A vizeletkiválasztó rendszer (más néven húgyúti rendszer vagy húgyrendszer) eltávolítja a szervezetből a felesleges vizet, valamint a salakanyagot a vérből vizelet formájában. Segít szabályozni a vér mennyiségét és a vérnyomást, valamint bizonyos anyagok és sók (elektrolitok) szintjét a szervezet sejtjeiben és a vérben.
A vizeletkiválasztó rendszer
- megakadályozza, hogy az anyagcseretermékek és a méreganyagok, illetve a felesleges folyadék felhalmozódjanak a vérben. Ezzel egyensúlyban tartja a szervezet víz- és sóháztartását;
- a vese részt vesz a vérnyomás szabályozásában, eritropoetint termel, mellyel elősegíti a szervezet vörösvértestjeinek képződését;
- szerepe van a D-vitamin aktív formájának képzésében, amely szükséges a csontok egészségéhez.
A vizeletkiválasztó rendszer felépítése
A vizeletkiválasztó rendszer a vesékből, a húgyvezetékekből, a húgyhólyagból és a húgycsőből áll.
A vese páros szerv, amely a hasüregben helyezkedik el, a gerinc két oldalán, körülbelül a 12. háti csigolya magasságában. A vesék a vért szűrik meg a vizelet kiválasztásához, valamint hormonokat termelnek. Lásd még: Vese működése
A veséket a húgyhólyaggal a húgyvezeték köti össze. A vizelet tárolására a húgyhólyag szolgál, amely a kismedencében található. Lásd még: Húgyhólyag működése
A húgyhólyagból a vizeletet a külvilág felé a húgycső továbbítja. Lefutása a két nemben a nemi szervek különbözősége miatt eltérő.
A vizeletkiválasztó rendszer működése
A vese folyamatosan működik, szünet nélkül szűri a vért. Az összes vér, ami az érrendszerben van, ötpercenként áthalad a vesén. A felhalmozódó vizeletet – salakanyagok és felesleges víz keveréke – a húgyhólyag tárolja. Izmos fala lehetővé teszi, hogy a hólyag kitáguljon. Más izmok azt biztosítják, hogy a húgyhólyagban tartsák a vizeletet az ürítésig. A hólyagot az agy irányítja, jelezve, hogy mikor kell a vizeletet bent tartani, és mikor kell üríteni.
A vizeletinkontinencia során véletlen vagy akaratlan vizeletvesztés következik be a hólyagból.
A normál vizeléshez a húgyutak minden elemének a megfelelő sorrendben együtt kell működnie. Vizeletürítésre kész állapotban a hólyag kivezető izmai (a húgycső záróizma és a medencefenék) ellazulnak, a húgyhólyag falának izmai pedig összehúzódnak. A vizelet a húgyhólyagból a húgycsövön keresztül kilép a szervezetből, a hólyag kiürül.
A vizeletkiválasztó rendszer kóros állapotai
Húgyúti fertőzés
A húgyúti fertőzés akkor fordul elő, amikor egy fertőzés, amelyet általában baktériumok okoznak, a húgyutakra terjed.
A húgyúti fertőzések leggyakoribb típusai a következők:
- cystitis: a húgyhólyag fertőzése, a leggyakoribb alsó húgyúti fertőzés;
- urethritis: a húgycső fertőzése;
- pyelonephritis (vesemedence-gyulladás): felső húgyúti fertőzés, nagyon súlyos, mert a vesét érinti.
Amennyiben húgyúti fertőzésre utaló tünetei vannak, forduljon háziorvosához, aki a tünetek alapján dönt a szükséges vizsgálatokról és a kezelés módjáról.
Vesekő
A vesekő akkor alakul ki, ha a vizelet ásványianyag-tartalma összesűrűsödik, kristályokat képez, amelyek összetapadnak. A vesekő általában tünetmentes, azonban ha elakad a húgyvezetékben, óriási fájdalmat okozhat.
Ha nagyon erős, éles, szúró, görcsös fájdalmat érez a vesék körül, hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy keresse fel a területileg illetékes sürgősségi betegellátó osztályt!
Vizeletürítési zavarok
A vizeletürítés akadozása vagy a vizelésre való képtelenség akut vagy krónikus zavar lehet.
Ha annak ellenére nem tud vizeletet üríteni, hogy szükségét érzi, és a hólyagja tele van, akut vizeletürítési zavarról van szó. Ilyen esetben menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!
A krónikus vizeletürítési zavarban szenvedők képesek vizelni, de a húgyhólyagból nem ürül ki teljesen a vizelet. Ez egy lassan kialakuló és hosszan tartó állapot lehet.
A vizelési zavar nem egy összefüggő kórkép, hanem több betegségcsoport esetén fellelhető tünet. A vizelési problémák okát minden esetben ki kell vizsgálni, mert súlyos betegség tünetei is lehetnek.
Lásd még: Vizeletürítési problémák
Prosztataproblémák
Mivel a férfi húgycsöve a prosztatán vezet keresztül, e mirigy duzzanata vagy megnagyobbodása befolyásolhatja a vizeletürítési képességet. Ez a lehetséges prosztataproblémák egyik leggyakoribb jele, amely urológiai kivizsgálást igényel.
Inkontinencia
A vizelet inkontinencia, az akaratlan vizeletvesztés nem betegség, hanem állapot, amely főként nőket érint. Több fajtája és fokozata van. A legtöbb esetben sokat segíthet az állapot javításában az intimtorna.
A vizeletkiválasztó rendszer vizsgálati módszerei
A húgyúti rendszert érintő betegségek esetén a kivizsgálás a kórelőzmény felvételével és a panaszok részletes kikérdezésével kezdődik. A tünetektől és az állapottól függően végezhetnek vérvizsgálatot, valamint szinte minden esetben sor kerül a vizelet laboratóriumi vizsgálatára is.
Ezenkívül az alábbi vizsgálatok segíthetik a kezelőorvost a diagnózisalkotásban:
- ultrahangvizsgálat,
- egyéb képalkotó vizsgálatok (pl. CT, MR, röntgen),
- uroflowmetria: a vizelet áramlásának vizsgálata,
- hólyagtükrözés.
A fizikális vizsgálat részeként a férfiaknál legtöbbször prosztatavizsgálatot is végeznek.
