egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Vastagbéldaganat alatt általában a vastagbél (colon) vagy végbél (rectum) falából kiinduló rosszindulatú daganatot értjük, melyet köznapi nyelven vastagbélrákként ismerünk. Az érintett betegek száma világszerte, így sajnos hazánkban is növekedést mutat.

 

A rosszindulatú vastag- és végbéldaganatok (colorectalis daganatok) hazánkban férfiak esetén a tüdőrákot követően a második, nők esetében a tüdő- és emlőrákot követően a harmadik leggyakoribb okai a daganatos (rákos) halálozásoknak. A vastagbélrák esetében mindkét nem azonos arányban érintett, míg a végbéldaganat elsősorban a férfiak betegsége.

 

Ezek a daganatok általában lassan növekednek, a modern terápiás lehetőségeknek és a korszerű szűrővizsgálatnak köszönhetően korai szakaszban felismerve viszonylag jól kezelhetők. Késői szakaszban felfedezve azonban kevésbé jól gyógyíthatók, ezért fontos a vastagbélszűrésen való részvétel. Magyarországon évente több, mint 10 000 új esetet jelentenek, amelynek közel a fele válik végzetes kimenetelűvé. Főként az 50 év feletti korcsoportra jellemző, de fiatalabbak esetében is előfordulhat. 

 

A vastagbéldaganat főbb tünetei

A vastagbéldaganat korai stádiumban nem jár egyértelmű tünetekkel, ezért 50 éves életkor felett mindenkinek javasolt szűrővizsgálaton részt venni. A daganat lassan, évek, akár évtizedek alatt alakul ki. A kórfolyamat fontos tünete a székelési szokások megváltozása: székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást. Ezen kívül puffadás és hasi diszkomfortérzés jellemzi, esetleg émelygés, hányinger, rossz közérzet.

 

Ha a székletben vér található, felmerül a vastagbéldaganat gyanúja, melyet szükséges kivizsgálni. A székletvér viszont sok esetben szabad szemmel nem látható (rejtett vérzés), csak külön teszttel vagy laborvizsgálattal mutatható ki. A rejtett vérzés miatt kimerült, fáradt és vérszegény a beteg, sok esetben veszít a testsúlyából is.

 

Tünetei összefoglalva a következők:

 

  • szivárgó vérzés miatti vérszegénység, fáradékonyság;
  • székletürítés után fellépő teltségérzet,
  • hasmenés vagy székrekedés, vagy ezek váltakozása;
  • hasi fájdalom, hasi diszkomfort;
  • mással nem magyarázható fogyás;
  • véres, esetleg nyálkás széklet.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fenti tünetek észlelhetők, illetve ha a családban korábban előfordult vastagbéldaganatos megbetegedés, netán Crohn-betegség, colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) vagy familiáris polipózis (FAP) áll fenn, a háziorvos segítségét kell kérni a szűréshez és a gasztroenterológus szakorvoshoz való beutaláshoz. 50 éves kor felett kifejezetten ajánlott a rendszeres szűrővizsgálat.

 

Amennyiben hirtelen jelentkező, egyre fokozódó hasi fájdalom vagy a végbélből nagyobb mennyiségű vérvesztés tapasztalható, hívja a 112-t és kérjen mentőt vagy – amennyiben állapota engedi – keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt!

 

A vastagbéldaganatok kiváltó okai

A vastagbéldaganat kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban igazoltan szerepe van az idősebb életkornak (50 év felett fokozódik a kockázat) és a gyulladásos bélbetegségeknek. A vastag- és végbéldaganatos esetek 25 százalékában fennáll a családi halmozódásnak (genetikai hajlam), míg az esetek 75 százaléka szórványosan jelentkezik, tehát genetikai meghatározottság nem áll a daganat kialakulásának hátterében.

 

A vastagbélpolipok az emberek kb. 10 %-ában vannak jelen, általában jóindulatúak, de bizonyos formái hajlamosak a rosszindulatú elváltozásra, és jelenlétük már rákmegelőző állapotnak tekintendő (lásd még: Polipok). A polpok jelenléte mindenképp rendszeres vastagbéltükrözést indokol.

 

Nagyon fontos a helyes életmód kialakítása, mert a hajlamosító tényezők között szerepel a dohányzás, a helytelen táplálkozás és az inaktív életmód is. Ezért fontos a dohányzás teljes mellőzése, a helyes táplálkozás kialakítása (védőtényező a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztás, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása, míg a vörös és a feldolgozott húsok vastagbélrák tekintetében rizikónövelő tényezők), a fizikai aktivitás fokozása, valamint az ismert bélrendszeri betegségek kezelése (különösen a Crohn-betegség és colitis ulcerosa, kezelése melyek közül elsősorban a colitis ulcerosa okozhat vastagbélrákot, tünetei pedig nagyon hasonlóak a vastagbélrák tüneteihez, azaz a székletben vér jelenhet meg, és megváltoznak a székelési szokások).

 

A vastagbéldaganatok diagnosztizálása

A kivizsgálás kikérdezéssel kezdődik, majd széklet rejtettvér-vizsgálat következik, melyet – ha szükséges – eszközös vizsgálat követ. A diagnózis alapját a szövettani mintavétel és a tumormarkerek laborvizsgálata jelenti. Ez alkalmas arra, hogy a daganat típusát és a kezelést meghatározzák.

 

Fontosabb vizsgálatok, tesztek és laborvizsgálatok

Bél fizikális vizsgálata: a rektális digitális vizsgálat (RDV) során az orvos a végbélbe nyúlva kitapintja a bélfalat és annak elváltozásait ujjával feltérképezi.

 

Laboratóriumi vérvizsgálat: a beteg általános állapotával kapcsolatos lényeges információkat szolgáltat az orvos számára.

 

Széklet rejtettvér-vizsgálat: ha pozitív, mindenképp lényeges alaposan kivizsgáltatni a bélrendszer állapotát, mert a korai felismerés döntő fontosságú a terápiás kimenetelben. A teszt orvosi beutalóval laboratóriumi székletvizsgálat során elvégeztethető, illetve elvégezheti az orvos is egy gyorsteszt segítségével.

 

Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia): a vizsgálat során az orvos végignézi a bél elváltozásait és szövettani mintát (biopszia) is vehet, melyet patológus szakorvos kiértékel. A kolonoszkóp segítségével kisebb polipok is eltávolíthatók. A vizsgálat előkészületet kíván: előtte béltisztításra, beöntésre van szükség.

 

CT-kolonoszkópia (vastagbél-CT): ez a vizsgálat hasonló eredményt ad, mint a vastagbéltükrözés; ilyenkor levegővel töltik fel a vastagbelet és a bélfal vizsgálata CT-vizsgálattal történik. A módszer előnye, hogy kisebb kellemetlenséggel jár, mint a kolonoszkópos vizsgálat, hátránya viszont, hogy ezzel a képalkotó eljárással nem kapunk olyan részletgazdag képet, mint a valós idejű, élőképes kolonoszkópia során.

 

Flexibilis szigmoidoszkóp: ez az eszköz rövidebb, mint a kolonoszkóp, így nem teszi lehetővé a teljes vastagbél átvizsgálását. Előnye, hogy kevesebb előkészületet igényel, és a vizsgálat rövidebb ideig tart.

 

Rektoszkópia: a vizsgálat során egy merev falú csővel vizsgálja az orvos a végbelet. A rektoszkóp végén videokamera található. Az eszközzel szövettani mintavétel is lehetséges. A vizsgálat során láthatóvá válik az aranyér, a gyulladás, berepedés vagy a daganatgyanús rész.

 

Megállapított vastagbélrák esetén a kezelést onkológus és sebész szakorvos segítségével ún. onkoteam végzi.

 

Vastagbél szűrővizsgálata

50 év felett mindkét nemnél javasolt a rendszeres szűrés, akkor is, ha nincs semmilyen betegségre jellemző tünet. Az ajánlás szerint kétévente javasolt székletvér-vizsgálatot végeztetni (rejtettvér-vizsgálat) a háziorvos segítségével. Amennyiben az pozitív, az orvos a szükséges szakorvosi vizsgálatokat írja elő.

 

A szűrésen való részvétel fiatalabb életkorban is ajánlott a daganatos betegség kockázatát növelő krónikus bélbetegség megléte esetén, vagy ha a családban előfordult már vastag- és végbéldaganatos betegség.

 

A vastagbéldaganat kezelése

A legtöbb beteg esetében sor kerül a vastagbél egy szakaszának eltávolítására (részletesen lásd: Vastagbél-eltávolítás). A műtét során biztonsági zónával és a környező nyirokcsomókkal együtt eltávolítják a daganattal átszőtt bélszakaszt, mely a patológiára kerül kórszövettani vizsgálatra. A daganat stádiumától függően a műtéti kezelés kiegészítéseként szükség lehet kemoterápiára, illetve sugárterápiára is, melynek célja a szervezetben maradt daganatsejtek elpusztítása és a kiújulás megakadályozása.

 

Mikor lehet szükség kemoterápiára?

 

  • Vastagbélműtét előtt – a daganat méretének csökkentése érdekében;
  • műtét után – a betegség kiújulásának megelőzése érdekében;
  • áttét esetén – a célzott onkológiai szerekkel kombináltan.

 

Lásd még: Onkológiai kezelések

 

A vastagbéldaganatok lehetséges szövődményei

A vastagbél és a végbél rosszindulatú daganatai számos formában szövődményes állapotromlást okozhatnak. A daganatos betegség következményei lehetnek az alábbiak.

 

Vashiányos vérszegénység: a tumor szemmel nem látható, „szivárgó” vérzése miatt vashiányos vérszegénység fordulhat elő. A vérszegénységet vérvizsgálattal diagnosztizálják, szokatlan fáradtságot, szédülést, szívdobogást és légszomjat okozhat (lásd még: Vérszegénység).

 

Bélelzáródás: a vastagbélrák okozta bélelzáródás azt jelenti, hogy a daganat részlegesen vagy teljesen átjárhatatlanná tesz egy bélszakaszt, így a táplálék vagy akár a bélgázok sem tudnak tovább jutni a bélben. Ez fájdalmas bélgörcshöz, puffadáshoz, székrekedéshez, hányingerhez, hányáshoz vezet; súlyos, kezeletlen esetekben pedig életveszélyes állapotot idézhet elő (lásd még: Ileus).

 

Sárgaság: a vastagbélrák másik lehetséges szövődménye a sárgaság, mely akkor fordul elő, ha a daganat átterjed a májra. Ez a tünet egyértelműen látható a bőrön és a szemen is (lásd még: Icterus).

 

Hasvízkór: hasi vizenyő alakulhat ki, melyet a máj elégtelen működése és a belek nyirokkeringésének akadályozottsága okoz (lásd még: Ascites).

 

Bélfal kilyukadása (perforáció): nagyon súlyos szövődmény, mely azonnali sebészi ellátást igényel, bélelzáródás is előidézheti.

 

Hashártyagyulladás: a bélfal perforációja, illetve a daganat kezelésére alkalmazott sugárterápia okozhat hashártyagyulladást (peritonitis)Perforáció esetén sürgősségi ellátás szükséges a hashártyagyulladás megelőzése érdekében is.

 

Székletinkontinencia: ha a daganat a végbelet is átszövi és izomgyűrűt ér, előfordulhat széklettartási zavar.

 

A vastagbéldaganatok gyakran adnak más szervekbe áttéteket (más néven: metasztázisokat). Terjedésük útja alapján, illetve kialakulásuk helye szerint a következőképpen csoportosíthatók:

 

  • helyi áttét – a primer (elsődleges) tumor közvetlen közelében helyezkedik el;
  • regionális áttét – a környező nyirokcsomókban keletkezik, nyirokkeringés révén;
  • távoli áttét – a daganattól távol eső szervekben vagy szövetekben helyezkedik el, vastagbélrák esetében ez a szerv a máj és a tüdő.

 

Ha az áttétek műtéti eltávolítására nincs lehetőség, akkor a tünetek enyhíthetők célzott kemoterápiával; az életminőség javul, az élettartam megnövelhető – ezt nevezik palliatív kemoterápiának.

 

Megelőzhető-e a vastagbéldaganat?

A bélrendszeri daganatok kialakulásának esélye számos életmódbeli tényezővel csökkenthető. Az egészség megőrzése érdekében megfontolandók, beépítendők az alábbiak.

 

Helyes életmód: ide tartozik a rendszeres fizikai aktivitás (legalább napi 30 perc mozgás), a lelki egyensúly megteremtése és a hatékony stresszkezelés, a testsúly kontrollja, a rendszeres napi ritmus kialakítása, a nyugodt éjszakai alvás (lásd még: Egészséges alvási szokások).

 

Kiegyensúlyozott étrend: lényeges a sok zöldség és gyümölcs, valamint teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék, tésztafélék fogyasztása; szárnyasok, halhús, olívaolaj, valamint savanyított tejtermékek bevezetése. Lényeges, hogy a lehető legkevesebb tartósítószert és vegyszert tartalmazzák ételeink. Bőséges folyadék fogyasztása javasolt, amely legalább napi két liter víz. Kerülendők a füstölt húsok, sertészsír, margarin, magas cukor-,vagy sótartalmú, feldolgozott élelmiszerek, melyek igazoltan növelik egyes krónikus, illetve daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

 

Lásd még: Egészséges táplálkozás

 

Fentieken túl kiemelten fontos szerepe van az egészségmegőrzésben a túlzott alkoholfogyasztás kerülésének, a dohányzás mellőzésének, a vitaminok és ásványi anyagok pótlásának – ide tartozik a kalcium, D3- vitamin, C-vitamin, szelén, E-vitamin, folsav és az omega-3 zsírsavak megfelelő mennyiségű bevitele, illetve a probiotikumok vastagbél normál flórájának erősítése céljából hasznos kúraszerű alkalmazása.

 

A vastagbélszűrés segítségével a vastag és végbélbéldaganatok okozta halálozás jelentősen csökkenthető. Korai stádiumban történő felismerés és a kezelés mielőbbi megkezdésével a túlélési esélyek és a gyógyulási lehetőség is jelentősen javulnak.

1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít