Az akaratlan vizeletcsepegés, -szivárgás, a vizeletürítés feletti kontroll elvesztése gyakori probléma, amit vizelet inkontinenciának, azaz vizelettartási zavarnak hívunk. Mindkét nemet, illetve minden korosztályt érinthet, ám leggyakrabban idős embereknél fordul elő.
A vizelettartási zavaroknak többféle típusát különböztetik meg, és különféle súlyosságúak lehetnek az akaratlan vizeletvesztés mennyisége függvényében.
A vizelet inkontinencia főbb tünetei
A panasz súlyossága az alkalmankénti vizeletszivárgástól a hólyag feletti kontroll teljes elvesztéséig terjedhet.
Jellege szerint lehet:
- gyakran fellépő erős vizelési inger;
- vizeletvesztés nevetés, tüsszentés, köhögés vagy fizikai erőlködés esetén;
- erőlködés a megfelelő mennyiségű vizeletürítéshez;
- gyenge vizeletáramlás, elvékonyodott vizeletsugár;
- megmaradó vizelet érzése a hólyagban;
- vizelési inger nélküli akaratlan vizeletvesztés;
- vizeletürítés alvás közben;
- gyakori húgyúti fertőzés;
- csepegő vizelet WC-használat után.
Mikor forduljon orvoshoz?
Több mint egy hete fennálló vizelettartási zavar esetén keresse fel a háziorvosi rendelőt vagy urológiai szakrendelőt!
A területileg illetékes urológia beutaló nélkül felkereshető.
A vizelet inkontinencia típusai
A vizelettartási zavaroknak több típusát lehet elkülöníteni a konkrét tünetek és a kialakulás mechanizmusa alapján.
Stresszinkontinencia
A vizelettartási zavar azon formája, amikor jellemzően csekély mennyiségű vizelet távozik a hasűri nyomást hirtelen növelő tevékenységek során, például köhögéskor, tüsszentéskor, nevetéskor vagy hirtelen erőkifejtéskor.
A stresszinkontinencia gyakrabban fordul elő nőknél várandósság idején és a menopauza utáni időszakban. Előfordulhat olyan embereknél is, akik székrekedéstől, elhízástól szenvednek, vagy különféle okok miatt gyakran köhögnek (asztma, dohányzás, hörghurut).
Késztetéses inkontinencia
Hirtelen fellépő vizelési ingerrel egyidejűleg bekövetkező vizeletvesztés. Az állapotot hiperaktív hólyagnak is nevezik. Az érintett személy az ingert képtelen – vagy csak átmenetileg képes – elnyomni, ami nem elegendő a mellékhelyiségbe való eljutáshoz.
Az inkontinenciának ez a típusa általában fokozottan jelentkezik az életkor előrehaladtával, de kiválthatja stressz, túlzott koffeinbevitel (kávé, tea) vagy alkoholos állapot is. A késztetéses inkontinencia összefüggésbe hozható a stroke-kal, a Parkinson-kórral, a szklerózis multiplexszel, valamint minden olyan állapottal, betegséggel, amely a hólyag és az agy közötti információáramlást zavarja.
Túlfolyásos inkontinencia
A hólyag nem ürül megfelelően, így a vizelést követően további vizeletszivárgás következik be. Ezt előidézheti anatómiai (a húgycső elzáródása, férfiaknál a prosztatamegnagyobbodás) vagy funkcionális akadály (a húgyhólyag izomzatának elégtelen összehúzódási képessége).
A visszamaradó, pangó vizelet húgyúti fertőzéshez, illetve a vizelettovábbítás akadályozottsága miatt felső húgyúti tágulathoz, vesekárosodáshoz, akár veseelégtelenséghez is vezethet.
Funkcionális inkontinencia
A vizelettartás nehézségének oka nem a húgyutakban van – a személy fizikai, szellemi vagy egyéb problémák miatt nem képes a mellékhelyiségbe jutni. Ennek oka lehet például mozgáskorlátozottság, demencia, depresszió, értelmi fogyatékosság. Jellegéből adódóan főként az idősebb korosztályt érinti.
A vizelet inkontinencia lehetséges szövődményei
A vizelettartási zavarok bizonyos típusaiban a pangó vizelet növeli a húgyúti fertőzések kialakulásának esélyét. Ezenkívül a probléma hatással lehet az érintettek személyes életére, munkájára, szociális kapcsolataira, önértékelésére is.
A vizelet inkontinencia diagnosztizálása
Az érintett személy panaszainak, illetve körülményeinek kikérdezését egyéb urológiai vizsgálatok követhetik:
- a vizeletáramlás mérése,
- ultrahangvizsgálat,
- húgycső- és húgyhólyagtükrözés,
- urodinamikai vizsgálat (a hólyag és a húgycső záróizomzatának vizsgálata),
- neurológiai vizsgálat.
A vizsgálatok során a hólyagot érintő egyéb betegségek is kizárhatók, illetve felderíthetők (pl. daganat, prosztatamegnagyobbodás, fertőzések), amelyek szintén vizelettartási zavart okozhatnak.
A vizelet inkontinencia kezelése
A vizelet inkontinencia kezelése a kiváltó okok függvénye. Ha a probléma a medencefenék izmaival van összefüggésben, a fizioterápia, az intimtorna a gátizomzat erősítésével sok esetben megoldhatja a gondokat. A késztetéses vizelettartási zavar kezelésében szakorvos által javasolt gyógyszerek alkalmazása segíthet.
Ha sem a gyógyszeres kezelés, sem a fizioterápia nem segít, lehetőség van műtétre is a vizelettartási zavarok egyes típusainál (például húgycsőszűkület műtéti megoldása). Az elérhető kezelési lehetőségekről az urológiai szakrendelésen kaphat tájékoztatást.
Kapcsolódó tartalmak:
