egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az asztma a tüdő hosszú távú betegsége, melynek során időszakos légzési nehézség jelenik meg. Az asztmás betegek leggyakoribb tünetei a zihálás, köhögés és nehézlégzés. Az asztma tüneteinek súlyossága egyénenként eltérhet; vannak, akiket alig zavar a mindennapi életvitelben, másoknál a gyógyszeres terápia ellenére is előfordulhatnak súlyos tünetek. Az asztmát kiválthatják a környezeti allergének is, a hajlamosító genetikai tényezőkkel együttesen. 

 

Az asztma főbb tünetei

A tünetek súlyossága és megjelenésük gyakorisága függhet a betegség súlyosságától és az allergének megjelenésének gyakoriságától. Vannak asztmások, akiknél napi gyakorisággal jelentkeznek a tünetek, míg másoknál szezonális jellegű is lehet.

 

Az asztma tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, azonban leggyakrabban az alábbi tünetek jellemzik:

 

  • nehézlégzés (beszéd vagy akár pihenés közben is fellépő levegőhiány),
  • zihálás (sípoló hang kilégzésnél),
  • köhögés (gyakoribb reggel vagy este, hidegebb időben, illetve testmozgást követően),
  • szorító érzés a mellkas környékén,
  • alvászavar a nehézlégzés miatt,
  • fáradékonyság, energiahiány.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha az asztmára jellemző tünetek bármelyikét tapasztalja, mielőbb keresse fel háziorvosát! Az asztmásoknál előfordulhat akut asztmás roham, amikor a beteg súlyos mértékű nehézlégzést, fulladást tapasztal (mintha egy szívószálon keresztül tudna csak lélegezni), – ebben az esetben azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

Az asztma kiváltó okai

Az asztma kialakulása egyelőre nem teljesen ismert. A betegség alapja a tüdőben található légutak fokozott érzékenysége bizonyos anyagokra. A túlérzékenységi reakció során a tüdő légútjai begyulladnak, a gyulladástól összeszűkülnek, több nyákanyagot termelnek, ezáltal szűkül a levegő útja, ami nehézlégzést okoz. Jelenlegi tudásunk szerint az asztma kialakulásának nagyobb az esélye azoknál, akiknek családjában előfordult ez a betegség.

 

Az asztma tüneteit kiváltó leggyakoribb irritáló anyagok:

 

  • házi poratka, kutya- és macskaszőr, gomba, pollen, por, különféle ételallergének (allergiás asztma),
  • füst, pl. cigaretta, légszennyezés,
  • kémiai irritáló anyagok, pl. tisztítószerek, parfümök, aeroszolok, munkahelyi és egyéb kemikáliák,
  • élelmiszerben található tartósítószerek, szulfitok,
  • túlzott fizikai aktivitás (a tünetek enyhítésében viszont segíthet a rendszeres és nem megterhelő testmozgás),
  • légúti fertőzés (influenza, megfázás, stb.),
  • erős érzelmi megterhelés, stressz,

 

Az asztma diagnosztizálása

A diagnózis felállítása során a kezelőorvos felméri a beteg családi kórtörténetét, az esetleges környezeti allergének jelenlétét, és légzéssel kapcsolatos vizsgálatokat végez.

 

Alkalmazott vizsgálatok:

 

  • Légzésfunkció-vizsgálat (spirometria): a beteg egy csőbe lélegzik, amely összeköttetésben van egy érzékelővel és a számítógéppel. A mérés során azt vizsgálják, hogy milyen gyorsan és mennyi levegő mozog a ki- és belégzés alatt, amiből a tüdő működésének hatékonyságára lehet következtetni.

 

  • Otthoni légzésfunkció-vizsgálat: ma már elérhetőek olyan légzésfunkciós készülékek, melyet a beteg saját maga használhat, így közel teljes értékű vizsgálatot végezhet otthonában, melyet a kezelőorvos online módon távolról is értékelni tud.

 

  • Hörgtágításos légzésfunkció-vizsgálat: a hörgtágításos légzésfunkció-vizsgálat során az első vizsgálatot követően olyan készítményt adnak a betegnek, amelytől a tüdő légútjában található izmok ellazulnak (ún. hörgtágítók), majd ismét elvégzik a spirometriát. A két eredmény különbségéből lehet következtetni a tünetek okára.

                                         

  • Fizikai terheléses provokációs légzésfunkció-vizsgálat: az előzővel ellentétesen, a provokációs vizsgálat során az első vizsgálatot követően fizikai terhelésnek (pl. futás) teszik ki a beteget, majd ismét elvégzik a spirometriát. A két eredmény különbségéből lehet következtetni a tünetek okára.

 

  • Allergénprovokációs-vizsgálat: ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a tüdő hogyan reagál különböző allergének adására. Spirometriás vizsgálatot végeznek az allergén adása előtt majd utána, így kórházi körülmények között lehet megfigyelni a különféle kiváltó okok hatását. A tesztnek nem feltétlenül célja, hogy asztmás rohamot váltsanak ki, de kimutatható a különféle allergénekre adott érzékenyebb reakció.

 

  • Csúcsáramlásmérő: ezzel az eszközzel azt vizsgálják, hogy a beteg milyen erősen tudja kifújni a levegőt. Nagy előnye, hogy viszonylag kicsi és könnyen használható, ezért otthoni önvizsgálatra is alkalmas, és segíthet az asztmás rohamok előrejelzésében. Ha a csúcsáramlás a nap folyamán 20 vagy annál több százalékot változik, az asztmára utalhat.

 

  • Frakcionált nitrogénoxid-kilégzési (FeNO) teszt: a kilélegzett levegőben mérik a nitrogén-monoxid mértékét, mert a magas koncentráció fertőzés jele lehet.

 

  • Allergiateszt: az asztmás tüneteket kiváltó allergén anyagok azonosítására szolgál – a vizsgálat lehet bőrpróba és vérvizsgálat.

 

A légzésvizsgálat során fontos a beteg együttműködése, ezért előfordulhat, hogy kisgyermeket (általában 6 éves kor alatt) nem lehet megvizsgálni. Ilyenkor az orvos a tünetek és a kórtörténet alapján írja fel az asztma elleni gyógyszert, és ha a kezelés hatására enyhülnek a tünetek, akkor felállítja a diagnózist.

 

Az asztma kezelése

Az asztmát jelenleg nem lehet meggyógyítani, azonban a gyógyszerek rendszeres szedésével a tünetek jól kontrollálhatók, és sok esetben teljesen normális, aktív életet lehet élni. Gyermekeknél gyakran előfordul, hogy a betegséget kinövik, a felnőtteknél megjelenő asztma azonban az esetek többségében nem tűnik el teljesen.

 

Az asztma kezelése során kiemelten fontos az akut asztmás roham megelőzése.

 

A kezelés során három típusú gyógyszert alkalmaznak:

 

  • a fenntartó kezelés során használt gyógyszereket folyamatosan kell szedni az állandó panaszok kezelésére és a rohamok megelőzésére;
  • a rohamoldó gyógyszerek gyorsan, de rövid ideig hatnak;
  • az allergiás tüneteket csökkentő gyógyszerek célja a túlérzékenységi reakciók mértékének csökkentése.

 

A kezelés történhet gyógyszeresen vagy inhalátorral (asztmapipa), amely aeroszol formájában juttatja a tüdőbe a gyógyszert. A három alaptípuson belül is többféle gyógyszer létezik, ezért a gyógyszerek típusa és mennyisége eltérő lehet az asztma súlyosságától függően.

 

Az asztma lehetséges szövődményei

A nem megfelelően kontrollált asztma esetén a nehézlégzés okozta oxigénhiány nagyban megnehezítheti a beteg mindennapi életét is, melynek következményei lehetnek:

 

  • fáradtság, kimerültség,
  • alulteljesítés a munkában vagy az iskolában,
  • depresszió, nyugtalanság, stressz,
  • a nehézlégzés miatt a mozgás vagy a beszéd nehézkessége,
  • csökkent tüdőfunkció,
  • akut asztmás roham esetén fulladásveszély,
  • gyermekek esetében növekedési elmaradás,
  • fertőzések.

 

Az asztma megelőzése

Az asztma megelőzése gyakran nehézkes, hiszen sokan nem is tudják, hogy milyen tényezők váltják ki a tüneteket.

 

Vannak azonban olyan lehetőségek, amelyekkel csökkenthető az asztmás rohamok kialakulásának esélye:

 

  • potenciális allergének kerülése,
  • tudatos táplálkozás – túlsúlyosok esetében gyakoribb az asztma kialakulása, és tüneteik is súlyosabbak,
  • rendszeres konzultáció és egyeztetés a kezelőorvossal.

 

Sokat segíthet, ha az asztmások ismerik a betegségüket, mert egy idő után felismerhetők a bevezető figyelmeztető, ún. alarmírozó tünetek, amelyek az asztma időszakos rosszabbodására utalhatnak, s melyek mielőbbi kezelésével megelőzhető a roham kialakulása. Az asztma esetén különösen fontos a felírt gyógyszerek rendszeres és megfelelő dózisban történő szedése, mert az ettől való eltérés ronthat a tüneteken.

 

Asztma akcióterv

A betegség kontrollja érdekében szükség lehet egy úgynevezett asztma akciótervre: a személyre szóló dokumentum tartalmazza a szedett gyógyszerek dózisait és szedésük időpontját, az ismert allergéneket, rövid összefoglalót arról, hogy mi a teendő akut asztmás roham esetén, továbbá az orvos elérhetőségeit. Gyermekek esetében az asztma akciótervet érdemes az iskolával is megosztani.

 

Asztma gyermekkorban

Gyermekkorban nagyobb a kialakulás esélye, ha a gyermek koraszülött vagy kis súllyal születik, illetve ha az anya – vagy valaki más a környezetében – dohányzott a terhesség alatt. A gyermekkori asztma – a tüneteket és a kezelést tekintve – sok hasonlóságot mutat a felnőttekével. Számos különbség is van azonban, a legfőbb, hogy a gyermekek gyakran a betegséget egyszerűen „kinövik”, melyre a megfelelő kezelés mellett jóval nagyobb az esély. Kisgyermek esetén (4 év alatt) általában maszkos eszközt használnak az aeroszol gyógyszerek tüdőbe juttatására, idősebb korban már lehet használni a hagyományos eszközöket is.

KULCSSZAVAK
asztma  |   légzéséi nehézség  |   obstruktív tüdőbetegség  |   asthma bronchiale
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít