Víz a békéért – ez a mottója a 2024. évi víz világnapjának, amelyet világszerte március 22-én tartanak, annak érdekében, hogy a különféle kampányokkal, rendezvényekkel, akciókkal a víz fontosságára és védelmére hívják fel az emberek figyelmét.
A tiszta ivóvíz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele, az egyetlen élelmiszer, amely semmi mással nem pótolható. Mi Magyarországon természetesnek vesszük az ivóvízbiztonságot, vagyis azt, hogy tiszta és jó minőségű ivóvíz kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll, pedig mára az édesvíz a Föld egyes területein kevesebb, mint amennyire az ott élőknek szükségük lenne.
A víz szerepe az emberi szervezetben
A víz az emberi szervezet fő alkotóeleme: az újszülöttek súlyának körülbelül 75-78%-át víz teszi ki, majd az életkor előrehaladtával ez az arány folyamatosan csökken, egy felnőtt szervezete átlagosan 50-59%, egy idős emberé 47-56% vizet tartalmaz nemtől függően. Testünk víztartalmának 15-25%-os elvesztése akár halálhoz is vezethet.
Lásd még: Kiszáradás
A víz szerepe az emberi testben létfontosságú, a víz hiányára sokkal érzékenyebben reagál a szervezet, mint bármely szilárd étel megvonására. Étel nélkül néhány hétig is képes életben maradni az ember, a víz megvonása azonban már 4-5 nap alatt végzetessé válhat.
A víz nemcsak fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem számtalan biokémiai folyamat kiindulási és végterméke is.
A víz legfontosabb feladatai a szervezetben:
- szállítja a tápanyagokat és az oxigént a sejtekhez;
- részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásában;
- lehetővé teszi a vérkeringést;
- befolyásolja a vér összetételét;
- biztosítja a megfelelő vérnyomást;
- nedvesíti a szem, száj, orr szöveteit;
- szabályozza a sejtek ionháztartását;
- nedvesíti, rugalmassá teszi az ízületeket;
- védi a szerveinket a mechanikai hatásoktól;
- segíti a testhőmérséklet szabályozását;
- segíti az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását;
- segíti az egészséges testsúly fenntartását az étvágy és az anyagcsere szabályozásával;
- természetesen hidratálja a bőrt, és biztosítja a sejtképződést a bőr rétegei alatt.
Emberi fogyasztásra alkalmas vizek
Természetes ásványvíz
Egészségi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik ásványianyag- és nyomelemtartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében. Az ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és ásványisó-pótlását egyaránt szolgálják, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők: kalcium, magnézium, kálium, nátrium, valamint klór, vas, cink, foszfor, fluor, jód és szilícium is megtalálhatók benne.
Az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg a víz ízét, ami jellemző lehet településenként vagy régiónként. Emelkedett vérnyomás és vizenyők esetén nem ajánlott a magasabb nátriumtartalmú vizek fogyasztása.
Gyógyvíz
A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek orvosilag bizonyítottan gyógyhatása van. A gyógyvizek lehetnek hidegek és melegek, fürdésre és ivásra egyaránt alkalmazhatók. A gyógyvizek nem fogyaszthatók napi rendszerességgel.
Kapcsolódó tartalom: Gyógyfürdő-szolgáltatás
Forrásvíz
A forrásvíz általában kisebb mélységből származik, mint az ásványvíz, így ásványianyag-tartalma többnyire alacsonyabb. Helyben palackozzák. A vízkivétel helyének meg kell felelnie az ivóvízrendelet előírásainak.
Szikvíz
A szikvíz vagy szódavíz szénsavval telített, bakteriológiailag és kémiailag kifogástalan ivóvíz. Magyar feltalálója, Jedlik Ányos miatt hungarikumnak tekinthető. Fogyasztása gyomorsavtúltengés, gyomorfekély, puffadás esetén nem ajánlott.
Csapvíz
Az ivóvíz Magyarországon elsősorban felszín alatti vízből származik (a felszíni vízből biztosított ivóvízellátás a teljes ivóvízellátás 6%-át teszi ki). A megfelelő minőség érdekében többféle fizikai, kémiai és mikrobiológiai beavatkozást végeznek, melynek köszönhetően az elmúlt 10 évben nem volt hálózati ivóvízzel összefüggő megbetegedés hazánkban.
A csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer: minőségét évente kb. 60 000 ivóvízmintából vizsgálják közel 60 vízminőségi jellemző alapján. Az évi több mint 900 000 eredmény szerint az ivóvíz minősége 99-100%-ban megfelelő, de összetételében, minőségében jelentős területi eltérések vannak.
További információ a hazai csapvizek minőségéről: Nemzeti Népegészségügyi Központ Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály – Jelentések
Tiszta víz és az egészség
A tiszta ivóvíz nélkülözhetetlen az egészség megőrzése szempontjából, különösen a háztartásokban, iskolákban, munkahelyeken és az egészségügyi intézményekben van fontos szerepe.
Az ivóvíz minőségéért a vízátadási pontig (a vízóráig) a víziközmű szolgáltató a felelős, az épületen belül az ingatlantulajdonosé a felelősség. Korábban az ivóvíz természetes eredetű arzén-, bór és fluoridtartalma számos településen okozott problémát, de mára a legtöbb helyen kiépültek az eltávolításukhoz szükséges vízkezelő technológiák.
A vízben gyakran előforduló vas és mangán az egészségre közvetlenül nem ártalmas, csupán esztétikai problémát okozhatnak (vörösesbarna vagy fekete, zavaros, vasas ízű víz). A sok helyen előforduló, természetes, geológiai eredetű ammóniumból nitrit, illetve nitrát képződhet, melyek csecsemőknél okozhatnak methemoglobinémiás megbetegedést.
Ólomszennyeződés az ivóvízben
A csapvízbe úgynevezett másodlagos szennyezőként ólom is kerülhet, az ivóvízhálózatba beépített szerkezeti anyagokból kioldódva. Az ólomnak az ivóvízben nincsen jellegzetes szaga vagy íze, és nem okoz szemmel látható elváltozást, mennyisége csak laboratóriumi vizsgálattal határozható meg.
A csapvízben jelenlévő ólom elsősorban a magzatok és a 6 év alatti kisgyermekek szellemi fejlődésére lehet káros, felnőttek esetén olyan tüneteket okozhat (vérszegénység, magas vérnyomás, veseproblémák), amelyeket más tényezők is befolyásolnak, így nem állapítható meg egyértelműen az ólomtartalmú ivóvíz felelőssége.
Az ivóvíz ólomtartalmának fő forrásai elsősorban az 1945 előtti épületek belső ivóvízhálózatában lévő ólomcsövek, illetve kisebb mértékű kioldódás származhat egyéb ólomtartalmú szerelvényekből (csaptelepek, rézötvözetek, forraszanyagok stb.) is.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ az egész országra kiterjedő, reprezentatív Feltáró monitoring program keretében elvégezte a csapvíz ólomtartalmának országos becslését. Az eredmények alapján a csapvíz ólomtartalma elsősorban a főváros és az 5000 fő feletti városok egyes területein jelent problémát. A csapnyitáskor vett minták 14%-a, 1 perc folyatást követően a minták 6%-a haladta meg az ólomtartalomra vonatkozó 10 µg/l határértéket.
Aki szeretné ellenőrizni az ivóvize ólomtartalmát, keressen fel egy erre a vizsgálatra akkreditált laboratóriumot (listájuk elérhetősége itt.)
A csapvíz ólomtartalma forralással nem távolítható el. Az ólomkoncentráció csökkentésének legegyszerűbb módja a csapok fogyasztás előtti alapos kifolyatása napi egy alkalommal, amit az ólomtartalomtól függetlenül is érdemes megtenni. A kieresztett víz iváson és ételkészítésen kívül bármilyen háztartási célra felhasználható (felmosás, mosogatás, szobanövények locsolása, fürdés, kézmosás, fogmosás).
Az ivóvíz ólomtartalmának csökkentésére alkalmasak lehetnek még egyes otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések is, de végleges megoldást a hálózatban lévő ólomcsövek teljes cseréje jelent fém- vagy műanyag alapanyagú csövekre.
Ivóvíz utótisztító kisberendezések
A víztisztító berendezések előnye, hogy típustól függően eltávolítanak bizonyos szennyezőanyagokat, de alkalmazásuknak kockázatai is vannak: pl. baktériumok elszaporodása, nitrit megjelenése, a kedvező ásványi anyagok (kalcium, magnézium) túlzott mértékű csökkenése, egyes anyagok beoldódása (például ezüst, nikkel, réz, cink).
A víztisztító berendezések engedélyköteles termékek: az engedélyezett termékek listája elérhető a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján.
Csapvíz vagy ásványvíz?
Az ásványvizek és a csapvíz minősége egyaránt megfelelő, így bármelyik fogyasztható. Az ásványvíz fogyasztásának hátrányai: jelentősen drágább, műanyag-hulladék termelésével jár, a szakszerűtlen tárolás következtében a műanyagból vegyi anyagok oldódhatnak ki a palack tartalmába, valamint túl kicsi vagy túl nagy lehet ásványianyag tartalma (az eltérő összetétel miatt javasolt a különböző márkákat váltogatni).
A hátrányokra való tekintettel inkább a csapvíz fogyasztása javasolt.
Kapcsolódó tartalom:
Szükséges-e víztisztítót használni?
Víz a békéért – ez a mottója a 2024. évi víz világnapjának, amelyet világszerte március 22-én tartanak, annak érdekében, hogy a különféle kampányokkal, rendezvényekkel, akciókkal a víz fontosságára és védelmére hívják fel az emberek figyelmét.
