egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Tudományos értelemben vakságról akkor beszélünk, ha a beteg egyik szemével sem képes a fény érzékelésére. A gyakorlatban ettől eltérő definíciót alkalmazunk. A WHO szerint akkor beszélünk vakságról, ha mindkét szem látásélessége kevesebb mint 0,05 – gyengénlátásról pedig ha a látásfunkciók szokványos szemészeti módon (hagyományos szemüveg, kontaktlencse, orvosi kezelés vagy szemműtét) már nem javíthatók és ez korlátozza a beteget mindennapi élete során.

 

A WHO a jobban látó szemen mért legjobb korrigált látásélesség (BCVA = Best Corrected Visual Acuity) és látótér alapján a következőképpen osztályozza a látásromlást:

 

  • gyengénlátók (mérsékelt látásromlás): BCVA= 0,3-0,125;
  • aliglátók (súlyos látásromlás): BCVA= 0,1-0,05 vagy a látótér < 20°;
  • nagytárgylátók: BCVA=0,04-0,02 vagy a látótér < 10°;
  • csaknem teljes látásromlás: BCVA= 0,016 fényérzés;
  • jogi értelemben vett vakság: teljes látótér mellett BCVA < 0,05 vagy BCVA= 0,05-0,1 és a látótér erősen beszűkült;
  • teljes vakság: fényérzés sincs.

 

A vakság főbb tünetei

A vakság és a nagyfokú látáscsökkenés az élet minden területére hatással van. Minden ember, aki elveszítette a látását, máshogy éli meg a tüneteket a kiváltó októl függően. A makuladegenerációban szenvedő betegeknek legelőször a centrális látásuk torzul el, fokozatosan romlik az olvasási- és arcfelismerési képességük, végül az éleslátásukat teljesen elveszítve centrálisan egy fekete foltot látnak. A szürkehályog okozta látáscsökkenés azonban egységesen jelentkező homályos látással kezdődhet. Egyes esetekben a látáscsökkenés kezdődhet sötétben történő gyengén látással, csőlátással, vagy ott nem lévő tárgyak látásával, szikralátással, fekete foltok megjelenésével.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha úgy érzi, hogy csökken vagy homályos a látása, vagy furcsa szikralátás-szerű élményeket tapasztal, esetleg csőlátása, torz látása alakul ki vagy látótérkiesést tapasztal, keressen fel egy szemész szakorvost.

 

A vakság kiváltó okai

A vakság kiváltó okai leggyakrabban az idősebb korosztályt érintik. Világviszonylatban a látássérülés leggyakoribb okai a nem korrigált fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás, asztigmia) és a meg nem operált szürkehályog. A fejlettebb országokban, így hazánkban is az időskori makuladegeneráció, a zöldhályog, a diabéteszes retinopátia, makulaödéma, a rövidlátás szemfenéki szövődményei a vakság vezető okai.

 

  • Időskori makuladegeneráció: a központi látást érintő szembetegség a periférikus látás épen maradásával, a betegség tehát nem vezet teljes vaksághoz. Az 50 év felettiek gyenge látásának leggyakoribb oka. Az időskori makuladegeneráció lényege az éleslátás helyének visszafordíthatatlan károsodása a kor előrehaladtával.
  • Szürkehályog: Szürkehályog esetén a szemlencse idővel elveszti áttetsző tisztaságát és opálossá, homályossá válik, ami akadályozza az éleslátást.
  • Zöldhályog (glaucoma): Zöldhályog esetén a szemnyomás növekedése miatt károsodik a látóidegfő. A látóidegrostok progresszív pusztulása vezet vaksághoz.

 

Egyes ritka genetikai betegségek fiatalabb életkorban is tudnak vakságot okozni pl.: festékes szemideghártya-gyulladás, Usher-szindróma. Gyermekkorban hazánkban a leggyakoribb oka a vakságnak a koraszülöttek retinopátiája.

 

A szem sérülése esetén szintén előfordulhat vakság kialakulása.

 

A vakság diagnosztizálása

A szemész szakorvos kikérdezi a beteget a tüneteket, a kísérőbetegségeket, illetve a családi anamnézist illetően. Fontos tényező, hogy mennyi ideje áll fenn a látásromlás. A szemész szakorvos meghatározza a közeli (pl. Csapody-féle olvasópróba) és távoli (pl. ETDRS tábla) látásélességet, továbbá látótérvizsgálatot végez. Bár a WHO definíció nem veszi figyelembe, de nagyon fontos a látásmaradvány használhatóságának egyéb paramétereit is felmérni pl.: kontrasztérzékenység, színlátás, látótérkiesések meglétét. Ezután a szemész szakorvos réslámpánál is megvizsgálja a beteg szemét, szemfenekét.

 

A vakság kezelése

A vakság kezelési stratégiája függ a kiváltó októl. Egyes betegségek esetében akár az is előfordulhat, hogy a beteg látása nem menthető meg.

 

Az időskori makuladegenerációban szenvedő betegek időben elkezdett gyógyszeres kezelése képes lassítani a látás romlását.

 

Szürkehályog esetén műtéttel eltávolítható a homályos szemlencse, és a helyére egy áttetsző műlencse kerül beültetésre.

 

Zöldhályogban szenvedő betegek kezelésére leggyakrabban szemnyomáscsökkentő szemcseppek, valamint lézerkezelés a legmegfelelőbb. Súlyosabb esetekben műtéti megoldás jön szóba.

 

A diabéteszes retinopátia következtében kialakult szövődményeket lézerkezeléssel, szembe jutatott injekcióval, vagy egyéb műtéti eljárással lehet kezelni.

 

A vaksággal együtt élni igen nehéz, azonban mára számos intézkedés és találmány segíti őket a mindennapokban:

 

  • nagy addikciós olvasószemüveg,
  • kézi nagyítók,
  • álló nagyítók,
  • távcsőszemüvegek,
  • elektronikus nagyítószemüvegek,
  • számítástechnikai eszközök,
  • fényszűrő lencsék pl. retinitis pigmentosaban,
  • vakvezető kutya,
  • Braille-írás,
  • nagy nyomógombos készülékek,
  • hang alapján működő okos eszközök stb.

 

Az utóbbi években jelentősen bővült a rehabilitációs ellátás kapacitása és lehetőségei, melyről a kezelőorvos tud részletes információt nyújtani.

 

A vakság megelőzése

Néhány betegség okozta látásvesztés megelőzhető lehet a korai diagnózissal és az időben elkezdett kezeléssel:

 

  • Kialakult a cukorbetegség esetén a diabéteszes retinopátia megelőzhető a vércukorszint normál szinten tartásával. Ezen kívül fontos az évenkénti szemészeti ellenőrzés a cukorbetegségben szenvedők számára a diabéteszes retinopátia szűrése céljából.
  • A magas vérnyomás betegség is járhat szemészeti szövődményekkel, ezért diagnosztizált magas vérnyomás esetén javasolt részt venni rendszeres szemészeti vizsgálaton.
  • Zöldhályog esetén fontos a szemnyomáscsökkentő cseppek rendszeres használata, valamint a rendszeres szemészeti kontroll.
  • Fontos a szürkehályog időben való megoperálása.
  • Az időskori makuladegenerációban szenvedő betegek otthonukban önellenőrzésre használhatják az ún. Amsler rácsot. A rácsos papír közepén feltüntetett pontra fixálva ceruzával berajzolhatják azt a területet, ahol a rácsos szerkezet eltorzul. Ezt hetente megismételve jól nyomon követhető a torzlátás fokozódása vagy hirtelen állapotromlások.
KULCSSZAVAK
látásvesztés  |   glaucoma  |   makula degeneráció  |   szürkehályog  |   Amsler rács
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít