A dyslipidaemia a vér kóros zsírszintjét jelenti, ami zsíranyagcsere-zavar következménye. A vérben található zsírnemű vegyületek többféle összetevőből állnak, amelyek közül a legfontosabb a koleszterin és a triglicerid.
A zsírok bizonyos fehérjékhez tapadva haladnak a véráramban. Az összekapcsolódó zsírokat és fehérjéket lipoproteinnek nevezik. Ha a zsíranyagcsere folyamatában bekövetkezett rendellenesség miatt megemelkedik a lipoproteinek szintje, hyperlipoproteinaemia alakul ki. Ellenkező folyamat, vagyis az alacsony zsírszint a vérben (hypolipoproteinaemia) bizonyos betegségek meglétére utalhat.
A koleszterin zsírban oldódó vegyület, nélkülözhetetlen a szervezet élettani működéséhez. Az LDL (low density lipoprotein) koleszterin káros anyag, amely fokozza az érelmeszesedést. A HDL (high density lipoprotein) koleszterin védő funkciót tölt be, mivel elősegíti a káros koleszterinrészecskék eltávolítását a véráramból. A triglicerid a sejtek egyik fő energiaforrása, amely a zsírszövetben található, ahol a zsírsejtek tárolják, valamint a vérben is kering, hogy energiát biztosítson az izmok munkájához. Ha túl sok felesleges kalóriát viszünk be, az triglicerid formájában fog tárolódni (lásd még: Zsigeri elhízás).
Léteznek olyan betegségek is (lipidózis), amelyeket a zsírokat lebontó enzimek rendellenességei okoznak. Ilyenkor a szövetekben különböző zsírmelléktermékek halmozódnak fel, és mérgező hatást fejtenek ki. Ilyen öröklődő betegség a Gaucher-kór, a Niemann–Pick-kór, a Fabry-szindróma, a Wolman-kór, a cerebrotendinosus xantomatosis, a szitoszterolémia, a Refsum-kór és a Tay–Sachs-szindróma.
A zsíranyagcsere-zavarok főbb tünetei
A zsíranyagcsere-zavar többnyire tünetmentes. Gyakran véletlenül, egyéb panasz miatt vagy szűrővizsgálat során végzett laboratóriumi vizsgálat alapján derül rá fény. A fizikális vizsgálat csak kisebb, szemmel látható eltéréseket mutat.
Az alábbi fizikális eltérések jelezhetnek zsíranyagcsere-zavart:
- gyűrűs képlet a szaruhártya szélén, szaruhártyahomály;
- szemideghártya (retina) ereinek krémszerű elváltozása (lipaemia retinalis);
- a felső és az alsó szemhéjakon általában szimmetrikusan megjelenő sárgás, többszörös, lapos, bársonyos felszínű csomó (xanthelasma palpebrarum);
- koleszterin- és zsírtartalmú, sárga színű göbök a bőrön (xanthoma), illetve az inakon, az ujjak közötti hajlatban, térden, könyökön;
- a máj és a lép megnagyobbodása (hepatosplenomegalia);
- visszatérő hasnyálmirigy-gyulladások;
- az agyon és a gerincvelőn kívüli, perifériás idegek bántalmának (neuropátia) tünetei.
Súlyos esetben zsibbadó, égő érzés a végtagokon, zavartság, nehézlégzés jelentkezhet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Mivel a zsíranyagcsere-zavarok kezdetben nem okoznak tüneteket, korai felismerésük érdekében rendszeresen jelenjen meg háziorvosánál időszakos ellenőrzésen.
Amennyiben több, fenti tünet együttes jelenlétét tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki gondoskodni fog a szükséges vizsgálatok elvégzéséről.
A zsíranyagcsere-zavarok kiváltó okai
A vérzsírok emelkedését okozó tényezők közül legfontosabb az egészségtelen életmód, kükölösen a nem megfelelő étkezés. A táplálékban az állati eredetű zsírok vezetnek leginkább a koleszterinszint kóros megemelkedéséhez. A dohányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a testépítők anabolikus szteroid használata szintén a vérzsír magas szintjével társulnak. Nőkben a menopauza után is elkezdhet emelkedni az LDL-szint.
A vérzsírszintek kóros megemelkedését egyes betegségek (például a pajzsmirigy alulműködése, a Cushing-kór, a cukorbetegség, bizonyos májbetegségek, primer biliáris cirrhosis, nefrózis szindróma, HIV-fertőzés, metabolikus szindróma, policisztás ovárium szindróma) és bizonyos gyógyszerek (tiazid vízhajtók, béta-blokkolók, retinoidok, ciklosporin, tacrolimus, antivirális szerek, szteroidok, fogamzásgátlók) is előidézhetik. Ilyen esetekben ún. másodlagos (szekunder) hyperlipoproteinaemia áll fenn.
Magas lipidszintet okozhatnak bizonyos öröklődő, születéskor már meglévő rendellenességek is. Ilyenkor nagyon korai életkorban jelentkezhetnek a magas vérzsírszint szövődményei (stroke, szívinfarktus). Az öröklődő (herediter), családi (familiáris) hyperlipidaemiák többféle változata is ismert. Ezek közé tartozik az I. típusú hyperlipoproteinaemia, amelynek esetén a szervezet nem képes megtisztítani a vért a belekből származó, megemésztett zsírokat szállító ún. kilomikronoktól.
A magas LDL-koleszterin-szinttel járó II. típusú hyperlipoproteinaemia esetében a zsírlerakódások csomók (xanthoma) formájában jelennek meg az inakban és a bőrben. A III. típusú hyperlipoproteinaemia az alacsony sűrűségű lipoprotein (VLDL-koleszterin) és a triglicerid magas szintjéhez vezet. A magas trigliceridszinttel járó IV. típusú hyperlipoproteinaemia egyszerre több családtagot is érinthet, gyakran kíséri túlsúly és cukorbetegség. Az V. típusú hyperlipoproteinaemia szintén öröklődő betegség, azonban túlzott mértékű alkoholfogyasztás és nem kontrollált cukorbetegség, veseelégtelenség is okozhatja, szövődményeként súlyos hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) léphet fel.
Az alacsony vérszintek kialakulásának hátterében túlműködő pajzsmirigy, vérszegénység (anaemia), daganatos megbetegedés, alultápláltság vagy táplálékfelszívódási zavar állhat.
A lipidózisok (lásd feljebb) öröklődő genetikai rendellenesség következtében alakulnak ki.
A zsíranyagcsere-zavarok lehetséges szövődményei
A megemelkedett koleszterin előbb-utóbb lerakódik az erek falában (érelmeszesedés), és érszűkületet okoz (lásd még: Perifériás érbetegség). Szövődményeként stroke vagy szívinfarktus léphet fel, illetve perifériás érszűkület esetén alsó végtagi amputáció elvégzése válhat szükségessé súlyos esetben.
A zsíranyagcsere-zavarok diagnosztizálása
A túl magas vérzsírszint (hyperlipidaemia) kórisméjének alapját a laboratóriumi vizsgálatok képezik, így többek között az összes koleszterin, a HDL- és az LDL-koleszterin, valamint a trigliceridek szintjének meghatározása. A vérvétel 12-14 órás éhezést követően történik, ha az orvos másként nem rendeli. A magas vérzsírszint kórisméjének felállításához legalább két alkalommal el kell végezni a vizsgálatot.
Amennyiben valamilyen alapbetegség meglétének gyanúja merül fel, a lipidprofil meghatározásán kívül egyéb tesztek (pajzsmirigy-, vese- és/vagy májfunkciós vizsgálatok stb.) elvégzése és egyéb célirányos kivizsgálás is szükséges. A kórelőzmény felvétele kiterjed a családtagokra is, annak megállapítása érdekében, hogy a zsíranyagcsere valamely örökletes formája áll-e fenn.
A kórismézést különböző eszközös vizsgálatok segítik. A hasi ultrahangvizsgálat az ún. zsírmáj (steatosis hepatis), valamint a heveny hasnyálmirigy-gyulladás megállapításában nyújt segítséget. A nyaki erek ultrahangvizsgálata (carotis duplex scan) az erek állapotára vonatkozóan szolgáltat adatokat. A szív működéséről nyugalmi és terheléses EKG-vizsgálat elvégzésével nyerhető információ.
A zsíranyagcsere-zavar szövődményei, egyes szervek károsodása esetén egyéb kardiológiai, angiológiai vagy a koponya CT-vizsgálata is szükségessé válhat.
A zsíranyagcsere-zavarok kezelése
A hyperlipidaemia kezelésének legfontosabb célja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának mérséklése. A kezelés elsődlegesen az LDL-koleszterin-szint csökkentésére, másodlagosan a HDL-koleszterin szintjének emelésére, harmadlagosan a triglicerid szintjének csökkentésére irányul. A kezelés alapját az életmód megváltoztatása és a gyógyszeres kezelés jelenti.
Az első lépés mindig a diéta, amelynek legfontosabb eleme az állati eredetű zsírok bevitelének csökkentése. Jelentős mennyiségű állati zsírt tartalmaz a szalonna, a kolbász, a sertéshús, a tojás, a vaj, a zsíros sajtok stb. Ezzel szemben a főleg telítetlen zsírsavakból álló, növényi eredetű zsírok elősegítik a vér koleszterinszintjének csökkentését. A diéta mellett gyakran gyógyszeres kezelés is szükségessé válik, ami egész életen át tartó gyógyszerszedést jelent.
A kezelőorvos személyre szabottan, a beteg veszélyeztetettségétől függően, az elvégzett kockázatbecslés eredménye alapján állapítja meg a célértéket. A szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából legnagyobb veszélynek a szívinfarktuson átesett betegek vannak kitéve, akiknek az LDL-koleszterin-szintjét 1,8 mmol/l alá javasolt szorítani. Az erek falán képződött meszes felrakódás (plakk) akkor képes csökkenni, ha sikerül elérni az 1,8 mmol/l célértéket, illetve a felére csökkenteni a beteg egyéni LDL-koleszterin-szintjét. A gyógyszeres kezelés nemcsak a koleszterin, hanem a vérnyomás és a vércukor szintjének célértéken tartására is irányul.
Az öröklődő hypercholesterinaemia, illetve hypertriglyceridaemia kezelése során ún. aferézis vagy plazmaferézis eljárás alkalmazására is szükség lehet. Ennek során a beteg vérét a testen kívül alakos elemeire szeparálják, majd tisztított formában visszaadják. Súlyos esetekben a májtranszplantáció jelenthet megoldást.
Mit tehet zsíranyagcsere-zavarok esetén?
Törekedjen alacsony zsírtartalmú (kevés telített és transzzsírsavat tartalmazó), rostokban gazdag étrend kialakítására és testsúlya normalizálására, különösen a haskörfogat mérséklésére. A teljes kiőrlésű gabonák, a zabpehely, a zöldségek, a gyümölcsök rendkívül sok élelmi rostot tartalmaznak, amelyek megkötik a bélrendszerben a zsírokat. Egyen sok tengeri halat, amelyek omega-3 zsírsavban gazdagak.
Kerülje a túlzott mértékű alkoholfogyasztást és a dohányzást!
Végezzen heti legalább 3-4 alkalommal 30-45 percig tartó dinamikus típusú testmozgást (tempósabb séta, kocogás, kerékpározás, úszás, természetjárás stb.). A testedzés során pulzusszáma lehetőleg érje el a 120/perc értéket, a fizikai terhelés izzadással járjon. A testmozgás megkezdésekor ügyeljen a fokozatosságra. Amennyiben elmúlt 40 éves, végeztessen előzetes kardiológiai vizsgálatot.
Akkor is szedje a kórosan magas vérzsírszint csökkentésére elrendelt gyógyszereket, ha semmilyen panaszt vagy tünetet nem tapasztal. Járjon rendszeresen orvosi ellenőrzésre, amely során kezelőorvosa időnkénti laborvizsgálattal követi a koleszterinszintje alakulását, illetve ultrahanggal ellenőrzi az érrendszerét.
Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:
http://www.leszokastamogatas.hu
Zöldszám: 06-80-44-20-44
A zsíranyagcsere-zavarok megelőzése
A zsíranyagcsere-zavarok megelőzése elsősorban egészséges életmóddal, a kockázati tényezők (anyagcsere-betegségek, cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, hajlamosító gyógyszeres kezelés) felderítésével, valamint népességszintű korai szűrővizsgálatokkal történik.
Zsíranyagcsere-zavarok különböző életszakaszokban
A koleszterinszint ellenőrzése feltétlenül ajánlott azoknál a gyermekeknél, akiknek valamely szülője ismert örökletes zsíranyagcsere-zavarban szenved, vagy akiknek a családjában korai szív- és érrendszeri eseményre utaló kórelőzmény van jelen.
65 éves kor felett, még jó egészségi állapot esetén is évente ajánlott a lipidprofil meghatározása. Szív- és érrendszeri kockázati tényezők és meglévő betegségek (szívbetegség, cukorbetegség, dohányzás, elhízás) esetén ajánlott rendszeresen megjelenni a szűréseken.
Hyperlipidaemia alakulhat ki a várandósság ideje alatt, különösen abban az esetben, ha a várandósnál terhességi magas vérnyomás vagy terhességi cukorbetegség áll fenn. A vérzsírszintek kóros megemelkedésének nyomon követése és kezelése igen fontos, mivel a terhességi hyperlipidaemia számos szövődményt, akár koraszülést is okozhat.
Kapcsolódó tartalmak:
