Az újraélesztés a sürgősségi helyzetekben alkalmazott keringés- és légzéstámogatást – kardio-pulmonális reszuszcitációt (CPR) – jelenti; a nem lélegző vagy nem normálisan lélegző személyeken, illetve szívmegállás esetén kell alkalmazni.
Miért fontos az újraélesztés?
Az újraélesztés életeket menthet!
Az újraélesztés leggyakoribb oka felnőttek esetében a keringésmegállás, gyermekeknél az egyéb mechanizmusok miatt kialakuló oxigénhiány (hipoxia), és ennek kapcsán a szervezetben hirtelen létrejövő „savasodás” (acidosis). Mindkét esetben rendkívül fontos a gyors és szakszerű segítség, hiszen a keringési- és a légzőrendszer létfontosságú: már 3-5 perc funkciókiesés maradandó károsodást, súlyosabb esetben halált okozhat.
Az újraélesztés két legismertebb formája:
- alapszintű – basic life support (BLS),
- emelt szintű – advanced life support (ALS).
Az alapszintű újraélesztés ismerete mindenki számára fontos, hiszen bármikor adódhat olyan helyzet, amikor egyedüli segítségnyújtóként szükséges alkalmazni; az emelt szintű újraélesztést egészségügyi szakemberekből álló csapat végzi.
Az alapszintű újraélesztés célja a túlélési lánc aktiválása, illetve a szív és az agy vérellátásának fenntartása az ALS megkezdéséig.
A túlélési lánc 4 elemből áll:
- korai felismerés és segítséghívás
-
- célja: a keringésmegállás megelőzése, és/vagy szakszerű segítség hívása;
- korai újraélesztés
-
- célja: időnyerés az ALS-ig;
- korai defibrillálás
-
- célja: a keringés újraindítása;
- újraélesztés utáni ellátás
-
- célja: az életminőség visszaállítása.
Hol tudom megtanulni az újraélesztést?
Az interneten ma már számos oktatóanyag és -videó elérhető, de aki gyakorlatban is szeretné elsajátítani az újraélesztés alapismereteit, annak érdemes részt vennie egy tanfolyamon (több ingyenes program közül lehet választani, mint pl. az OMSZ „hősképzése”). A jogosítvány megszerzésének is feltétele az elsősegély vizsga.
Fontos, hogy ismereteinket rendszeresen – ideális esetben évente – frissítsük.
Milyen lépésekből áll az újraélesztés?
Észlelés
Miután észleljük a beteget (pl. összeesett), bizonyosodjunk meg a környezet biztonságosságáról. Veszélyt jelenthet az elektromosság, víz, mérgezés (gázok, vegyszerek), fertőző anyagok.
Kérjünk segítséget.
Szólítsuk meg a beteget, és ha nem felel, óvatosan, de határozottan rázzuk meg. Ha továbbra sem válaszol, figyeljük az életjeleket. Kitapinthatjuk a pulzust, de félrevezető lehet, ha túl szorosan nyomjuk a beteg bőrét, mert tévesen a saját pulzusunkat is érezhetjük. A beteg légzését úgy figyeljük, hogy a fejét hátrahajtjuk, az állát megtámasztjuk, így szabaddá tesszük légutait, majd a mellkasa fölé hajolva próbáljuk érezni (légzését a bőrünkön), látni (mellkasa emelkedik) és hallani, hogy lélegzik-e. Ezt 10 másodpercig figyeljük; akkor normális, ha 2 vagy több légvételt tapasztalunk ez idő alatt.
Ha a beteg lélegzik, de eszméletlen, akkor helyezzük stabil oldalfekvésbe, és hívjunk mentőt. A mentő kiérkezéséig folyamatosan ellenőrizzük a légzését, az életjeleit.
Hívás
Ha a beteg nem lélegzik, vagy nem normálisan lélegzik (10 másodperc alatt kettőnél kevesebbszer vesz levegőt), vagy légzése erőlködő, zajos, illetve szabálytalan, ritka, akkor hívjuk a 112-t, és hangosítsuk ki a telefonunkat. Ha nincs segítségünk, akkor kezdjük meg a mellkas nyomását (mellkaskompresszió, lásd lent).
Ha a helyszínen van másik segítségnyújtó, akkor őt kérjük meg, hogy hívjon mentőt, illetve hogy keressen a közelben defibrillátort.
Telefonon az alábbi információkat szükséges megadni:
- saját nevünk,
- segítségkérés a megkezdett újraélesztéshez,
- körülmények rövid leírása,
- helyszín.
Mellkaskompresszió (mellkas nyomása újraélesztés során)
A mellkaskompresszió helyes és hatékony technikája:
- a szegycsont alsó 2/3-adában,
- minimum 100/perces frekvenciával,
- minimum 5 cm mélyen,
- a kompressziók között teljes felengedéssel,
- egyenletesen, minél kevesebb megszakítással ajánlott végezni.
Mellkaskompressziót mindenki végezhet, nem kell attól tartani, hogy a beteg bordája eltörik (törött bordával lehet élni, de mellkaskompresszió nélkül az élete forog kockán).
Ha van a helyszínen másik segítségnyújtó, akkor javasolt a mellkaskompressziót felváltva végezni, mivel rendkívül fárasztó művelet, és az újraélesztő fáradtsága esetén a kompresszió hatékonysága is csökkenhet.
A váltás úgy történik, hogy az újraélesztő hangosan számol (egy-és-két-és-há-és-négy-és…), miközben váltótársa a kezeit a beteg mellkasa fölé, kompresszióhoz alkalmas pozícióba helyezi, és a teljes felengedés után a következő kompressziót már ő végzi. A csere 1-2 percenként ajánlott.
A kompressziót nyújtott könyökkel, tehát nem könyökhajlításból, hanem derékból kell végezni. A helyes kéztartáshoz az egyik kézhátra tesszük a másik kezünk tenyerét, az ujjainkat összekulcsoljuk, és a kompressziót tenyerünk kéztői részével végezzük.
A mellkaskompresszió hatékonyságát növeli, ha a beteg kemény alapon fekszik.
A mellkaskompresszió helyes technikája az alábbi videóban tekinthető meg:
Befúvás/lélegeztetés
Szájon át történő lélegeztetés esetén a fejet kissé hátra kell dönteni, az állat megemelni, az orrot befogni, majd az illető szájába 1 másodpercen keresztül fújni a levegőt, közben figyelni a mellkasát, hogy sikeres-e a befúvás. Egymás után 2 befúvás szükséges, ami 10 másodpercig tart (ennyi ideig szüneteltethető a mellkaskompresszió). A helyes újraélesztési eljárás tehát: 30 mellkaskompresszió, majd 2 befúvás.
Előfordulhat, hogy befúvásra nem kerül sor, mert nem tud, vagy nem akar befújni az újraélesztő; ez esetben a mellkaskompresszió is elégséges, ami még mindig jobb, mintha semmit sem csinálnánk.
Az újraélesztést a segítség megérkezéséig kell végezni, vagy amíg a beteg normálisan lélegzik, illetve életjeleket mutat.
Defibrillálás
Amennyiben a keringésmegállás hátterében elektromos sokkolással megszüntethető szívritmuszavar áll, az újraélesztést defibrillátor használata segítheti. A korai defibrillálás jelentősen növeli a túlélési esélyeket.
A közterületen egyre több helyen – intézményekben, bevásárlóközpontokban, sportközpontokban – megtalálható ún. külső automata (félutomata) defibrillátort (AED) bárki használhatja. Alkalmazása egyszerű, mert a készülék utasításokkal segíti a használót. A betegre helyezett elektródák érzékelik a szívműködést, és csak indokolt esetben adnak le sokkot. Fontos, hogy a beteg az érzékelés és a sokkolás során ne érintkezzen senkivel, illetve hogy ne legyen áramot vezető közegben (pl. vízben).
A defibrillátorok pontos helyéről ITT, illetve az Országos Mentőszolgálat ÉletMentő applikációjából tájékozódhat.
A sokkolást követően azonnal el kell kezdeni (vagy folytatni) a mellkaskompressziót.
A defibrillátorral történő újraélesztés helyes technikája az alábbi videóban tekinthető meg:
Gyermekek újraélesztése
Gyermek esetében mindent ugyanúgy végzünk, mint a felnőtteknél, kivéve:
- csecsemő fejét ne hajtsuk hátra, csak tartsuk semleges helyzetben;
- az újraélesztést 5 befújással kezdjük;
- a mellkast az egyharmadával nyomjuk le;
- arányosabban kevesebb levegőt fújjunk be;
- 30:2 helyett 15:2 arányú a kompresszió és a befúvás.
A defibrillátor 8 éves kortól alkalmazható. 1-8 éves életkor között a készüléket gyermek üzemmódba kell állítani, 1 éves kor alatt pedig egyáltalán nem használható.
Az újraélesztés elkerülése
Az újraélesztéshez vezető állapotok egy része megelőzhető, ezért különösen az alábbiakra kell nagyobb figyelmet fordítani:
- hipoxia (alacsony véroxigénszint);
- hipovolémia (kiszáradás);
- hipokalaemia vagy hiperkalaemia (kálium kórosan alacsony vagy magas vérszintje);
- hipotermia (kihűlés);
- tenziós légmell;
- szívtamponád;
- mérgezések;
- trombózis (vérrögképződés).
