A BMI, azaz a Body Mass Index (magyarul: testtömegindex) meghatározásával hozzávetőlegesen megállapítható, hogy az aktuális tápláltsági szint az egészséges tartományba esik-e, esetleg alultápláltság, illetve túlsúly vagy elhízás áll fenn.
A módszer Adolphe Quetelet belga matematikus és polihisztor nevéhez fűződik, aki 1830 körül kezdett bele a számítás kidolgozásába, amelyet 1850-re tekintett véglegesnek. Hátrányaira, pontatlanságára már idejekorán felhívta a figyelmet: önmagában a kapott szám nem árulja el, hogy a test súlyából mennyi az izomzat, a csontok és a zsír részesedése.
Miért hasznos a BMI érték meghatározása?
A BMI kiszámítása egyszerű matematikai képlettel történik: a testsúly osztva a magasság méterben meghatározott négyzetével (kg/m2). Ezt a módszert leggyakrabban a mára népegészségügyi problémát jelentő elhízás vonatkozásában használjuk. A BMI érték időről időre történő meghatározása azonban nem csak túlsúly esetén lehet hasznos, hanem általánosságban is használható arra, hogy visszakelzést adjon a táplálsági állapotról és az esetleges állapotváltozásról.
Fontos! Az ideális BMI érték önmagában nem jelenti, hogy valaki egészséges életmódot folytat. A mozgásszegény életmód például túlsúly felhalmozódása nélkül is káros az egészségre.
Tovább árnyalja a képet az életkor, a földrajzi helyzetből fakadó, az európai emberétől eltérő testalkat is. A számított BMI-érték jelezhet ideális, sovány vagy különböző mértékben elhízott alkatot.
Az életkor alapján az alábbiak szerint kategorizálhatjuk a BMI-értéket:
|
Életkor |
Sovány |
Ideális |
Túlsúly |
Elhízás |
Súlyos elhízás |
|
18–24 |
< 19 |
19–24 |
24–29 |
29–39 |
> 39 |
|
25–34 |
< 20 |
20–25 |
25–30 |
30–40 |
> 40 |
|
35–44 |
< 21 |
21–26 |
26–31 |
31–41 |
> 41 |
|
45–54 |
< 22 |
22–27 |
27–32 |
32–42 |
> 42 |
|
55–64 |
< 23 |
23–28 |
28–33 |
33–43 |
> 43 |
|
65+ |
< 24 |
24–29 |
29–34 |
34–44 |
> 44 |
Figyelem! A nagy izomtömeggel rendelkező sportolók (súlyemelők, testépítők, birkózók stb.) testtömegindexe az egészségtelen tartományba esően magas lehet, ám pusztán a szám itt megtévesztő, hiszen testzsírjuk mennyisége csekély. Rájuk nézve tehát a magas BMI elhízással kapcsolatos egészségügyi kockázatot nem jelez.
Az egészségi állapotról és tápláltsági szintről a testzsírszázalék kiszámítása pontosabb képet ad, az otthoni módszerek viszont még viszonylag pontatlanok. A testzsírszázalék meghatározásához ezért kérje egészségügyi szakember segítségét!
Haskörfogat
A testtömegindexet nemcsak az életkorral, hanem a has centiméterben megadott körfogatával is egybevete már jóval pontosabb eredmény adható meg a tápláltsági állapotot illetően. Mivel a deréktájon felhalmozódó zsírszövet vastagsága jelzi a zsír és az izomszövet arányát, azaz segít pontosítani az elhízottság vagy soványság mértékét.
Nők esetében a 80 cm-es haskörfogat már elhízottságra utaló jel. Ha a haskörfogat eléri, illetve meghaladja a 88 centimétert, akkor a túlsúly okozta egészségügyi szövődmények kockázata megnő. Férfiak esetében a két határérték: 94 cm, illetve 102 cm.
Haskörfogat helyes mérése
A mérőszalagot a csupasz bőrfelületre kell helyezni, a derék magasságában vízszintesesen, félúton a legalsó borda alsó széle és a csípőcsont teteje közé. Az eszköz ne legyen meghúzva, de ne is lötyögjön a testfelületen. Kilégzést követően a haskörfogat leolvasható.
A has körfogatának lemérése sem gyermekek, sem terhes nők, sem pedig az európai embertípustól természetes módon eltérő testfelépítésű embereknél nem alkalmas az elhízottság mértékének megállapítására.
A haskörfogat sem árul el mindent
Túlsúlyos embereknél a zsírszövet felhalmozódása nem korlátozódik kizárólag a test szemmel látható területeire – a zsigerek, belső szervek között szintén jelentős mennyiségű zsírszövet halmozódhat fel (zsigeri elhízás). Ez a „láthatatlan” zsírmennyiség szintén jelentős egészségügyi kockázatot jelent.
Kapcsolódó tartalmak:
