A végbél- és vastagbéldaganatok száma az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt, hazánkban egyike a leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéseknek.
A végbéldaganat (köznyelvben: végbélrák) fiatalkorban ritka, a betegség többnyire 50 éves kor fölött jelentkezik. Gyakori előfordulásának egyik oka a betegek szégyenérzete: a betegség intim jellege miatt sokan a tünetek és a panaszok ellenére is nehezen szánják rá magukat az orvos felkeresésére, pedig korai felismerése a gyógyulási esélyeket megsokszorozza.
A végbéldaganat tünetei
A végbél a kismedence üregében helyezkedik el, a keresztcsont és a farkcsont előtt, hossza megközelítőleg 12 centiméter. A végbéldaganat a végbélben irritációt, idegentest-érzést, állandó székelési ingert okozhat, emellett a székletben friss, piros vér is megjelenhet. A vérzés ránézésre aranyér miatti vérzésnek is tűnhet, azonban az aranyeresség gyakrabban jár együtt fájdalommal.
A végbéldaganat tünetei az alábbiak lehetnek:
- végbélvérzés és véres széklet;
- mással nem magyarázható fogyás;
- vérszegénység és fáradékonyság;
- székelési szokások megváltozása (pl. hasmenés és székrekedés váltakozása);
- állandó székletingerérzés;
- székletürítést követően a nem megfelelő kiürülés érzése;
- fájdalmas székletürítés;
- puffadás, hasi diszkomfort.
Mikor forduljon orvoshoz?
A végbéldaganat gyanúját leginkább a székelési szokások megváltozása, illetve a véres széklet, vérszegénység okozta tünetek keltheti fel. Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, forduljon mielőbb háziorvosához, aki elrendeli a szükséges vizsgálatokat.
A végbéldaganat diagnózisa
A betegség diagnózisának felállítását megkönnyíti, hogy vizsgálata manuális módszerrel, tehát ujjal a legtöbb esetben elvégezhető.
A beteg kikérdezését követően az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:
- székletvérvizsgálat 3 alkalommal,
- laborvizsgálatok,
- a végbél rektális, digitális (ujjal történő) vizsgálata (RDV),
- végbéltükrözés (anoszkópia),
- vastagbéltükrözés (kolonoszkópia),
- képalkotó vizsgálatok (UH, CT- és MR-vizsgálat).
A végbéldaganat kialakulásának oka
A végbélrák kialakulásában az életkor az egyik legfontosabb kockázati tényező: a betegség az 50 év felettieket fenyegeti leginkább, ám 40 év alatt is előfordulhat, különösen, ha a családban már előfordult hasonló rosszindulatú daganatos megbetegedés.
A családban előforduló végbél- vagy vastagbéldaganatok esetén, ha elsőfokú rokonnál fordult elő, a betegség kialakulásának kockázata két-háromszor nagyobb. A családi halmozódásnak azonban nemcsak genetikai okai lehetnek, közrejátszhatnak benne életvezetési, étkezési szokások is.
A betegség kialakulásának kockázatával összefüggésbe hozható élelmiszerek:
- adalékanyagokat tartalmazó félkész vagy készételek;
- pácolt, füstölt, sóban tartósított termékek;
- zsíros, koleszterin-, fehérje- és kalóriadús étrend;
- túlzott vöröshús-fogyasztás;
- túlzott alkoholfogyasztás;
- rostban szegény étrend.
A végbéldaganat kialakulásának kockázatát az alábbi tényezők növelik:
- dohányzás;
- mozgásszegény életmód;
- végbél gyakori sérülése;
- jóindulatú béldaganatok;
- gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség).
A fentiekkel összhangban az ülő életmód is emeli a végbéldaganatok kialakulásának kockázatát, mivel üléskor a teljes testsúly a végbél körüli területekre terhelődik, ezért romlik a vérkeringése, ami az érintett szövetek elváltozásához vezethet.
A végbéldaganat kezelése
A végbéldaganatok terápiájában használatos módszerek:
- sebészi beavatkozás,
- endoszkópos módszerek,
- sugárterápia,
- kemoterápia,
- biológiai terápia.
A sebészi beavatkozások két típusa a végbélmegtartó és végbélkiirtással járó eljárás. Alkalmazásuk általában attól függ, hogy a végbél daganata milyen közel helyezkedik el a végbélnyíláshoz, és mennyire szűrte be a végbél záróizomzatát. Előfordulhat, hogy a bélszakasz hasfalra történő kivezetésére van szükség, amelyet sztómának nevezünk.
A végbél megmentésének esélye fokozható, ha a betegek sugárkezeléssel kombinált kemoterápiát kapnak a műtét előtt, amit általában a 70 évnél fiatalabb betegeknél alkalmaznak, ha nincs távoli áttét. Ha a daganat szövettani lelete arra alkalmas szövettani típust igazol, a kemoterápia biológiai terápiával egészíthető ki (lásd még: Onkológiai kezelések).
A korszerű kezelési lehetőségek birtokában a végbéldaganat korai felismerését követően teljes gyógyulás is várható.
A végbéldaganat szövődményei
A végbéldaganatok bélelzáródást (ileus) vagy passzázszavart (bélmozgási zavart) okozhatnak, amelyek akár akut műtét elvégzését is szükségessé tehetik. A későn felismert végbéldaganat nagyobb eséllyel ad áttétet, gyógyulási hajlama rosszabb. A végbélrák jellemzően a májba és a tüdőbe ad áttétet.
A végbéldaganat megelőzése
A béldaganatok többnyire jóindulatú polipokból alakulnak ki, amelyek eltávolításával – műtét nélkül, endoszkópos módszerrel – megelőzhető a daganat kialakulása.
A végbéldaganattal szembeni védőfaktorai az alábbiak:
- rostokban gazdag, zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó étrend;
- rendszeres testmozgás (a salakanyagok gyorsabban távoznak a bélrendszerből);
- dohányzás mellőzése.
A végbél- és vastagbéldaganatok okozta szövődmények megelőzésének és a betegség korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrővizsgálatokon való részvétel.
A végbéldaganat szűrése
A végbéldaganat szűrése több módszerrel lehetséges. A rendszeres szűrést 40-50 éves kortól tanácsos elkezdeni, de ha a családban előfordult már a betegség, akkor ennél korábban.
A legegyszerűbb eljárás a székletben szemmel nem érzékelhető, ún. rejtett (okkult) vérzés kimutatása. A háziorvostól lehet beutalót kérni a székletvér laboratóriumi vizsgálatához.
A végbéldaganat felismerésének legbiztosabb módja a rektoszkópos vagy a kolonoszkópos szűrővizsgálat (béltükrözés), amely során a vastagbeleket is átvizsgálják. A kolonoszkópia alkalmával szövettani minta is vehető, illetve a polipok is eltávolíthatók (lásd még: Szervezett szűrések).
