egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A várandósság nagy változásokat okoz nem csak az anya életében, de a testében is, ami teljesen normális. Ebben az időszakban többnyire élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat, ám vannak olyan esetek is, amikor vagy elővigyázatosságból, vagy a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében orvosi segítséget kell kérni.

 

Az aggodalomra okot adó tünetek a terhesség különböző szakaszaiban jelentkezhetnek. Általános érvényű szabály, hogy ha az anya nem is biztos a tüneteiben – néha csak „úgy érzi”, hogy valami nincs rendben a gyermekkel vagy vele magával –, értesíteni kell a kezelőorvost, aki dönt a továbbiakkal, akár az esetleges kivizsgálással kapcsolatban.

 

Terhességi szövődményre utaló jelek

A terhességi szövődmények sora rendkívül hosszú – közülük a legveszélyesebbekről és a leggyakoribbakról lesz szó az alábbiakban.

 

Az alábbi tünetek viszont egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!

 

A terhesség során bármikor:

 

  • elhúzódó vagy súlyos hányás;
  • hüvelyi vérzés;
  • szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás;
  • súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés;
  • folyamatos fogyás;
  • láz vagy hidegrázás;
  • fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor;
  • állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés;
  • ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens);
  • ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn.

 

A terhesség korai szakaszában (a 20. hét előtt) jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség – ha más (gyorsabb) lehetőség nincs, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

Mielőbb kérjen orvosi segítséget, ha a terhesség korai szakaszában:

 

  • tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban;
  • erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik;
  • hüvelyi vérzést tapasztal.

 

A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói.

 

Lásd még:

 

  • Anyai egészség és várandósság;
  • Élettani változások várandósság során.

 

Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel:

 

  • látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) – ezek a preeklampszia jelei lehetnek;
  • hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon;
  • erős bőrviszketés;
  • ha a gyermek mozgásában változás áll fenn (az anya úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog);
  • májtáji fájdalom;
  • bevérzések jelentkezése a bőrön;
  • vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése;
  • hüvelyi vérzés.

 

Terhességi szövődmények megelőzése

A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, mivel sok esetben kockázatot jelent, ha a kismamának a fogantatás előtt súlyosabb egészségügyi problémája volt, vagy ha része volt már komplikált terhességben, netán vetélésben. Családi halmozódás sem kizárható.

 

Az anya és a gyermek biztonságát azonban nagyban szolgálja, ha az anya rendszeresen részt vesz a várandósgondozáson és betartja a védőnő utasításait.

 

A várandós nőnek ezen felül tartózkodnia kell:

 

  • az alkohol és a drogfogyasztástól;
  • a dohányzástól (a passzív dohányzástól is);
  • a nehéz fizikai megterheléstől;
  • a stressztől és a lelki megpróbáltatásoktól (lehetőség szerint).

 

Vérzés terhesség alatt

A várandósság idején a vérzés viszonylag gyakori tünet, és nem minden esetben ad okot aggodalomra, ettől függetlenül minden esetben jelezni kell a kezelőorvosnak, fontos ugyanis a háttérben álló ok felderítése. A kivizsgálás általában hüvelyi vagy kismedencei vizsgálattal, ultrahang-, illetve vérvizsgálattal történik – utóbbit a hormonszintek, máj- és vesefunkciók és a teljes vérkép ellenőrzése érdekében végzik.

 

A vérzés a terhesség alatt sokféle lehet. Előfordulhat pecsételő vérzés – ez a terhesség korai szakaszában jelentkező enyhe, barnás vérzés, ami általában csak a megtermékenyült petesejt méhfalba történő beágyazódását jelzi. Gyakran a következő menstruáció esedékességének időpontja körül következik be.

 

A terhesség első 12 hetében a hüvelyi vérzés lehet vetélés vagy akár méhen kívüli terhesség jele is, azonban sok esetben nincs szó ilyen súlyos következményekről, és az anya sikeresen kihordja gyermekét. Előfordulhat viszont, hogy a vérzés miatt – a gyermek és a saját maga biztonsága érdekében – az anyának a várandóssága jelentős részét kórházban, megfigyelés alatt kell töltenie.

 

Méhlepény-leválás

Ez a szövődmény igen súlyos, az anyai és a magzati életet is veszélyeztető állapot, amely – ahogy a neve is utal rá – azt jelenti, hogy a méhlepény elkezd leválni a méhfal belsejéről.

 

A méhlepény-leválás általában a méh tónusfokozódásával, az érintett területen hasi fájdalommal jár, de nem minden esetben kíséri vérzés (általában barnás vérzés jellemzőbb, ritkább esetben bő és friss piros vér távozik).

 

Burokrepedés esetén a magzatvíz vérrel festenyzett lehet. A magzati szívműködés monitozorása során oxigénhiányra utaló jelek lehetnek. Ha a leválás időpontja közel esik a szülési időponthoz, lehetséges, hogy a baba idő előtt megszületik (lásd még: Koraszülés).

 

Krónikus lepényi elégtelenség

Előfordul, hogy a méhlepény nem látja el megfelelően a funkcióját, ami azt jelenti, hogy a fejlődő magzat nem kapja meg a szükséges oxigént és tápanyagokat. Ez kiválthatja a magzat fejlődésben való visszamaradását, vagy koraszülést, a szülés során fellépő oxigénhiányt, alacsony vércukor- vagy kalciumszintet az újszülött vérében, de halva születést is okozhat.

 

A lepényi rendellenesség megnyilvánulhat a placenta kis méretében vagy rendellenes formájában is. Ennek a terhességi szövődménynek nincsenek szubjektív tünetei, általában úgy derül ki, hogy a baba keveset mozog, vagy várandósgondozás során végzett rutinvizsgálatok derítenek rá fényt. Ilyenkor a 37. hét előtt az anyát szoros megfigyelés alatt tartják, de ha már közeli a szülés időpontja, előfordulhat, hogy az orvos a szülés idő előtti megindítása mellett dönt (lásd még: Szülésindítás).

 

A dohányzás vagy a drogfogyasztás fokozza a rendellenesség kialakulásának kockázatát.

 

Placenta praevia

Előlfekvő méhlepényről beszélünk, ha a lepény nem a méh megfelelő szakaszán tapad. A méhszájtól való távolság alapján soroljuk őket kategóriákba, legrosszabb esetben a méhlepény a méhszáj fölött helyezkedik el. Általában a tünetek a harmadik trimeszterben jelentkeznek, fájások nélkül hirtelen fellépő vérzés képében. A harmadik trimeszter előtt pecsételő vérzések előzhetik meg. A vérzés életet veszélyeztető mértékű is lehet, így felismerése és időben történő kezelése elengedhetetlen fontosságú. Egyértelmű diagnózist ultrahang kép alapján lehet felállítani. Általában azonnali császármetszés indikációi közé tartozik.

 

Placenta accreta

A placenta accreta a méhlepény-beágyazódási egy ritka, de súlyos rendellenessége, ami életet veszélyeztető terhességi szövődményt okoz. Általában kizárja a hagyományos szülés lehetőségét. Olyankor alakul ki, amikor a méhlepény túl mélyen ágyazódik be a méh falába (esetleg a méhszájba), de előfordulhat, hogy a méh külső oldalán is megjelenik.

 

Ilyenkor a szülés után nem távozik a méhlepény – ahogy normálisan –, hanem a méhhez tapadva marad. Ez súlyos vérzést okozhat, de koraszülés oka is lehet.

 

A betegséget a gyanút követően – pl. vérzés a harmadik trimeszterben – általában ultrahang- vagy MRI-vizsgálattal igazolják, de előfordul, hogy csak a gyermek születése után derül rá fény. A szövődmény miatt súlyos esetben méheltávolításra is sor kerülhet. A rendellenesség valószínűségét fokozza minden műtét, amely után heg marad a méhnyálkahártyán – ilyen például a korábbi császármetszés is.

 

Hegszétválás

Előzetes császármetszés után a méhen ejtett vágás hege a következő várandósság alatt fokozott figyelmet érdemel, mivel a várandósság során a hegszétválás veszélye fennáll. Ennek gyakorisága igen alacsony, azonban nyilalló, fájdalmas hegvonal, terhesség alatti vérzés, a méh (és a has) alakjának a hirtelen változása esetén gondolni kell rá.

 

Preeklampszia

A preeklampszia (terhességi toxémia) a terhesség második felében (a 20. hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet, általában a terhességi rutinvizsgálatok során derül rá fény. Csökkent véráramlás következtében alakul ki az anya szervezetéből a méhlepény felé, melynek eredménye a magzat nem megfelelő oxigén- és tápanyagellátása. Sok esetben enyhe lefolyású, de kezelés nélkül előfordul, hogy súlyos szövődményekhez vezet az anya és a gyermek szempontjából is. A betegség a gyermek születésével megszűnik, addig általában gyógyszeres vérnyomáscsökkentést alkalmaznak. Szélsőségesen súlyos esetben – megfelelő korú terhesség esetén – sor kerülhet idő előtti szülésindításra vagy császármetszésre is.

 

Jellemzőbb tünetek:

 

  • magas vérnyomás;
  • végtag- és arcödéma;
  • erős fejfájás;
  • látászavarok, szikralátás;
  • fájdalom közvetlenül a bordák alatt.

 

A fenti tünetek minden esetben orvosi vizsgálatot igényelnek!

 

Minél korábban megállapításra kerül a betegség, annál jobbak az anya és a gyermek kilátásai.

 

Vérszegénység a várandósság alatt

A terhességi vérszegénység azt jelenti, hogy túl kevés a vörösvértest (és a hemoglobin) a várandós nő szervezetében ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a fejlődő magzat számára. Ilyenkor általában nem áll szervi ok a háttérben, egyszerűen arról van szó, hogy a terhes nők szervezetében az átlagosnál jóval több vér kering, és a többlet előállításához nagyobb mennyiségű vasra, B12-vitaminra és folsavra van szükség.

 

A várandósság alatti vérszegénység enyhébb fokozatát a legtöbb anya a fáradékonyság formájában megtapasztalja, de a probléma jól kezelhető megfelelő táplálkozással vagy – az orvos által előírt mennyiségben – étrendkiegészítők szedésével.

 

Terhességi cukorbetegség

A várandósság idején jelentkező cukorbetegség (a normálisnál magasabb vércukorszint) általában átmeneti állapot: a terhesség második felében jelentkezik, és a gyermek születése után legtöbb esetben megszűnik. Az ebben szenvedő nők egy részének elegendő diétát tartani, súlyosabb esetekben viszont inzulinadagolást igényelhet. A terhességi cukorbetegség nem ritka állapot, a várandósok 12-14 százalékánál alakul ki.

 

A terhességi diabétesz leggyakoribb következménye lehet az átlagosnál nagyobb magzat, ami bizonyos esetekben császármetszést tehet indokolttá. Azonban a legtöbb terhességi cukorbetegséggel diagnosztizált nőnek egészséges lefolyású a terhessége, és normális lefolyású szülés során egészséges gyermeket hoz világra.

 

Vészes terhességi hányás

A hányinger és a hányás sok nő esetében a terhesség velejárója, különösen az első trimeszterben. Amikor ez az állapot túlzott mértéket ölt – a táplálék és a folyadék nem, vagy alig marad meg a várandós nőben – vészes terhességi hányásról van szó, ami akár kórházi kezelést is igényelhet. A drámai tünetek ellenére ez a betegség általában nem okoz kárt a magzatban, azonban ha az anya sokat veszít a normális súlyából, az befolyásolja a születendő gyermek testsúlyát is. Kezelése általában infúziós folyadékpótlással és hányingert csillapító készítményekkel történik.

 

Koraszülés

Ha a gyermek a terhesség 24. hete után, de a 37. hete előtt megszületik, koraszülésről beszélünk. Ennek – a gyermek fejlettségétől függően – vannak fokozatai: minél korábban születik meg a baba, annál több kockázattal kell szembenézni. A legtöbb koraszülött csecsemő azonban megfelelően fejlődik a kórházi, majd az otthoni körülmények között.

 

A koraszülésre figyelmeztető jelek:

 

  • tompa, „mély” hátfájás;
  • nyomásérzés a medencében;
  • végtag- vagy arcödéma;
  • óránként négynél többször jelentkező összehúzódások;
  • hányinger, hányás vagy hasmenés;
  • homályos- vagy kettős látás, egyéb szemészeti zavarok;
  • mestruációs fájdalomhoz hasonló hasi görcsök;
  • a baba mozgása lelassul vagy megszűnik;
  • folyadék vagy vér távozik a hüvelyből.

 

Mindezek nem feltétlenül utalnak vetélésre, de jelentkezésükkor indokolt sürgős orvosi ellátás kérése. Az is előfordulhat, hogy semmilyen előjele nincs a koraszülésnek.

 

Vetélés

A vetélés – vagyis a magzat elvesztése a 24. terhességi hét előtt, vagy míg nem érte el az 500 grammos súlyt – az esetek többségében az anyán kívül álló ok(ok) miatt következik be. Sor kerülhet rá a terhesség egészen korai szakaszában, ilyenkor a nők többségének még nincs is tudomása arról, hogy gyermeket várt.

 

A vetélések hátterében álló ok sokszor nem egyértelmű, azonban a legtöbbször a gyermek fejlődési vagy kromoszóma-rendellenessége okozza. A már megkezdődött vetélés nem megállítható, ugyanakkor az azon átesett nő az esetek többségében újabb, egészséges terhességet hordhat ki.

 

Az embrió vagy a magzat halálát (az életjel hiányát) több, egymástól független vizsgálattal igazolják. Ezt követően a szülészorvos javaslata alapján a megszakadt terhességet – ha nem indul be a vetélés spontán – műtéttel, vagy a 13. hét után általában mesterségesen megindított vetéléssel fejezik be.

 

A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés.

 

Mindezek azonban nem minden esetben jelentenek vetélést!

 

A vetélés megelőzése vagy megállítása érdekében nem lehet tenni semmit. A vetélés valószínűsége csökkenthető a fent elsorolt kockázatok – dohányzás, alkohol, koffein – kerülésével. Fontos az is, hogy a várandós nők kerüljék fertőző betegek közelségét.

 

Várandósgondozás és segítségkérés

A várandósság alatt jelentkező szövődmények korai felismerése és időben megkezdett kezelése érdekében fontos, a várandósgondozáson való rendszeres részvétel, valamint hogy mielőbb felvegye szülész-nőgyógyász orvosával a kapcsolatot, ha kétségeket keltő tünetek vagy panaszok jelentkezésnek.

 

A zavartalan terhesség támogatható az anyai egészség támogatásával, melyek különböző területeiről külön cikkekben olvashat (lásd még: Gyermekvállalás egészségesen):

 

  • káros szenvedélyek elhagyása;
  • stresszcsökkentés;
  • mozgás kismamaként;
  • táplálkozás kismamaként;
  • várandósság alatti gyógyszeralkalmazás.

 

KULCSSZAVAK
méhlepény-elégtelenség  |   vetélés  |   preeklampszia  |   terhességi cukorbetegség  |   terhességi vérszegénység  |   placenta arresta  |   méhlepényleválás  |   magas kockázatú terhesség  |   koraszülés  |   császármetszés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít