egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A tompalátás (amblyopia) olyan állapot, amelyben a retinális kép agyi kapcsolata nem fejlődött ki teljesen, így az egyik, vagy néha mindkét szem csökkent látásélességű. Kialakulhat szervi ok miatt a látásfejlődés érzékeny szakaszában, de szervi ok nélkül is.

 

A tompalátás főbb tünetei

Tompalátás többnyire a gyermekkori kancsalság (strabizmus) következményeként alakul ki. Kancsalság esetén a két szem különböző irányba tekint, nézővonalaik a távolba tekintve nem párhuzamosak, hanem szöget zárnak be.  Az érintett szem általában befelé (konvergáló kancsalság) vagy kifelé (divergáló kancsalság) fordul, ritkábban felfelé vagy lefelé (vertikális kancsalság). Az eltérő nézővonalú szemet kancsalító, a másikat fixáló szemnek nevezzük.  A nézővonalak által bezárt szög a kancsalsági szög. A jelenség fennállhat folyamatosan, de lehet átmeneti jellegű is. Ha a szemek nem állnak párhuzamosan, a két szemből különböző képek érkeznek az agyba, amely nem képes azokat egyesíteni, emiatt kettős látás (diplopia) alakul ki. Ennek elkerülése érdekében az agy elnyomja az elhajló szem által küldött képet, így az érintett szemben fokozatosan megszűnik a látás. Mivel a másik szem önmagában csak kétdimenziós képet tud előállítani, megszűnik a térlátás. Amennyiben a kancsalság veleszületett, nem fordulhat elő kettős látás, mert az agy eleve gátolja a látást az érintett szemben.

 

A kancsalságnak két fő formáját különböztetjük meg: kísérő és bénulásos kancsalságot. A kísérő kancsalságnál az egyik szem változatlan kancsalsági szöggel követi a másikat minden tekintési irányban. Bénulásos kancsalságnál a kancsalsági szög változó. A kísérő kancsalság kisgyermekkorban keletkezik, 95%-ban kovergens, és oka a távollátás (hipermetropia). A kísérő kancsalság nagyobb jelentőségű, mert ez okozhatja a gyermekek tompalátásának döntő hányadát.

 

A kezeletlen kancsalság miatt kialakult tompalátás tünete lehet a homályos és kettős látáson kívül a szem fixációs rendellenessége, a szétválasztási nehézség (a beteg könnyebben olvassa a különálló jeleket, mint a teljes sort), a csökkent kontrasztérzékenység és a mozgatási (motoros) rendellenesség.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben azt észleli, hogy gyermeke egyik szeme csukva van, illetve nem a hang irányába fordul, mihamarabb jelezze a házi gyermekorvosnak, vagy keresse fel a lakhely szerint illetékes gyermekszemészeti szakrendelést.

 

A tompalátás kiváltó okai

A tompalátás egyoldali, csaknem kizárólag befelé irányuló kancsalság esetén lép fel. Mivel a kancsal szemhez tartozó agykéregrészt kevesebb hatás éri, a szem elveszti a fejlődőképességét, és a tompalátás élethosszig megmaradhat.

 

A kancsalságnak létezik veleszületett és szerzett formája.

 

A szerzett kancsalságot kiválthatják:

  • fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás, astigmatizmus),
  • gyermekkori fertőző betegségek (például kanyaró),
  • genetikai eltérések (például Down-szindróma), vízfejűség,
  • egyéb szemészeti rendellenességek (például a szemmozgató izmok fejlődési zavara).

 

A kancsalság kialakulásának kockázatát növeli a családban előforduló kancsalság, a tompalátás és szemüvegviselés, a látáskárosodással járó szembetegségek, bizonyos idegrendszeri betegségek és a koraszülöttség vagy kis születési súly.

 

A kancsalságon kívül tompalátást válthatnak ki az alábbi állapotok:

  • anisometropia: a két szem közötti jelentősebb fénytörési különbség;
  • a törőközegek homályai: szürkehályog, szaruhártyaheg, üvegtesti homályok,
    retinabetegségek, amelyek elsősorban kisded kortól fennálló esetben okoznak tompalátást;
  • tartós károsító hatás: többnyire foglalkozási ártalom következtében, például szerves anyagok által okozott felnőttkori toxikus tompalátás.

 

A tompalátás lehetséges szövődményei

Amennyiben elmarad a kancsalság kezelése, a tompalátás súlyosbodhat és állandósulhat. Mivel a látórendszer hatéves korra kifejlődik, ezt követően a tompalátás nem javítható.

 

A kancsalság műtéti kezelése bizonyos szövődményekkel járhat. Fertőzés léphet fel, amelynek megelőzése érdekében szemcsepp vagy szemkenőcs használata javasolt. A szem felszínén hegesedés keletkezhet, aminek következtében a szem tartósan vörössé válhat. Súlyos vagy visszatérő kancsalság, illetve az érintett szem ki- vagy befordulása miatti szemmozgásromlás esetén újabb műtét válhat szükségessé.

 

A tompalátás diagnosztizálása

A tompalátás kórismézésének első lépése a kórelőzmény felvétele, különös tekintettel a gyermekkori szembetegségekre (kancsalság, fénytörési hiba). Ezt követően teljes körű szemészeti vizsgálatra kerül sor a szervi ok kizárásával, a pupilla és szemfenék, valamint a fixáció vizsgálatával. Az ún. egyszemes takarási próba során a szemész szakorvos megfigyeli, hogy az egyik, majd másik szem letakarását követően elmozdul-e a szem valamilyen irányba, végez-e beállító mozgást.

 

A tompalátás kezelése

A tompalátás felfedezése után az első és legfontosabb feladat a fénytörés meghatározása és a teljesen javító szemüveg rendelése. A tompalátás kezelése 9-14 év alatt a fénytörési hiba korrekciójával (szemüveg), valamint a jól látó szem tartós lezárásával (ún. okklúzió) történik. A folyamatos zárás hetente hat és fél napig tart, mindaddig, amíg a látás teljessé nem válik, illetve tovább nem javul. A zárás abbahagyása után a visszaesés elkerülésére részidős takarás alkalmazása javasolt. A tompalátás kezelését a betegség kórismézését követően a lehető leghamarabb el kell kezdeni, mert a látásjavulás esélye folyamatosan csökken. A gyermekkori kancsalsági amblyopia 3 éves kor alatt jó hatásfokkal javítható, azonban a látásjavulás prognózisa életévenként kb. 10%-kal csökken. 9-14 évnél idősebb korban, kisfokú tompalátás esetén – amennyiben a gyermek és a szülő vállalja a kezelést – a szemüveg takarása javasolt. Nagyon fontos, hogy a gyermek a szemüvegét egész nap használja, és a szülő ne engedje levenni akár 1-2 órára sem. A gyógyítás sokszor éveket vesz igénybe, mely talán megterhelőbb a szülőnek, mint a gyermeknek. A kezelés sikeressége nagyban függ a szülő megfelelő felvilágosításától és az orvos-szülő kapcsolattól. Fontos tudatosítani a szülőben, hogy az amblyopia nagyon hasonlatos a félszeműséghez. Az elhanyagolt kezelés miatt a gyermek tompalátó szeme gyógyíthatatlan lesz, és a jövőre nézve kizárja magát minden olyan foglalkozásból, amelyben binocularis látás szükséges.

 

Bizonyos esetekben hasznos lehet speciális szemtorna gyakorlása, amelynek révén javulhat a szemek együtt mozgása. A kancsalság egyes eseteiben hatékony lehet a botulinum toxin injekciós kezelés, melynek során a szem valamely mozgató izmába fecskendezik a hatóanyagot. Ennek következtében az érintett izom átmenetileg meggyengül, ezért a szemmozgató izmok átrendeződnek.

 

Ha a kezelések ellenére a két szem nézővonala nem válik párhuzamossá, a kancsalsági szög megszüntetése érdekében sebészi beavatkozás javasolt. A műtétet célszerű még iskoláskor előtt elvégezni, annak érdekében, hogy az iskolába menetel idejére a gyermek szemének működése a legkedvezőbb helyzetbe kerüljön. A műtétet a külső szemizmokon végzik a kancsalság irányába ható izom működésének gyengítése, illetve az ellenkező izom erősítése céljából. Olykor mindkét szem műtétje szükségessé válhat a szemek kiegyensúlyozott együttműködésének biztosítása érdekében. A műtétet általános altatásban végzik, időtartama kevesebb, mint egy óra.

 

Mit tehet tompalátás esetén?

Amennyiben gyermeke kancsalságban és tompalátásban szenved, ügyeljen arra, hogy megbízhatóan viselje szemüvegét, és ne lessen ki alóla a letakart oldalon. Ha szemészeti korrekciós műtéten esett át, néhány napig előfordulhat fájdalom, amely fájdalomcsillapító szerekkel csökkenthető. Ha nem enyhül a fájdalom, forduljon a beavatkozást elvégző szakorvoshoz. A műtét után az érintett szemre helyezett kötést a kórházban eltávolítják a hazabocsátás előtt, így otthon nincs szükség fedőkötés alkalmazására. Gyermeke folytathatja mindennapos aktivitását, akár olvashat is, de a sporttevékenységet körülbelül egy hónapig fel kell függesztenie. A műtét után néhány napig nem javasolt a hajmosás, a gyermek ne játsszon homokozóban. A varratok felszívódásának ideje körülbelül 6 hét, ez idő alatt a szem viszkethet, a dörzsölést azonban kerülni kell. A beavatkozás után egy hét elteltével javasolt az óvodába vagy iskolába, illetve munkahelyre való visszatérés.

 

A tompalátás megelőzése

A tompalátás megelőzésének módja a kancsalság kezelésének mielőbbi megkezdése. Fontos a gyermekkori szemészeti vizsgálatok elvégzése születéskor vagy 14 napos életkorban, 6-8 hetes életkorban, valamint az általános iskola megkezdése előtt, vagy az általános iskola első osztályában.

 

Tompalátás gyermekkorban

Az újszülöttek szemei időnként keresztbe állnak, ami természetes jelenség. Három hónaposnál idősebb korban fennálló tünetek esetén javasolt felkeresni a házi gyermekorvost vagy a szemészeti szakrendelést.

KULCSSZAVAK
amblyopia  |   kancsalság  |   strabizmus  |   diplopia  |   fénytörési hiba  |   Anisometropia  |   egyszemes takarási próba  |   okklúzió  |   botulinum toxin injekció
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít