egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő léghólyagocskáinak gyulladása. Jelenleg is világszerte a vezető halálokok közé tartozik.

 

A tüdőgyulladás különböző formái számos szempont szerint elkülöníthetők egymástól. Lefolyás szerint lehet akut vagy krónikus, lehet egyoldali vagy kétoldali, alveoláris (tüdőhólyagocskák) vagy intersticiális (sejt- és szövetközti) tereket érintő, illetve lehet gócos vagy lebenyes (lobaris) kiterjedésű.

 

A kiváltó ok tekintetében lehet fertőzéses (baktérium, vírus vagy gomba), aspirációs (tüdőbekerült idegen test miatti), fizikai, kémiai vagy keringési eredetű. Ezen kívül a fertőződés helye szerint lehet közösségben vagy kórházi körülmények között szerzett. A tünetek megjelenését illetően lehet típusos vagy atípusos megjelenésű.

 

A tüdőgyulladás főbb tünetei

Gyakran előfordul, hogy a tüdőgyulladás megfázásszerű megbetegedésként kezdődik, ami idővel rosszabbodik. A tüdőgyulladásnak számos tünete ismert, gyakori tünete a köhögés, melynek során megjelenthet váladék, köpet is (a felköhögött váladék – a fertőzés természetétől függően – lehet sűrű tapadós, sárga vagy zöld színű, esetleg véres). 

 

Általában előforduló tünetek az alábbiak:

 

  • légzési nehézség, légszomj;
  • mellkasi fájdalom;
  • láz, hőemelkedés;
  • izzadás, hidegrázás;
  • rossz közérzet, kimerültség;
  • étvágytalanság;
  • magas pulzus- és légzésszám.

 

A betegség során további tünetek, például fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, hányinger, hányás és zavartság is előfordulhat.

 

A köhögés, mint vezető tünet, a gyógyulást követően még hetekig, ritkábban hónapokig is fennállhat.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a tünetek alapján felmerül a tüdőgyulladás gyanúja, mielőbb vegye fel a kapcsolatot háziorvosával!

 

Tüdőgyulladás esetén, ha 5 nap után sem észlelt a javulást, keresse fel ismételten háziorvosát. Kivéve, ha COVID-fertőzésben szenved, ebben az esetben háziorvosával telefonon konzultáljon, vagy keresse fel a megfelelő COVID-ellátóhelyet, vagy amennyiben szükséges, hívja a 112-t, és kérjen mentőt.

 

Ha légzési nehézsége támad, cianózist (bőr vagy nyálkahártya kékes elszíneződése) észlel, légszomja van, zavart, vérköpést tapasztal, ha bőre hideg és izzadt, vagy a vizelet mennyisége csökkent, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgőségi osztályt!

  

A tüdőgyulladás kiváltó okai

A tüdőgyulladás a tüdő fertőzéses eredetű megbetegedése. A betegség leggyakoribb kiváltó okai bakteriális vagy vírusos eredetű légúti fertőzés, de ritkán okozhatja gomba is. Előfordulhat, hogy a tüdőgyulladás egyszerű megfázással kezdődik, ugyanis a kórokozók ilyenkor könnyebben tudják megtámadni a szervezetet.

 

A tüdőgyulladás bármely életkorban előfordulhat, de fokozott figyelmet érdemel gyermekeknél és időskorban: esetükben a tüdőgyulladás súlyosabb lefolyású lehet, így a szövődmények elkerülése érdekében minden esetben orvosi kezelésre van szükségük!

 

Fokozottan veszélyeztetettek a dohányosok, a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD-ben) szenvedők, az asztmások, valamint a szív- és vesebetegek. Szintén magasabb kockázati csoportba tartoznak azok, akiknek az immunrendszere károsodott vagy gyengült (pl. kemoterápia alatt álló daganatos betegek, szervtranszplantáltak, HIV-fertőzöttek).

 

A tüdőgyulladás speciális formája az új típusú koronavírus által okozott COVID-19 tüdőgyulladás, ami súlyos, életet veszélyeztető állapot.

 

Lásd még: 

Vírusos tüdőgyulladás

Bakteriális tüdőgyulladás

 

A tüdőgyulladás lehetséges szövődményei

A szövődmények gyakoribbak a fenti magasabb kockázati csoportokba tartozók körében.

 

A tüdőgyulladás szövődménye lehet:

 

  • mellhártyagyulladás (pleuritis) – a tüdőgyulladás átterjedhet a tüdőt beborító savós hártyára, ami kifejezett mellkasi fájdalommal, illetve mellkasi folyadékgyülemmel is járhat.
  • szepszis (véráramfertőzés): a fertőzés az immunrendszer kontrollja alól kikerülve súlyos állapothoz, akár többszervi elégtelenséghez vezethet.

 

A szövődményes lefolyású tüdőgyulladás kórházi kezelést igényel.

  

A tüdőgyulladás diagnosztizálása

A tüdő gyulladása – a beteget fonendoszkóppal hallgatva – jellegzetes zörejeket adhat a tüdő felett, a kezelőorvos ennek alapján tudja felállítani a diagnózist.

 

Fizikális vizsgálattal, a tüdő felett kopogtatva, a folyadéktartalmú (gyulladt) tüdő eltérő kopogtatási hangot ad.

 

Szükség lehet laborvizsgálatokra, mellkasröntgenre, esetleg a felköhögött váladék laboratóriumi vizsgálatára is a tüdőgyulladás súlyosságának és eredetének meghatározása érdekében.

 

A tüdőgyulladás kezelése

A tüdőgyulladás kezelése a kiváltó októl is függ. A bakteriális fertőzést antibiotikummal kezelik, a vírus okozta tüdőgyulladásra – egyes esetekben – specifikus vírusellenes kezelést alkalmaznak. Láz esetén alkalmazhatók lázcsillapító gyógyszerek is.

 

A kezelőorvos által felírt gyógyszereket az utasítás szerint kell szedni. A helytelenül alkalmazott antibiotikus terápia – hosszú távon – a baktériumok gyógyszerellenálló-képességét idézi elő (lásd még: Antimikrobiális-rezisztencia). Fontos az is, hogy a tünetek enyhülésekor ne hagyja abba az antibiotikum szedését, mert a kórokozó ilyenkor ismét felszaporodhat, ezért is fontos az előírásnak megfelelő ideig szedett terápia betartása.

 

Köhögéscsillapítók szedése nem javasolt, ugyanis a köhögés segíthet feloldani és eltávolítani a tüdőben letapadt váladékot.

 

A gyógyuláshoz elengedhetetlen továbbá a kellő folyadékpótlás és pihenés. 

 

Súlyos lefolyású betegségnél – különösen a rizikócsoportokba tartozóknál – kórházi ápolásra lehet szükség. 

 

A tüdőgyulladás megelőzése

A tüdőgyulladás megelőzésében nagy szerepe van az életmódnak, különösen javasolt a dohányzás mellőzése, mivel a tüdő egészsége vagy betegsége jelentősen befolyásolja a kórokozókra való fogékonyságot.

 

A továbbfertőzés megakadályozása érdekében fontos, hogy a beteg ne menjen közösségbe, illetve hogy fokozottan figyeljen az általános higiénés szabályok betartására. Köhögéskor a szájat el kell fedni (például papírzsebkendővel), a váladékkal szennyezett papírzsebkendőt pedig azonnal szeméttárolóba kell dobni.

 

A fertőző betegségek megelőzésében komoly szerepe van az aktív immunizálásnak, a vakcinák alkalmazásának. A rizikócsoportokba tartozók számára a pneumococcus, illetve az influenza elleni oltások felvétele javasolt.

 

Lásd még:

Nem kötelező védőoltások 

Oltással megelőzhető betegségek

KULCSSZAVAK
tüdőgyulladás  |   kórházi fertőzés  |   egyoldali tüdőgyulladás  |   kétoldali tüdőgyulladás  |   COVID-19 tüdőgyulladás  |   antibiotikum  |   immunizálás  |   védőoltás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít