A Wertheim-műtét kiterjesztett méheltávolítást, vagyis a méh és környező kötőszövetek, nyirokcsomók sebészi eltávolítását jelenti, amelyet a méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedése (méhnyakrák) esetén indokolt elvégezni.
A korai stádiumú méhnyakrák műtéti kezelésének eredményei igen jók: amennyiben a daganat nem terjedt túl a méhnyakon, a teljes gyógyulási arány meghaladja a 90 százalékot, nyirokcsomóáttét esetén pedig 80 százalékos.
A Wertheim-műtét indikációja
A Wertheim-műtétet a korai stádiumú méhnyakrák kezelésére alkalmazzák. Olyan esetekben indokolt elvégezni, amikor a daganat még csak a méhnyakra vagy legfeljebb a hüvelyfal felső kétharmadára korlátozódik. A legelső stádiumban vagy a fentebbitől előrehaladottabb esetekben másfajta kezelési mód választandó.
A Wertheim-műtét menete
A Wertheim-műtétet altatásban végzik. A köldök fölé is meghosszabbított, hosszanti metszésből behatolva a hasüregbe, a daganat kiterjedésétől függően eltávolítják a méhet, a méhnyak körülötti szöveteket, a hüvely felső harmadát, a kismedencei és szükség esetén a hasi főverőér (aorta) melletti nyirokszövetet. Ha a daganat elérte a méhnyak körüli szöveteket is, vagy ha a műtét alatt vizsgált nyirokcsomók szövettani lelete áttétet igazol, kiterjesztett műtétet végeznek. Ennek során a kismedencében további verő- és visszereket, illetve a hozzájuk kötődő nyirokszöveteket is eltávolítják.
A beavatkozás során a húgyvezetőket kiágyazzák a környezetükből, valamint a húgyhólyag hátsó falát és a végbél megfelelő szakaszát leválasztják a méhnyakról. Ritkán a húgyhólyag, a húgyvezeték vagy a bélszakasz kisebb részét is eltávolítják. Ezt követően katétert helyeznek a húgyhólyagba, amelyet esetenként a hasfalon át, a szeméremcsont felett kivezetnek. A bevezetett húgyhólyagkatétert a hetedik-tízedik napon veszik ki. Szintén a műtétet követő néhány nap elteltével távolítják el a műtéti területre bevezetett műanyag csövet/ csöveket (drain).
Kedvező méretű és elhelyezkedésű daganat esetén lehetőség nyílik egyéb, kevésbé radikális, a Wertheim-műtéti technikától eltérő műtéti eljárásokra, melynek során eltávolítják ugyan a méhnyakat, a méh körüli kötőszövetet és a nyirokcsomókat, ugyanakkor megtartják, és a hüvelyhez visszavarrják a méhtestet. Az eljárás előnye, hogy lehetővé teszi a későbbi gyermekvállalást.
A Wertheim-műtét lehetséges szövődményei
A beavatkozás során felléphet a fertőtlenítőszerekkel vagy az altatószerekkel szembeni túlérzékenységi (allergiás) reakció. Sérülhet a húgyhólyag, a húgyvezeték és a bél. A kismedence bő érellátású területeiről előre nem látható vérzések indulhatnak meg, amelyek ellátása a műtét közben megtörténik. Közvetlenül a műtétet követően utóvérzés, bélműködési zavarok, húgyúti fertőzés, vesepangás, hashártyagyulladás, vérömleny alakulhat ki.
Zavar támadhat a hasfali seb gyógyulási folyamatában. Nehezítetté válhat az alsó végtagok mozgása, illetve érzéskiesés is felléphet a lábakban. Műtétet követően az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére is előfordulhat trombózis és embólia/véralvadék képződése miatti keringéselakadás.
A műtét utáni későbbi időszakban vizelési nehezítettség vagy vizeletürítési képtelenség, a veseműködés zavara, illetve visszatérő hólyaggyulladás (cystitis) jelentkezhet. Ritkábban kialakulhat a láb érzési vagy mozgatási zavara, hasfali sérv, a hasűri összenövések miatti tartós fájdalom, esetleg bélelzáródás. Kóros összeköttetés (sipoly) képződhet a vizeletelvezető rendszer és a hasüreg vagy a hüvelycsonk, illetve a bél és a hasfal vagy a hüvelycsonk között.
A műtéti beavatkozás elmaradása viszont a méhnyak rosszindulatú daganatának terjedéséhez, áttét(ek) képződéséhez és idő előtti halálozáshoz vezet.
A Wertheim-műtét következményei
A klasszikus Wertheim-műtétet követően nem jelentkezik többé menstruáció, és nem következhet be terhesség.
Mivel a beavatkozás érinti a húgyvezetéket és húgyhólyagot is, a spontán vizeletürítés nehezen normalizálódik. Ritka esetben a vizelet spontán ürítése csak hónapok elteltével, nagyon ritkán soha nem áll helyre. A későbbiekben felléphet a húgyvezetékek szűkülete következményes vesetágulattal, vesegyulladással, veseműködési zavarral.
A beavatkozás után gyakran alakul ki székrekedés.
A nyirokcsomók és a nyirokutak eltávolítása miatt az alsó végtagokon lábduzzanat (nyiroködéma) jelenhet meg. A felszaporodott nyirokfolyadék a hasüregben nyirokcisztát képezhet.
Amennyiben a műtét során mindkét petefészket eltávolították, zavar keletkezhet a hormonműködésben, amely hormonpótló gyógyszeres kezeléssel uralható (lásd még: Nőgyógyászati hormonpótlás).
A beavatkozás jó eséllyel nem befolyásolja tartósan a szexuális vágyat és életet.
Mit tehet Wertheim-műtét esetén?
A műtétet követő otthoni felépülés időszakában folytasson kímélő életmódot, kerülje a fizikailag megerőltető tevékenységeket, az ülőfürdőt és a szexuális együttlétet. Ne fogyasszon nyers rostot tartalmazó és puffasztó ételeket. Sebét tartsa tisztán és szárazon.
Az aktív onkológiai kezelés befejezése után két éven át 3 havonként, majd 5 évig félévenként, 5 év elteltével pedig évenként kell szakorvosi ellenőrzésen megjelennie.
A méhnyakrák megelőzése és szűrése
Hazánkban 2003 óta biztosított szervezett módon a méhnyakszűrés a 25-65 év közötti nők számára. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása alapján az érintettek postai úton, háromévente kapnak meghívót a szűrővizsgálatra. Nőgyógyász szakorvos nőgyógyászati szakrendelésen, a védőnő a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban végezheti a szűrést. (Jogszabályi háttér: 51/1997. (XII.18.) NM rendelet)
Lásd még: Méhnyakszűrés
A humán papillomavírus méhnyakrákot okozó hatásának feltárása Harald zur Hausen német virológus nevéhez fűződik, aki felfedezéséért 2008-ban megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. Magyarországon 2014-ben vezették be a 12. életévüket betöltött, hetedikes lányok HPV-oltását. 2020 őszétől a hetedik osztályos fiúk, illetve szüleik is igényelhetik a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást. A vakcina önkéntes és ingyenes, a védőoltást a szülői beleegyező nyilatkozat után az iskolákban kapják meg a tanulók.
Életmódtól, a szexuális partnerek váltásától függően azonban idősebb korban is ajánlott a HPV elleni védőoltás. A HPV-pozitív nők is olthatók, hiszen az elérhető vakcinák többféle HPV-törzs ellen védenek. Emellett a férfiak oltása is javasolt, elsősorban a 9 komponensű vakcinával, hiszen a HPV terjedésében és a szövődményes megbetegdésekre nézve is érintettek.
Figyelem! A védőoltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot!
Kapcsolódó tartalmak:
