egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az ételallergia egy bizonyos étel által kiváltott allergiás válasz. Nem azonos az ételintoleranciával, amely az étel elfogyasztása után jelentkező, nem allergiás, hanem egyéb nemkívánatos hatást jelenti. Napjainkban folyamatosan növekvő egészségügyi problémát okoznak a különféle ételek fogyasztásával összefüggésbe hozott kellemetlen tünetek, ám a valódi ételallergia előfordulása gyermekkorban 4-8 %, felnőttkorban 1-2 %.

 

Az ételallergia főbb tünetei

Az ételallergia tünetei az enyhe hasi diszkomforttól, a bőrviszketésen át, az életveszélyes anafilaxiás reakcióig terjednek.

 

Az ételallergia leggyakoribb tünetei:

 

  • a száj bizsergése vagy viszketése;
  • csalánkiütés, viszketés, ekcéma;
  • az ajkak, az arc, a nyelv, a torok vagy más testrészek duzzanata;
  • náthaszerű tünetek, orrdugulás, nehézlégzés;
  • hányás, hasmenés, hasi görcsök;
  • szédülés vagy ájulás.

 

Bizonyos esetekben súlyos allergiás reakció (anafilaxia) alakulhat ki, melyre jellemző a légzési nehézség a légutak duzzanata miatt, hirtelen vérnyomásesés és a pulzus emelkedése. Az állapot eszméletvesztéssel is járhat, azonnali orvosi beavatkozást igényel!

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A fentebb felsorolt tünetek észlelése esetén forduljon háziorvosához. Ne hagyja ki önkényesen egyik táplálékforrást sem az étkezéséből, hanem panaszaival forduljon orvoshoz, és bízza rá a kórisme felállítását.

 

Anafilaxiás reakció (szűkült légutak, duzzadt torok vagy nyelv, nehézlégzés, fulladás, vérnyomáscsökkenés, gyors pulzus, illetve szédülés) esetén azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

Az ételallergia kiváltó okai

Az immunrendszer alapvető feladata a szervezet védelme a kórokozók és különböző idegen struktúrák ellen. Bizonyos esetekben azonban az immunrendszer nem megfelelő módon reagál az idegen anyagra, és túlérzékenységi reakció jön létre. Ilyen folyamatot számos antigén kiválthat, és a reakció erőssége egyénenként jelentősen változhat. Az ételallergiák is az ilyen túlérzékenységi reakciók közé tartoznak.

 

A bizonyított ételallergiák több mint 90 százalékát okozzák:

 

  • rákfélék,
  • kagylófélék,
  • tojás,
  • hal,
  • tejtermékek,
  • dió,
  • szója,
  • mogyoró,
  • gabona.

 

Ún. keresztallergia is előfordulhat különböző ételféleségek és pollenek között (latex, nyírfa, parlagfű stb.). A vegyes virágporokat tartalmazó méz fogyasztása is képes súlyos allergiás tüneteket kiváltani. Nem ritka a természetes gumi latex összetevőjével szembeni túlérzékenység, fennállásakor gyakran kimutatható valamilyen ételallergia is, főként avokádó, banán, kivi, papaya, burgonya, paradicsom és dió fogyasztása kapcsán.

 

A tejallergia, a tehéntej okozta bélbántalom általában egyéves kor alatt előforduló allergiás betegség, amelyre hányás, hasmenés, hasi fájdalom, véres széklet, alacsony fehérjekoncentráció a vérszérumban (hypoproteinaemia) és vérszegénység jellemző.

 

Az ételallergia lehetséges szövődményei

Az ételallergiák legsúlyosabb szövődménye az életveszélyes anafilaxiás reakció. Az allergiás reakciónak ebben a súlyos formájában az egész szervezet érintett. Az anafilaxia tünetei a szűkült légutak, duzzadt torok, nehézlégzés, vérnyomáscsökkenés, gyors pulzus, illetve szédülés. Súlyosabb esetben eszméletvesztés, vagy akár halál is bekövetkezhet.

 

Enyhébb szövődményként az ételallergia ekcémás bőrtüneteket is okozhat.

 

Az ételallergia diagnosztizálása

Az ételallergiák kivizsgálása a tünetek részletes kikérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdődik.

 

Ezt követően különböző vizsgálatok segíthetnek a diagnózis felállításában:

 

  • Bőrteszt (Prick-teszt): A vizsgálat során különböző anyagokat visznek fel a bőrfelületre, majd apró szúrással, karcolással juttatják az anyagokat a bőrbe. Pozitívnak tekinthető a Prick-teszt, ha a szúrás helyén viszkető csalánkiütés vagy duzzanat keletkezik, melyet bőrpír vesz körül.
  • Vérvizsgálat: A vér laboratóriumi vizsgálatával információ nyerhető az immunrendszer túlműködéséről, a szervezet által termelt allergén specifikus ellenanyag mennyiségének (IgE antitestek) mérésével.
  • Megvonásos diéta: Az ételallergia okozója megállapításának a fentieknél jóval egyszerűbb módja az ún. megvonásos diéta, amelynek során felfüggesztik néhány hétig az allergia feltételezett okaként felmerülő ételek fogyasztását. Ezt követően az adott ételeket egyesével beillesztik az étrendbe, és megfigyelik az allergiás tüneteket.

 

Az ételallergia kezelése

Az ételallergia egyetlen kezelési módját az allergizáló élelmiszer étrendből való kiiktatása jelenti.

 

A kezelőorvos ún. adrenalin autoinjektort írhat fel azon súlyos allergiában szenvedők számára, akik esetében magas az anafilaxiás reakció kockázata.  Az autoinjektor egy adrenalinnal előre feltöltött, a beteg által önállóan használható eszköz (toll), amely alkalmas sürgősségi injekciózásra anafilaxiás sokk vagy súlyos allergiás reakció esetén.

 

Mit tehet ételallergia esetén?

Igazolt ételallergia esetén étrendje szakszerű összeállításához kérje dietetikus szakember segítségét. A megfelelő étrend betartásával panaszai rövid idő alatt enyhülhetnek, és nem kell tartania a hiánytünetek kialakulásától sem.

 

Amennyiben igazolt ételallergiában szenved, és kezelőorvosa adrenalin autoinjektort írt fel az esetleges anafilaxiás reakció esetére, mindig tartson magánál legalább két darab autoinjektort, mivel az allergiás reakció súlyosságától függően szükség lehet a beadás megismétlésére. Hasznos továbbá, ha egy vészhelyzeti kártyát tart magánál az allergiája teljes körű adataival és orvosa elérhetőségével.

 

Az ételallergia megelőzése

A magzat béltraktusa még steril, újszülötteknél az egészséges bélflóra kialakulásáig kiemelkedő jelentősége van az anyatejes táplálásnak. Az anyatejjel táplált csecsemők körében ritkább az ételallergia, atópiás dermatitis és a coeliakia későbbi előfordulása is.

 

Allergiabiztos étrend nem létezik. A zöldségek elkészítése (darabolás, fagyasztás és különösen a főzés) többnyire csökkenti az allergenitást, így például a nyírfapollen-allergiában szenvedő személyek többsége ehet főtt zöldségeket.

 

Ételallergia gyermek- és időskorban, illetve várandósság idején

Az ételallergiák kialakulásának fontos időszaka a csecsemőkor, amikor a csecsemő bélrendszere még felkészületlen a különféle élelmiszerekre, különösen a hígítatlan tehéntejre. A tehéntej-allergia már csecsemőkorban kialakulhat. Gyakori és megváltozott széklet (apró vérpöttyök a székletben) és nem megfelelő súlygyarapodás hívja fel a figyelmet a betegségre. Mivel gyermekeknél a szigorú tejfehérjementes étrenddel általában 1-3 éves korra kinőhető a betegség, érdemes egy évig tartó diéta után újabb orvosi kontrollt kérni. Nagyobb gyermekeknél az emésztőszervi panaszokon kívül légúti- és bőrtünetek (asztma,
ekcéma) is jelentkezhetnek.

 

A várandós anya terhesség alatti (harmadik trimeszter) ételallergén-elkerülő diétája nem gátolja meg a gyermeknél fellépő hajlamot a különféle allergiás reakciók bekövetkeztére.

 

Idősekre vonatkozóan nincs releváns információ a témában.

KULCSSZAVAK
ajakduzzanat  |   arcduzzanat  |   hasmenés  |   urticaria  |   ekcéma  |   anafilaxiás reakció  |   keresztallergia  |   Prick-teszt  |   ételintolerancia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít