Diszgráfia: az írásbeli kifejezés zavara, jelentős mértékű sérülés a helyesírási készségek fejlődésében. Mind a helyesírás, mind a betűzés érintett, egyes esetekben a helyesírási nehézséget kézírási problémák is kísérhetik. Már az általános iskola második osztályában megnyilvánulhat.
- Diszkalkulia: a matematikai műveletek elvégzésének feltűnő képtelensége, a valós számokkal végzett műveleti készségek károsodása. A zavar olyan alapvető feladatokra vonatkozik, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás, ugyanakkor kevésbé érinti az elvontabb feladatokat. Rendszerint az általános iskola harmadik osztályában derül rá fény.
- ADHD (Attention Defficit and Hyperactivity Desorder) azaz figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, amikor a gyermek nem tud egy dologra folyamatosan figyelni, hiperaktív, impulzív és nyugtalan. A gyermekek 5-8%-át érinti. A tünetek már 5 éves korban jelentkezhetnek, de jellemzően a gyermek közösségbe kerülésekor.
A tanulási zavarok főbb tünetei
A tanulási zavarok tünetei teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességekben mutatkoznak meg. Az iskolai tanulmányok során megélt kudarcok, gyenge osztályzatok és a pedagógusi, illetve szülői oldalról érkező kritikus értékelések nagyban befolyásolják a tanulási nehézségekkel küzdő gyermek viselkedését: önértékelése csökken, bizonytalanná, visszahúzódóvá, vagy agresszívvá válhat.
A teljesítményhez kapcsolódó tünetek főbb csoportjai az alábbiak:
- Egyensúlyérzékelés zavara és bizonytalan testséma: a gyermek mozgása összerendezetlen, bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan végrehajtani. Nem tájékozódik megfelelően a saját testén, kézfejét nem tartja megfelelően, ebből adódóan szabálytalan a ceruzafogása.
- Térbeli tájékozódás zavara: a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosításának zavara, ami az olvasásban, írásban és a számolási műveletekben is nehézségeket okozhat. A tünetek a balról jobbra való írás folyamatosságában, az iránytartásban, sorvezetésben, a betűk számok és műveletek felcserélésében nyilvánulhatnak meg.
- Nagy- és finommozgás koordinációjának zavara illetve fejletlensége (motoros deficit): a helyes ceruzatartásban okozhat nehézséget, aminek következtében az íróeszköz görcsös tartása miatt gondot jelenthet az egy sorban maradás és a megfelelő vonalvezetés. Az alakok felismerésének zavara és a térbeli viszonyok felismerésének nehézsége társulhat mellé.
- Gyenge ritmusérzék: a gyermek nem érzékeli a beszéd ritmusát, ami gondot okozhat számára a szótagolásnál és a szavak elválasztásánál.
- Beszédhang gyenge megkülönböztető képessége: összefügg a hallási figyelem fejletlenségével, alapjául szolgálhat a zöngés és zöngétlen hangok nem megfelelő megkülönböztetésének.
- Sorba rendezés nehézsége: az idegrendszeri feldolgozás szokásostól eltérő módja vagy fejletlensége miatt jelentkezhet, nehézséget okozhat az egymásutániság érzékelésében, például a verstanulásban.
A tanulási nehézségek lehetséges kiváltó okai
A probléma hátterében sokféle ok húzódhat meg a genetikai eltérésektől a szülési sérüléseken és gyermekkori betegségeken át az ingerszegény környezetig, amelyek következtében kismértékű, csak működésben megmutatkozó idegrendszeri zavar jelentkezik. Mivel az írás, olvasás és számolás többféle képesség és készség összehangolt működését igényli, bármely részterületen fellépő nehézség negatívan befolyásolhatja a teljesítmény egészét.
A tanulási rendellenességeket legtöbbször bizonyos részképességek kiesése, illetve egyes alapfunkciók fejlődésbeli elmaradása okozza. Sok esetben csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran előfordul, hogy valós képességhiány áll az írás, olvasás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.
A tanulási nehézségek szövődményei
A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek körében jelentősen megnő a serdülőkori depresszió, személyiségzavar kialakulásának kockázata.
A tanulási nehézségek diagnosztizálása
Diszlexia, diszgráfia vagy diszkalkulia gyanúja esetén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot (nevelési tanácsadó, nevtan) szükséges megkeresni, ahol szakpszichológus, gyógypedagógus, logopédus állapítja meg a tanulási nehézség meglétét, standardizált tesztek alkalmazásával.
Azok a gyermekek, akik a kortársaikhoz képest gyengébben vagy jobban teljesítenek, ún. kiemelt figyelmet igénylő gyermekek. A köznevelési törvényben foglaltak alapján a különleges bánásmódot igénylő gyermekek három csoportba sorolandók:
- Sajátos nevelési igényű tanuló (SNI): az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az SNI-t megállapító szakértői vélemény alapján a tanulók az állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesülhetnek nevelési tanácsadás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, illetve kollégiumi nevelés és oktatás keretében is.
- Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. BTMN-nek minősülnek a különböző tanulási nehézségek, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD).
- Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Miniszteri rendelet részletezi a pedagógiai szakszolgálat tehetséggondozással kapcsolatos intézményi feladatait, valamint a tehetséggondozó koordinátor (pedagógus, illetve pszichológus szakképzettségű szakember) teendőit is. A tehetséggondozás történhet a tanórai differenciálás különféle formái, fakultáció, speciális osztály, délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.), hétvégi programok, nyári kurzusok és mentorprogram keretében is.
Tanulási hatékonyság fejlesztése
A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatással felzárkóztathatók. Magyarországon a pedagógiai szakszolgálat egész országra kiterjedő, járásokra és tankerületekre osztott hálózata foglalkozik minden olyan gyermekkel, akinek fejleszthető, korrigálható problémája van, beleértve a kiemelten tehetséges gyermekek gondozását is. Az ott dolgozó szakemberek végzik el térítésmentesen, a társadalombiztosítás terhére azt a komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai felmérést, amelynek eredménye alapján megállapítják a sajátos nevelési igény vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség meglétét. Kiállítják a szakértői véleményt, és javaslatot tesznek a gyermek fejlesztésének formájára, módjára és helyszínére.
Egyes gyermekek nem sorolhatók a fenti speciális kategóriák egyikébe sem, azonban megkésett vagy eltérő fejlődés tapasztalható náluk a csecsemőkori mozgásfejlődésük során kimaradt, vagy kevés ideig gyakorolt mozgásforma – például négykézláb-mászás – miatt. Ezeknek a gyermekeknek az „okosító torna” (tervezett szenzomotoros tréning, TSMT) jelenthet segítséget. A TSMT fejlesztések többnyire alapítványi keretek közt működnek. Ismert a Dévény módszer hatékonysága is.
Mit tehet tanulási nehézség esetén?
A tanulási nehézségek leküzdésében nem csak a velük foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok, gyermekpszichológusok, konduktorok, gyógytornászok, logopédusok és más szakemberek, hanem a szülők aktív közreműködésére is szükség van. A szülőknek kell megtenniük az első lépést: megbeszélni az észlelt nehézséget gyermekük pedagógusával, majd szükség esetén a pedagógiai szakszolgálathoz fordulni és szakértői vizsgálatot kérelmezni. A szülők feladata az is, hogy az iskolában bemutassák a szakértői véleményt, és kérvényezzék az oktatási intézménynél annak figyelembe vételét az oktatás-nevelés folyamán. A fejlesztés során fontos, hogy érzelmileg támogassák, bátorító módon segítsék gyermeküket a foglalkozásokon való részvételben.
A tanulási nehézségek megelőzése
A tanulási zavarok kialakulása nem minden esetben előzhető meg, azonban fontos a mindennapos mesefelolvasás, a széleskörű mozgásfejlesztés és a koncentrációs képességet növelő egyensúlygyakorlatok. Az ingerben gazdag környezet megteremtésével, apró kihívásokkal teli elfoglaltságok biztosításával a legtöbb esetben megelőzhető a tanulási nehézség kialakulása, illetve csökkenthető annak súlyossága. A gyermekek képességeinek fejlődését ugrásszerűen növelik a különböző játékos fejlesztő foglalkozások.
Jogszabályi háttér:
- 2011. évi CXC nemzeti köznevelési törvény;
- 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről.
