egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A vírusok nagyon kicsi, a nanométeres mérettartományba eső biológiai organizmusok, melyek csak az élőlények sejtjeiben képesek szaporodni parazita módon.

 

A vírusok egy része megtalálható az emberi szervezetben, és mint a normál flóra tagjai, betegséget, tüneteket nem okoznak. Azonban vannak olyan vírusok is, melyek kórokozók és megbetegedések kialakuláshoz vezethetnek. Bizonyos vírusok akár komoly, életveszélyes állapotot is előidézhetnek. A vírusok többféle módon terjedhetnek, és járványokat is képesek előidézni. Vírusfertőzés okozza például az influenzát, a COVID-19-et, a megfázást, a mumpszot és a kullancs-encephalitist is.

 

A vírusok

A vírusok az élőlényektől eltérően csak örökítőanyagból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak. Emiatt kizárólag gazdaszervezetben képesek szaporodásra. A vírusok képesek betegséget okozni az emberekben, az állatokban és a növényekben. A hatásuk nem feltétlenül ugyanaz minden gazdaszervezetben, ez magyarázza azt, hogy egy vírus például megbetegíthet egy kutyát, de egy embert nem.

 

A gazdaszervezet sejtjébe bejutva a vírus lényegében „eltéríti” a sejtet, és ráveszi arra, hogy a sejt saját anyagai helyett a vírust felépítő alkotóelemeket sokszorozza meg, ami új vírusok képződéséhez vezet.

 

A vírusok alapvetően nagyon sokfélék, ezért komoly kihívást jelenthetnek az immunrendszer számára. Mutációk is kialakulhatnak bennük, így számtalan variánsuk jöhet létre. Ezek különbözhetnek egymástól abban, hogy mennyire sikeresen terjednek egyik gazdaszervezetről a másikra, illetve hogy milyen tüneteket okoznak.

 

A vírusok bejutása a szervezetbe

A vírus lényegében azért létezik, hogy szaporodjon, és ehhez gazdasejtre van szüksége. A szervezeten belül az újonnan létrejött vírusok más gazdasejteket fertőznek meg.

 

A vírusok többféle módon juthatnak be a gazdaszervezetbe, nem mindig terjednek emberről emberre, ehhez egyes fajoknál közvetítőre (vektor) van szükség. Egy részük gazdasejten kívül is hosszú ideig „életképes” marad, így például a köhögés által valamilyen felületre került vírus érintés útján bekerülhet egy újabb gazdaszervezetbe.

 

Terjedési módok

 

  • Érintés, direkt kontaktus: a humán papillomavírusok például bőr-bőr, vagy bőr-nyálkahártya kontaktus segítségével terjednek át a fertőzött személyről egy másik személyre.
  • Testnedvek: a HIV például vér vagy sperma útján terjed, de vérrel terjed a hepatitis C-vírus is.
  • Cseppfertőzés: az influenza vagy a COVID-19 vírus jelen van azokban a kisméretű folyadékcseppekben, amelyeket kilégzés, beszéd, köhögés vagy tüsszentés közben kibocsát a fertőzött személy. Ezeket belélegezve a beteg társaságában lévő személyek megfertőződhetnek.
  • Rovarok: egyes vírusok rovarok közvetítésével kerülnek át egyik személyből a másikba, mint például a szúnyogok által terjesztett Zika-vírus.
  • Hüvelyi szülés: az anya fertőzöttsége esetén a szülőcsatornában a vírus átkerülhet az újszülött szervezetébe, ilyen például a cytomegalovírus.

 

A vírusok egy része negatív hatás kiváltása nélkül van jelen a szervezetben, hasonlóan a normál flórát alkotó jótékony baktériumokhoz. A velünk élő jótékony vírusok a káros baktériumoktól is megvédhetnek.

 

Egyes vírusok hosszú ideig nyugvó állapotban lehetnek jelen a szervezetben és nem okoznak problémát, mindaddig, amíg valamilyen okból kifolyólag le nem gyengül az immunrendszer. Ilyen esetben például a gerincvelő érző idegdúcaiban megbújó varicella-zoster vírus (VZV) aktiválódhat és övsömör alakulhat ki a bárányhimlőn már átesett személyekben. A HPV sokáig jelen lehet a hámsejtekben, de mivel osztódásra készteti őket, idővel méhnyakrák alakulhat ki.

 

A szervezet vírusok elleni védekezése

Amikor az immunrendszer vírus jelenlétét érzékeli a szervezetben, beindul az immunválasz, melynek célja a vírus megsemmisítése, eltávolítása.  A szervezet védekezését megnehezítheti a vírusok mutációs hajlama, illetve a vírusok immunválaszt elkerülő stratégiái.

 

Az immunrendszer több szinten is fellép a fertőzéssel szemben. A fertőzött sejtek hírvivő anyagokat, ún. interferonokat bocsátanak ki, melyek a nem fertőzött sejteket tájékoztatják a veszélyről és vírusellenes programot kapcsolnak be bennük.  A természetes ölősejtek és a T-sejtek felismerik a fertőzött sejteket és elpusztítják azokat. A szervezetben sok esetben már antitestek (ellenanyagok) is találhatók a vírus ellen, melyek egy korábbi fertőzés vagy védőoltás eredményeképpen alakultak ki és képesek még a gazdasejtbe való bejutása előtt semlegesíteni a vírust.

 

A vírusfertőzések diagnózisa

A vírusfertőzések diagnosztizálása a tünetek kikérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdődik. Az orvos számára fontos információt nyújthatnak a beteg közelmúltbeli utazásai, illetve a beteg környezetében történt megbetegedések.

 

A vírusok jelenlétét a szervezetben többféle diagnosztikai módszerrel lehet megállapítani. A mintát vérből, torok- és orrváladékból, bőrről, székletből, vizeletből lehet venni. A vizsgálat elkülöníti a bakteriális és a vírusfertőzést és meghatározza a vírus fajtáját.

 

Többféle teszt is képes a vírusfertőzés kimutatására:

 

  • immunglobulin- vagy antitestteszt, amely a szervezetben a vírus ellen termelődött specifikus antitestek (ellenanyagok) jelenlétét mutatja ki,
  • PCR-teszt: az adott vírus örökítőanyagát mutatja ki,
  • antigéngyorsteszt: a vírus felszínén lévő antigéneket mutatja ki.

 

A vírusfertőzések kezelése

Számos hétköznapi fertőzés esetén (pl. nátha, influenza) nincs szükség specifikusan a vírusok ellen ható gyógyszerekre, mivel a fertőzést az immunrendszer magától is legyőzi. Ilyenkor a kezelés a tünetek csillapításából áll (ágynyugalom, folyadékfogyasztás, szükség esetén lázcsillapítás).

 

A súlyosabb vírusfertőzések kezelésére antivirális gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Ezek hatására eltűnik a vírus a szervezetből vagy a vírusszám annyira lecsökken, hogy nem is lesz kimutatható, és továbbfertőződés sem jön létre (utóbbira példa a HIV elleni kezelés).

 

A vírusfertőzések legjobb ellenszere a megelőzés, amit odafigyeléssel, a higiéniai szabályok betartásával és a rendelkezésre álló védőoltások felvételével lehet elérni.

 

Vírus vagy bakteriális fertőzés?

A szervezetbe bejutó vírusok és baktériumok egyaránt betegséget okozhatnak, amelyek gyakran hasonló tünetekkel is járnak. Sőt, a vírusfertőzés után szövődményként baktériumos felülfertőződés alakulhat ki (pl. influenzafertőzés után bakteriális tüdőgyulladás).

 

A két fertőzésforrás elkülönítése fontos, mivel a kezelésük nagyban különbözik egymástól. Míg a bakteriális fertőzéseket antibiotikummal kezeljük, addig ezek a vírusok ellen teljesen hatástalanok, sőt a feleslegesen szedett antibiotikumok miatt antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki.

 

Vakcinák

A vírusfertőzések megelőzésének legjobb módja az elérhető vakcinák felvétele. Magyarországon a kötelező oltási sor felvételével a következő vírusfertőzés által okozott megbetegedésekkel szemben szerezhetnek védelmet a gyermekek:

 

 

A nem kötelező, de ajánlott védőoltások a kullancsencephalitis, illetve a humán papilloma vírusok és a rotavírus által okozott megbetegedések ellen nyújtanak védelmet. Az influenza elleni védőoltás minden évben kérhető háziorvosától. A COVID-19 elleni vakcina felvétele is fokozottan ajánlott.

 

KULCSSZAVAK
vírus  |   fertőzés  |   járvány  |   vakcina
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít