A vashiány világszerte a leggyakoribb táplálkozási rendellenesség. A vasat szervezetünk nem tudja előállítani, de kiegyensúlyozott táplálkozás esetén általában nincs szükség célzott pótlására.
A vas szerepe a szervezetben
A vas (Fe – ferrum) szervezetünk egészséges működéséhez nélkülözhetetlen ásványi anyag. Fontos, hogy a szervezetben megfelelő mennyiségű legyen belőle, mert hiánya esetén vérszegénység (anémia) alakulhat ki. A vas a vörösvérsejtek képződéséhez alapvető fontosságú alkotóelem.
A vas további szerepe szervezetünkben:
- A mioglobin alkotóeleme, amely az izomzat működéséhez nélkülözhetetlen oxigénkötő fehérje;
- fontos szerepet tölt be a testi növekedésben;
- nélkülözhetetlen a megfelelő idegrendszeri fejlődéshez;
- számos élettani folyamatban elengedhetetlen a jelenléte (DNS előállítása, biológiai oxidáció, számos anyagcsere-folyamat).
A vas esszenciális elem, azaz a szervezet képes tárolni, de előállítani nem, ezért a táplálékból kell beszerezni a szükséges mennyiséget, különben vashiány alakul ki.
A vashiányt a legtöbb esetben az egyoldalú táplálkozási szokások okozzák. A húsmentes diéták fokozhatják a kockázatát, ezért ilyenkor nagyobb figyelmet kell fordítani az egyéb magas vastartalmú ételek fogyasztására, illetve a felszívódást segítő C-vitamin és folsav elegendő mennyiségére.
Vasat tartalmazó élelmiszerek
Nagy mennyiségű vasat tartalmazó élelmiszerek:
- hús és belsőség: pulyka, csirke, marhahús, sovány sertéshús, bárány, illetve a máj, különösen a kacsamáj, amelyek a húsféléknél is magasabb vastartalommal rendelkeznek;
- halak és a tenger gyümölcsei: különösen a garnélarák, tonhal, szardínia, osztriga, kagyló, valamint a fekete és vörös kaviár;
- tojás: vashiány esetén érdemes a tojássárgáját a fehérje nélkül fogyasztani, mert a fehérjében a vas felszívódását gátló anyagok vannak;
- gabona- és kenyérfélék: különösen hasznos a zabpehely, a hajdina, a hántolt árpa, a rozs, a búzakorpa (minden száz grammja 16 milligramm vasat tartalmaz, ami egy felnőtt számára elegendő napi mennyiség);
- hüvelyesek, zöldségek, zöldek: borsó, bab, spenót, lencse, karfiol, brokkoli, sütőtök, répa, spárga, kukorica, édesburgonya, újkrumpli, vargánya;
- bogyók és gyümölcsök: fekete áfonya, szeder, ribizli, szilva, alma;
- magok és diófélék: mogyoró, szezámmag, tökmag, lenmag és diófélék;
- szárított gyümölcsök: füge, aszalt szilva, mazsola, szárított sárgabarack;
- álgabonák: a gluténmentes quinoa, amaránt, köles.
A vas felszívódása
A vas felszívódását az alábbi tényezők nagyban befolyásolják:
- minél több vas van jelen a szervezetünkben, annál kevesebb tud hasznosulni az elfogyasztott ételekből;
- a C-vitamin és a folsav mennyisége;
- az állati eredetű vasforrások jobban hasznosulnak, mint a növényi eredetűek;
- felszívódást gátló élelmiszerek: pl. csersavak (teák), fitátok (gabonafélék), oxalátok (sóska, spenót).
A vashiány tünetei
Vashiány esetén szervezetünk azonnal jelez az alábbi tünetekkel:
- kimerültség, fáradtság, gyengeség,
- szédülés,
- fejfájás,
- étvágytalanság,
- memória- és koncentrációzavar,
- gyermekeknél lassabb fizikai és mentális fejlődés (tanulási nehézségek, esetleg viselkedési problémák),
- a testhőmérséklet szabályozásával kapcsolatos problémák (hidegérzet),
- sápadtság,
- szabálytalan szívverés, légszomj,
- nyelési zavarok,
- csökkent nemi vágy,
- alacsony immunitás, hajlam a fertőző betegségekre,
- fokozott hajhullás,
- száraz bőr,
- törékeny köröm,
- visszatérő szájnyálkahártya-fertőzések.
A vashiány lehetséges okai
A vashiány hátterében számos ok meghúzódhat, ezek közül néhány fontosabb:
- táplálkozási hiányosságok;
- a szervezet megnövekedett vasszükséglete ( gyermekkor, aktív sportolás, menstruáció, várandósság, szoptatás, műtétek után);
- felszívódási zavarok (pl. lisztérzékenység esetén vagy gyomorműtétet követően);
- gyógyszer mellékhatásai;
- vérzéssel járó betegségek, sérülések.
Vaspótlás étrend-kiegészítővel
Ha nem bizonyul elegendőnek az élelmiszerekből bevitt vas, akkor segítséget nyújthatnak az étrend-kiegészítők is, de fontos tudni, hogy míg egyes vitaminok és nyomelemek hozzájárulnak a vas felszívódásához, mások gátolják. A felszívódását elősegíti például a C-vitamin, de például a magnézium és a vas bevétele között legalább két órának el kell telnie, illetve a hormonkészítmények és az antibiotikumok gátolják a felszívódását.
Mikor forduljon orvoshoz?
A hiányállapot következményeként fellépő vérszegénység tüneteinek hátterében súlyos betegség is állhat (pl. emésztőrendszeri daganat), ezért ha tapasztalja a betegség jeleit, mindenképpen forduljon háziorvosához.
A vashiányt laborvizsgálattal lehet igazolni: hiány esetén a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál.
