A nyugati étkezési kultúrában általános a túlzott, gyakran az egészségre ártalmas mértékű sófogyasztás. Ennek fő oka a feldolgozott élelmiszerek, a készételek, konzervek fogyasztásának rendkívül nagy aránya, valamint a megszokásból sózás: a sóbevitel 6-20%-áért az ételek utólagos sózása a felelős.
A táplálkozás során, az élelmiszerek sótartalmával és a sózással 97-99%-ban nátrium-kloridot juttatunk a szervezetünkbe, miközben a káliumbevitel – amely a nátrium hatását ellensúlyozhatná – elenyésző. A sófogyasztás hatásainak vizsgálatakor elsősorban a nátrium koncentrációját monitorozzák.
A túlzott sófogyasztás hatásai
A túlzott sófogyasztás hatásainak vizsgálatával világszerte számos tanulmány foglalkozik. Egy, a European Heart Journalban nemrégiben publikált kutatás több mint félmillió, az Egyesült Királyságban élő ember sófogyasztási szokásait vizsgálta 9 éven át. Sózási szokásaikat (tehát nem a fogyasztott ételek sótartalmát, hanem az élelmiszerek utólagos sózását) kérdőíves módszerrel vizsgálták, illetve a vizelet 24 órás nátriumkoncentrációját mérték. A kutatás eredményei alapján:
- a túlzott sóhasználat növeli a korai (75 év előtti) halálozás kockázatát (az ételüket soha, vagy csak ritkán sózókhoz képest a mindig sózóknak 28%-kal nagyobb az esélyük a korai halálozásra);
- a túlzott sóhasználat csökkenti a várható élettartamot (az 50 éves korosztályhoz tartozó, ételüket mindig megsózó nők várható élettartama 1,5, az ugyanezen csoporthoz tartozó férfiaké 2,8 évvel alacsonyabb azokénál, akik ritkán, vagy soha nem sózzák ételüket; a 60 éves korosztályban az ételeiket mindig megsózó nők várható élettartama 1,37 évvel, a férfiaké 2,04 évvel kevesebb, mint nem sózó kortársaiké).
A fentieket tovább árnyalja, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás (mint természetes káliumforrás) csökkenti a túlzott sóhasználat okozta korai halálozás kockázatát.
Kik hajlamosabbak túlzott sófogyasztásra?
A felmérés szerint túlzott sófogyasztásra hajlamosabbak a férfiak, a magas BMI-vel rendelkezők, illetve azok, akik kevésbé egészséges életmódot folytatnak (dohányzás, mozgásszegény életmód, alkoholfogyasztás), továbbá azok, akik sok vörös és feldolgozott húst, valamint kevés halat, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak.
Azok, akik túlzott mértékben használják a sót mindennapi étkezésük során, magasabb kockázati csoportba tartoznak a cukorbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából.
Kevésbé hajlamosak a túlzott sófogyasztásra a kaukázusi populáció tagjai. A magas vérnyomással küzdők és a krónikus vesebetegségben szenvedők általában figyelik sófogyasztásukat, így ők többnyire nem használnak túlzott mennyiségben sót.
Milyen betegségekre hajlamosít a túlzott sófogyasztás?
A túlzott sófogyasztás növeli a kardiovaszkuláris megbetegedések, ezen belül főként a stroke kialakulásának kockázatát, a koronária betegség okozta mortalitást azonban nem fokozza.
A túlzott sófogyasztás daganatos megbetegedésekre is hajlamosít, különösen a gyomor-, a máj-, a tüdő- és a vesesejtes veserák kockázatát növeli.
Az ételek sózása tehát közvetlen hatással van a szervezet nátriumbevitelére, mely így kihat a várható élettartamra és a korai halálozás kockázatára. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy minél kevesebb feldolgozott élelmiszert és készételt fogyasszunk, és ne sózzuk megszokásból ételeinket.
