A vesefunkciós laborvizsgálatok elvégzése során a vérben és vizeletben lévő anyagok, illetve azok mennyisége alapján következtetni lehet a vesék működésére és betegségeire.
A laborvizsgálatok jellemzően annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy a vesék milyen hatékonysággal távolítják el a kiválasztandó anyagokat a szervezetből.
Mikor kell elvégezni a vesefunkció laborvizsgálatát?
A vesefunkciós laborvizsgálatokat rutinszerűen is el szokták végezni, a rutin laboratóriumi vizsgálat részét képezik. Betegség esetén vagy bizonyos beavatkozások elvégzése előtt is kötelező vesefunkciót vizsgálni. Az ilyen laborvizsgálatok továbbá fontosak a különböző vesebetegségek alakulásának monitorozásában is.
Akkor is érdemes elvégezni ezeket a vizsgálatokat, ha valakinél nagyobb a kockázata a vesét érintő betegségek kialakulásának, például magas vérnyomás vagy cukorbetegség esetén.
A vesefunkciós laborvizsgálatok menete
A vizsgálat vér- és vizelet-mintavételből áll. A vizsgálathoz éhgyomri vérvétellel vett vérminta és általában első vizelet szükséges.
A vérben ellenőrzött értékek:
- kreatinin – az izomműködés mellékterméke a kreatinin, amelyet szinte teljes egészében a vesék választanak ki. Magas szintje vesebetegségre utalhat;
- karbamid (urea) – a fehérjebontás végterméke, amelynek magas szintje vesebetegségre utalhat;
- fehérjék – alacsony szintjük arra utalhat, hogy a vese nem tudja megakadályozni, hogy azok kiürüljenek a vizelettel;
- becsült glomerulusfiltrációs ráta (estimated Glomerular Filtration Rate, eGFR) – a vesék által percenként átszűrt vér mennyiségét mutatja. Értékét a kor, nem, magasság és testsúly figyelembevételével számítják ki;
- elektrolitok – ezek szintjét is érintheti a vesék működésének zavara. Egyes elektrolitoké megemelkedik, míg másoké alacsony lesz vesebetegség esetén.
A vizeletben ellenőrzött értékek:
- vizeletfajsúly – a vizelet fajsúlyát az elfogyasztott folyadék mennyisége befolyásolja leginkább. Kis fajsúly esetén felmerülhet a vese csökkent koncentrálóképessége is;
- vizelet-pH – növényi táplálkozás mellett inkább lúgos irányba tolódik el a pH, fehérjedús táplálkozás esetén savas irányba;
- húgysav – magas értéke egyebek mellett vesekő képződésére hajlamosíthat;
- kreatinin, karbamid (urea), globulin, albumin – a fehérjék és a fehérjebontás végtermékei. Ha a vizeletben mért értékük alacsony, az a veseműködésének zavarára utalhat;
- genny, baktériumok – jelenlétük valamilyen fertőzésre utalhat;
- nitrit – nitritbaktériumok jelenlétére utalhat;
- vér – utalhat fertőzésre, vesekövességre, vesecisztákra, esetleg tumorra;
- cukor – a jelenléte cukorbetegségre utal;
- bilirubin – megjelenése a vizeletben epeúti kő, máj- vagy hasnyálmirigy-gyulladás lehetőségét veti fel;
- keton – a cukorháztartás zavarára utalhat, illetve éhezésre;
- vizeletüledék – a vizeletüledék tartalmazhat vért, fehérvérsejteket, vizeletkristályokat, hámsejteket és cilindereket, amelyek szintén segíthetnek különböző betegségek diagnosztizálásában.
Előkészületek a vesefunkciós laborvizsgálatok előtt
A vérvételt éhgyomorra kell elvégezni, előtte csak vizet fogyasszon.
A vizeletvizsgálathoz kérhetik, hogy hozzon magával mintát a reggeli első vizeletből. A mintavétel előtt érdemes tisztálkodni. A vizsgálathoz ún. középsugaras vizelet szükséges, vagyis a vizeletet először néhány másodpercig ki kell engedni, és csak utána kell mintát venni.
Menstruáció ideje alatt a vizsgálat elvégzése nem javasolt.
Lásd még:
A vesefunkciós laborvizsgálatok kockázatai
A vénás vérvétel alacsony kockázatú eljárás, általában csak kisebb fájdalommal, kellemetlenséggel jár. Rosszullétet válthat ki, így arra hajlamos egyéneknek érdemes fekvő helyzetben elhelyezkedni vérvétel során. A vérvétel megkönnyíthető, ha előtte bőségesen fogyaszt csapvizet (de mást nem, mivel éhgyomorra kell elvégezni a vizsgálatot).
