Veseelégtelenségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a vesék nem tudják ellátni a funkciójukat, azaz nem képesek a szervezetből eltávolítani a felhalmozódott, a szervezet számára feleslegessé vált anyagokat. A vérben felgyűlő, a szervezet számára felesleges anyagok pedig zavart okoznak a szervezet folyadék- és sav-bázis egyensúlyában, sóháztartásában.
A veseelégtelenség az állapot lefolyásának sebessége alapján két csoportba osztható.
Akut veseelégtelenség
Akut veseelégtelenség az, amikor a veseműködés rövid idő – néhány óra vagy nap – alatt alakul ki. Ez többnyire már súlyos betegeknél jelentkezik, és halálos kimenetelű is lehet, de időben megkezdett intenzív osztályos kezeléssel legtöbbször gyógyítható. Azoknál a betegeknél pedig, akiknek az egészségi állapota jó volt a veseelégtelenség kialakulása előtt, megfelelő kezeléssel akár a korábbi, normális veseműködés is helyreállhat.
Krónikus veseelégtelenség
A krónikus veseelégtelenség hosszú lefolyású kórállapot, amely során a veseműködés fokozatosan romlik. A veseműködés fokozatos romlása együtt járhat az öregedéssel is, bárkit érinthet, de gyakoribb az afrikai vagy dél-ázsiai származású embereknél. A krónikus vesebetegség kezdeti fázisában kevés tünetet okoz a betegség, előrehaladott stádiumban viszont már veszélyes mennyiségű folyadék, elektrolit, salak- és méreganyag gyűlhet fel a szervezetben. A krónikus vesebetegség tünetei akkor mutatkoznak meg látványosan, ha a vese működése már jelentősen károsodott.
A krónikus vesebetegség lefolyása lassítható, ha a betegek odafigyelnek a terápiás javaslatokra, az életmódbeli tényezőkre és a többi betegségük megfelelő ellátására. Így hosszú, teljes életet élhetnek vesebetegség mellett is.
A veseelégtelenség tünetei
Krónikus veseelégtelenség kezdeti stádiuma
A vesebetegség kezdeti stádiumban észrevehető jeleket, tüneteket gyakran nem okoz, vagy a panaszok megtévesztően enyhék lehetnek. A szervezet a veseműködés még nem jelentős csökkenését egyéb mechanizmusai révén képes kompenzálni. A vesebetegséget ebben a szakaszban gyakran csak akkor diagnosztizálják, ha egy másik okból történő vizsgálatra vagy egy rutinvizsgálatra (vérvétel, vizeletvizsgálat) kerül sor.
Korai stádiumban rutinvizsgálat során (például laborvizsgálat segítségével) igazolt romló vesefunkció esetén az idejében megkezdett kezelés megelőzheti az állapot súlyosbodását.
Akut veseelégtelenség és krónikus veseelégtelenség előrehaladott stádiumának tünetei
Számos tünetet okozhat a betegség a szervezetben felhalmozódó folyadék és méreganyagok miatt.
Jellemző tünetek:
- légszomj a tüdőben felhalmozódott folyadék miatt;
- duzzanat a vádlin, a bokán vagy a lábfejen a felhalmozódó folyadék miatt;
- kis terhelésre is jelentkező fáradtság, általános gyengeség;
- szabálytalan szívverés;
- mellkasi fájdalom vagy mellkasi nyomás, amely lehet a szívburokban felszaporodott folyadéktól is;
- csökkent mennyiségű vizelet, bár esetenként a vizeletmennyiség normális is maradhat;
- hányinger, hányás;
- zavartság, izomrángás, görcsrohamok vagy súlyos esetekben kóma;
- kezelésre nem reagáló emelkedett vérnyomás.
Egyéb, kevésbé feltűnő tünetek is jelentkezhetnek:
- fogyás, étvágytalanság;
- tartós fáradtság, gyengeség;
- alvászavarok (álmatlanság);
- gyakori vizeletürítés, esetenként vér a vizeletben;
- férfiaknál merevedési zavar;
- viszkető bőr;
- fejfájás, általános rosszullét.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a veseelégtelenség tüneteit észleli, forduljon mielőbb háziorvosához!
A veseelégtelenség lehetséges okai
A vese elégtelen működése számtalan okból jelentkezhet, következik ez a vese összetett szerepéből, amelyet a szervezetben betölt. Akut veseelégtelenség esetén a vesék vérellátási zavara, direkt vesekárosodás vagy a vizelet elfolyását gátló tényezők okozhatnak elégtelen működést.
A veseelégtelenség gyakran más kórállapotok, betegségek következményeként, szövődményeként jelentkezik. Krónikus megbetegedések (pl. a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség) idővel krónikus veseelégtelenség kialakulásához vezethetnek.
A veseelégtelenség lehetséges szövődményei
- Az elégtelen veseműködés miatt a folyadék felhalmozódik a szervezetben, és a végtagi duzzanatok, ödéma mellett folyadékgyülem keletkezhet a tüdőben, ami légszomjhoz vezet.
- Szívritmuszavarok és szívelégtelenség jelentkezhet a folyadékok és sók (elektrolitok) egyensúlyának felborulása miatt.
- Az akut veseelégtelenség tartós vesekárosodást vagy végstádiumú vesebetegséget is okozhat.
Veseelégtelenség kezelése
A veseelégtelenség kezelése az állapot súlyosságától függ. A kezelés fontos része az egészséges életmód és annak fenntartása. Magas vérnyomás, cukorbetegség esetén ezen betegségek rendszeres gondozása, kontrollálása része a terápiának, ahogy a koleszterinszint normál szinten tartása is.
Tartós vesekárosodás esetén, illetve végstádiumú vesebetegségben szenvedőknek tartósan dialízisre van szükségük. A dialízis során olyan szűrési folyamat megy végbe, amely salak- és méreganyagokat, valamint folyadékot távolít el a szervezetből, amit a vese már nem képes önállóan eltávolítani. A dialízis célja az is, hogy a vérben lévő különböző anyagok szintjét korrigálva a szükséges egyensúlyt megtartsa. Később az alkalmasnak minősülő betegek új vesét kaphatnak, vesetranszplantációt hajthatnak végre rajtuk, ezáltal biztosítva túlélésüket.
A veseelégtelenség megelőzése
A vesék egészségének fenntartásához fontos odafigyelni az egészséges életmódra. Gyakorlati tanácsok:
- Étkezzen változatosan!
- Mozogjon aktívan, rendszeresen!
- Igyon sok folyadékot (átlag 2,5 liter /nap), vizet mindennap – kivéve, ha ezt alapbetegsége vagy orvosi előírás nem teszi lehetővé.
- Alkoholt legfeljebb mérsékletesen fogyasszon!
- Ne dohányozzon!
- Amennyiben krónikus alapbetegségei vannak, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, tartsa be a kezelőorvosa előírásait!
- Keresse fel rendszeresen kezelőorvosát, időszakos laborkontrollra jelentkezzen háziorvosánál!
- Elővigyázattal használja a vény nélkül kapható (OTC) fájdalomcsillapítókat, például az acetilszalicilsav-, ibuprofen-, acetaminofen-, naproxén-nátrium- vagy hasonló hatóanyag-tartalmú készítményeket!
- Kizárólag az előírásoknak megfelelően vagy orvosi utasítás szerint használja a fent nevezett gyógyszereket! Amennyiben teheti, kerülje el a rendszeres használatukat. Gyakori használatuk növelheti a vesekárosodás kockázatát; ez különösen igaz, ha már fennálló vesebetegsége, cukorbetegsége vagy magas vérnyomása van.