A megfelelő vasbevitel elengedhetetlen a szervezetnek, mivel az nem tudja újonnan előállítani. A vashiány következménye, a vashiányos vérszegénység kifejezetten gyakori, de a túl magas vasszint is káros a szervezetre.
A felnőtt emberi szervezetben átlagosan 4000 mg vas van, ennek a negyede a májban, raktározott formában található. A szervezet folyamatosan veszít is vasat, és mivel nem tudja azt előállítani, bevitelét táplálékkal kell fedezni.
A vas a vérben lévő hemoglobin alkotóeleme. A hemoglobin szállítja az oxigént a sejtekhez, amely azok működéséhez elengedhetetlen. Szintén vasat tartalmaz az izomsejtekben az oxigént tároló myoglobin (lásd még: Vér és erek). A szervezetben jelen lévő vas másik része fehérjék és enzimek alkotóelemeként az anyagcsere-folyamatokban játszik fontos szerepet.
A vashiány tünetei, következményei
A vashiány jelei nem egyértelműek, és más állapotok vagy betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket.
Vashiányra utalhat:
- fáradtság, gyengeség,
- memória- és koncentrációs zavarok,
- szédülés,
- csökkenő teljesítmény,
- nagyobb hajlam a fertőzésekre,
- az állóképesség romlása,
- gyermekeknél viselkedési zavarok,
- csökkent szexuális késztetés.
A vashiány következményei többféle területet érinthetnek.
Kialakulhat:
- vérszegénység,
- csökkent immunműködés,
- várandósság idején koraszülés,
- csecsemőknél a fejlődés zavarai.
A vashiányos vérszegénység enyhe esetekben nem jár nagyobb veszéllyel, de tartós, kezeletlen állapotban szívelégtelenséget, szívmegnagyobbodást, szívritmuszavarokat okozhat.
A vas túladagolásának tünetei, következményei
A vas túl magas szintje szintén káros az egészségre, bár ez ritkán fordul elő, mivel a szervezet korlátozza a táplálékból való felszívódást, így általában megakadályozza a túl magas szint kialakulását.
A vas túl magas szintjének tünetei:
- székrekedés,
- hányás, émelygés,
- diszkomfortérzés a gyomorban,
- hasfájás.
A túladagolás leginkább akkor fordul elő, amikor valaki táplálékkiegészítőkkel túl sok vasat visz be. A másik ok az örökletes hemokromatózis (túl sok vas felhalmozódása a szervezetben).
A vas forrásai
A különböző táplálékok a vasat különböző formában tartalmazzák. Állati eredetű élelmiszerekkel a jobban felszívódó ún. hem vas vihető be, a növényi források a kevésbé jó hatásfokkal beépülő nem hem vasat tartalmazzák. Éppen ezért az állati eredetű élelmiszereket kerülőknek figyelniük kell arra, hogy nagyobb mennyiségben fogyasszák a vasat tartalmazó növényi alapanyagokat (lásd még: Vegetáriánus és vegán étrend).
A legjobb vasforrások:
- vörös húsok,
- sötétzöld leveles zöldségek,
- szárított, aszalt gyümölcsök,
- bab, borsó.
A vas felszívódását a C-vitamin segíti, ezért érdemes a vastartalmú ételeket magasabb C-vitamin-tartalmú alapanyagokkal egyszerre fogyasztani.
A vas napi ajánlott beviteli szintje
A napi ajánlott vasbevitel a nemtől és az életkortól is függ. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek, idősek és várandósok esetében fokozott a vasszükséglet:
- férfiak és menopauzán átesett nők esetében napi 12 mg,
- menstruáló nők esetén napi 20 mg,
- várandósság idején napi 30 mg.
A vashiány vérvizsgálattal igazolható. Kezelése a vas pótlásával megoldható, de ez viszonylag hosszú ideig, akár hónapokig is eltarthat, mivel a vasraktárakat is fel kell tölteni.
Megnövekedett igény a következő állapotokban léphet fel:
- várandósság és szoptatás idején, mivel az anya szervezete az átlagosnál több vörösvértestet állít elő;
- menstruáló nőknél, különösen azoknál, akiknél erőteljes vérzéssel jár a ciklus;
- gyermekeknél, mivel nekik a növekedés miatt több vasra van szükségük;
- időseknél, mivel náluk gyakoribbak a táplálkozási zavarok és a krónikus gyulladásos betegségek;
- vegetáriánusoknál és vegánoknál, mivel ők a vas növényi, nehezebben felszívódó formáját viszik csak be táplálékkal;
- nagyobb vérveszteség esetén.
Fokozott lehet a vasigény olyan betegségben szenvedőknél is, amely tápanyag-felszívódási zavarokat okoz (pl. Crohn-betegség, cöliákia), vagy étkezési zavarok esetén (pl. anorexia).
A dialíziskezelést kapó betegeknél szintén megnő a vasigény, mivel a veseelégtelenség csökkenti annak a hormonnak a termelődését, amely a szervezetet a vörösvértestek előállítására ösztönzi.
