A véralvadást serkentő és véralvadásgátló folyamatok az egészséges vérkeringési rendszerben egyensúlyban vannak. Problémát az okoz, amikor sérülés hiányában is megindul a véralvadás, és az így kialakuló vérrögök megakadályozzák a vér megfelelő áramlását, és részleges vagy teljes érelzáródást (trombózis) okoznak. Ez a folyamat számos formában jelentkezhet, például ha a vér egyes helyeken pang (pl. mélyvénás trombózis), vagy egy fertőző betegség a vérbe jutva serkenti a véralvadást is (pl. DIC).
A vérlemezkék (trombociták) a csontvelőben képződő, a vérben keringő, sejtszerű képletek. A véralvadásban és a sebgyógyulásban betöltött szerepük elsődleges fontosságú: amikor vérzés keletkezik a testben, a vérzés helyén összegyűlnek, összecsapódnak, létrehozva egy dugót, amivel eltömik a sérült érszakaszt. A vérlemezkék a mechanikus vérzéscsillapítás mellett olyan anyagokat is kibocsájtanak, amelyek segítik a véralvadást a sérült területen.
A testünkben lejátszódó véralvadási folyamatok megfelelő működése elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez, a sérülések gyógyulásához. A trombózis kockázatát jelentősen növeli az érszűkület és az érelmeszesedés, utóbbi esetben a plakk-képződés következményeként is megindulhat a vérlemezkék összetapadása és a vérrögképződés.
A trombózis sürgős orvosi beavatkozást igényel!
A trombózis jellemző tünetei
A vérrög által elzárt ér helye szervtől függően befolyásolja a tünetek megjelenését.
A leggyakoribb sürgősségi ellátást igénylő trombotikus kórképek az alábbiak.
Szívinfarktus: ha a vérrög okozta érelzáródás a szívizmokat tápláló erek valamelyikében történik, ami súlyos zavart okoz a szívműködésben.
Általános tünetei:
- mellkasi fájdalom és nyomásérzet;
- mellkasból végtagokba vagy nyakba kisugárzó fájdalom;
- légszomj, gyengeség;
- verejtékezés.
Tüdőembólia: a vérrög okozta érelzáródás a tüdőben történik, ami általában a mélyvénás trombózis szövődményeként alakul ki (a lábban képződő vérrög tüdőereket zár el).
Általános tünetei:
- légszomj;
- mellkasi fájdalom;
- vér köhögése;
- izzadás;
- gyors szívverés;
- szédülés.
Stroke: vérrög okozta érelzáródás és súlyos funkciózavar az agyban.
A stroke-ra utaló jellegzetes tünetek:
- az arc, a kar vagy a láb egyik oldali, hirtelen fellépő érzéketlensége;
- egyik testfél zsibbadása;
- féloldali végtaggyengeség vagy bénulás;
- beszéd vagy beszédértési zavar;
- lefelé görbülő száj (a beteg nem tud „o” betűt formálni);
- szédülés, egyensúlyproblémák.
Vérrög a végtagokban: csak az egyik végtagon megjelenő duzzanat, érzékenység, bőrpír és a vérrög által elzárt terület környékén kialakuló melegérzés jellemzi. Ilyen kórkép a mélyvénás trombózis, ami akkor következik be, ha vérrög alakul ki az egyik vénában. Akár tünetmentes is lehet, de a szövődmények, így például a tüdőembólia veszélye ilyenkor is fennáll.
Mikor forduljon orvoshoz?
Hirtelen jelentkező rosszullét esetén, amit a fenti tünetek bármelyike jellemez, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A trombózis lehetséges okai
Fiatal, egészséges embereknél ritkán fordul elő kóros vérrögképződés, azonban egyes tényezők növelik a trombózis kialakulásának veszélyét.
Fokozott kockázatot jelent többek között:
- kevés mozgással járó állapotok (pl. hosszú repülőút);
- ágyhoz kötöttség (pl. krónikus betegség miatti lábadozás);
- túlsúly;
- dohányzás;
- hormonális fogamzásgátlók szedése;
- kórelőzményben szereplő vérrögképződés;
- terhesség;
- krónikus gyulladásos betegség (pl. Crohn-betegség, rheumatoid artritis);
- 65 év feletti életkor;
- rosszindulatú daganatok.
A trombózis lehetséges szövődményei
A vérrög kialakulása súlyos következményekkel járhat, ha a véralvadást szabályozó folyamatok egyensúlya felborult, és a rög nem tud időben felszívódni. A lehetséges szövődmények, így például a trombózis kialakulásának kockázata és a trombózis okozta állapot súlyossága sok mindentől függ. A hosszú távú szövődmények attól függnek, hogy mely szerv szövetei érintettek, és milyen hosszan tartott az érelzáródás. Az érelzáródás miatti visszafordíthatatlan szövetelhalás orvosi szóval az infarktus.
Stroke esetében az elhalt agyi területek funkciókiesése maradandó károsodással (pl. bénulás, szellemi funkciók romlása) járhat. A szívinfarktus súlyosságát az érintett szívizomterület nagysága és elhelyezkedése határozza meg, ami önmagában életveszélyes állapot, maradandó károsodásként pedig további szívritmuszavart okozhat.
A trombózis diagnosztizálása
A vérrögképződés kimutatása lehetséges vérvizsgálattal (D-dimer-szint mérése), a vérrög helye pedig képalkotó módszerekkel határozható meg (ultrahang, CT, MR, venográfia).
A trombózis kezelése
A kezelés a vérrög helyétől és a beteg állapotától függ. Általában a tünetek csökkentése mellett a vérrög gyógyszeres feloldása vagy eltávolítása kerül szóba – véralvadásgátló gyógyszeres kezeléssel egyidőben.
Sürgősségi betegellátás során a vérrögök gyógyszeres oldására csak szakmai protokollokban meghatározott időkereten belül van lehetőség. A vérrög feloldásával és eltávolításával foglalkozó speciális orvosi szakterület az ún. intervenciós radiológia.
A vérrögképződés megelőzése
A helyes életmód nagyban csökkenti a vérrögképződés kialakulási esélyét. A rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás mellett a fentebb már felsorolt hajlamosító tényezők figyelembevételével minimalizálható a vérrögképződés lehetősége.
Mivel az érelmeszesedés jelentősen növeli a vérrögképződés és a szövődményes szív-érrendszeri betegségek kockázatát, ajánlott mielőbb leszokni a dohányzásról, illetve kiemelten fontos egyes krónikus betegségek, így például a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség karbantartása is.
A magasabb vérrögképződési kockázattal járó életesemények során kompressziós harisnya (gumiharisnya) viselése és véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazása is szükséges lehet. Csonttörést vagy műtéti beavatkozást követően, illetve krónikus betegség megléte esetén, mindig követni kell a kezelőorvos utasításait a vérrögképződés megelőzése és a szövődmények elkerülése érdekében.
Leszokástámogatás: www.leszokastamogatas.hu, ZÖLD SZÁM: 06-80-44-20-44
A trombózishajlam szűrése várandósság esetén
Várandósság alatt a trombózis veszélyeztetettsége megnő, és mélyvénás trombózis vagy annak következtében tüdőembólia is kialakulhat. Mivel a terhesség fokozott rizikót jelent a vérrögképződésre nézve, ezért ismert trombózisra való hajlam (trombofília), korábbi trombózis, családi terheltség esetén szűrni kell az örökletes trombózishajlamot (pl. Leiden-mutáció, protein C vagy S hiánya).
Ha szükséges, véralvadásgátlóval (kis molekulasúlyú heparin) kell védeni a kismamát, mert a méhlepényben kialakuló vérrög akár vetéléssel is járhat. Várandósság idején is tanácsos figyelemmel kísérni a testsúlygyarapodás ütemét, fontos elkerülni a hosszas ágyban fekvést. Ha a kismama lába visszeres, javasolt kompressziós harisnya vagy fásli alkalmazása.
