Testkép

A testkép az, ahogyan valaki önmagát látja – a külső megjelenését, a fizikai énjét, tehát a testét –, ideértve azt is, hogy milyen gondolatok, érzések társulnak ahhoz, ahogyan magát látja. Az egészséges testkép azt jelenti, hogy az ember kényelmesen érzi magát a bőrében, és tisztában van azzal, hogy saját értéke nem csak a fizikai megjelenés függvénye.

A testi adottságokat és az annak függvényében kialakuló testképet számos dolog befolyásolhatja. Elsősorban a genetikai alkat, az életmód, az életkor és a foglalkozás, valamint nagy hatással van rá a média is, amely változatos információkat közvetít.

Minden kornak és kultúrának megvan a maga ideálja. Más volt a XVII. században, mint a XXI. században, de akár egy időben, a Föld különböző részein is jelentősen eltér, hogy milyen testi adottságok számítanak esztétikusnak és vonzónak. Nem ritka, hogy ezek kisebb-nagyobb mértékben irreális (nem teljesíthető) elvárásokat állítanak fel az emberekkel szemben. 

A negatív testkép következményei

Az egészségtelen, negatív testkép azt jelenti, hogy az ember a saját testét nem találja vonzónak, mivel úgy gondolja, hogy adottságai eltérnek a kor vagy a kultúra által elfogadott ideáltól. Ilyenkor néha elfelejthetjük, hogy a külső megjelenésünkön kívül is rendelkezünk értékekkel. 

A negatív testkép az alábbi viselkedési formákkal járhat:

  • úgy gondolhatja, hogy túl kövér vagy túl sovány;
  • nem érzi magát elég csinosnak vagy izmosnak;
  • szégyelli a testét, testi adottságai miatt szorong;
  • önbizalomhiány alakul ki;
  • kényelmetlenül érzi magát a testében;
  • úgy gondolja, hogy egy ember értékét a külseje nagyban meghatározza;
  • a testalkatának megváltoztatására irányuló próbálkozások/tevékenységek rögzülhetnek, ezek határozzák meg a mindennapi életét;
  • bizonyos testrészeit a környezete visszajelzései alapján nem megfelelően látja.

A tartós negatív testkép (testképzavar) gyakran társul a testet és a pszichét egyaránt érintő betegségekkel, például depresszióval, szorongásos zavarokkal, anorexia nervosával vagy falászavarral (bulimia), illetve a hízás vagy fogyás problémájával.

Súlyos esetben a rögzült kóros szokások jelentős mértékben beszűkíthetik az életvitelt. Zavart szenvedhet a munkahelyi vagy az iskolai teljesítmény is. Az edzésből, étkezésből eltűnhet az öröm. Az izmosodás elősegítéséhez szedett táplálékkiegészítők, szteroidok stb. maradandó egészségkárosodást okozhatnak.

Tinédzserkorban a negatív testkép miatt a fejlődés, növekedés is zavart szenvedhet. Felnőttkorban hiánybetegségek alakulhatnak ki a nem megfelelő táplálkozás miatt. Megnőhet a felesleges plasztikai műtétek valószínűsége is.

Hogyan javítható a testkép?

A negatív testkép komoly problémákat okozhat a hétköznapokban, és nincs jó hatással a társas kapcsolatokra sem, az ideális testkép elérésére rögzült szokások és tevékenységek sok időt és energiát felemésztenek.

A testképzavarból való felépülés legfontosabb lépése a testképzavar felismerése. Saját belátása vagy külső visszajelzések alapján, illetve ha túl sokat foglalkozik az alakjával, az egész testével vagy egyes testrészeivel, és a testéhez kapcsolódó gondolatokkal, illetve cselekvésekkel túl sok időt tölt, vagy azokat minden más, illetve az örömteli/produktív tevékenységek elé helyezi, érdemes megfontolnia, hogy érintett-e.

Az alábbi lehetőségek pozitívan hathatnak a testképére:

  • Kérdőjelezze meg a médiában látott képek valóságtartalmát! A médiában megjelenő képeket utólag retusálják, egy tévéadás előtt a műsorvezető megjelenésén pedig sminkesek, fodrászok, stylistok dolgoznak. Ne hasonlítsa össze magát ezekkel a képekkel!
  • Lehetőség szerint kerülje el azokat a műsorokat, közösségimédia-platformokat vagy webhelyeket, amelyek rossz közérzetet keltenek, vagy azt a gondolatot, érzést erősítik, hogy nem elég jó kinézetű, hogy változtatnia kell a testalkatán.
  • Alakítson ki egészséges étkezési szokásokat, törekedjen kiegyensúlyozott étrendre.
  • Keressen egy sportot, amelyet élvez, ez növelheti az önbizalmát.
  • Vegye körbe magát pozitív emberekkel.
  • Fordítson külön figyelmet azokra a pozitív dolgokra (pl. nevetés, táncolás), amelyekre a teste képes.
  • Találja meg a hasonlóságokat a saját és családtagjai teste között.
  • Viseljen olyan ruhákat, amelyekben jól érzi magát.
  • Vegyen részt – ha van rá lehetősége – stílus-, szín- és testalkat-tanácsadáson, ahol megtanulhatja, mi áll jól Önnek.
  • Próbálja ki a pozitív öncímkézést. Pl. „a combom vastag” helyett mondja, hogy „a combom erős”.
  • Készítsen egy listát arról a 10 dologról, amit a legjobban szeret önmagában.
  • Ne kritizálja mások testét, ne tegyen negatív megjegyzéseket mások megjelenésére – a negatív jelzés bántó és ártalmas lehet bárki számára.

Ha úgy érzi, szakember segítségére van szüksége az önamgáról alkotott képe javítása érdekében, pszichológus vagy pszichiáter segítségével terápiás vezetésben vehet részt, ami segíthet az önértékelésben, az önmegismerésben.

Mikor forduljon orvoshoz?

A testképzavar, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb rendellenességek (pl. táplálkozási zavarok) sokáig rejtve maradhatnak. Az evészavarral küzdő betegek mindössze 10%-a fordul szakemberhez. A felismerés hiánya, a szégyen, a bűntudat megakadályozhatja abban, hogy segítséget kérjen – azonban nem kell szégyenkeznie, bűntudatot éreznie a tünetei miatt. Valójában mindannyian küzdünk lelki gondokkal!

Ha családtagjaitól, ismerőseitől olyan visszajelzést kap, miszerint rosszul látja önmagát, vagy nem megfelelők az étkezési vagy edzési szokásai, fontolja meg a szakemberhez fordulás lehetőségét.

Fontos tudomásul venni, hogy a tünetek önmaguktól nem fognak javulni, így minél előbb kérjen segítséget olyan szakembertől, aki elindíthatja a pozitív testkép kialakítása felé vezető úton, szükség esetén tüneteinek csökkentésére, megszüntetésére esetleg gyógyszert javasol.

Ha úgy érzi, hogy testképzavarban szenved, keressen fel klinikai szakpszichológust, vagy kérjen segítséget a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelésen.

Ajánlott tartalom:

Egyéni tényezők az egészség megélésében

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk