Lágyéksérv, amikor a hasfal rendellenes nyílásán keresztül hasi szervek vagy szövetek lágyéktájékra kerülnek át. A lágyéksérv a leggyakoribb sérvtípus, mely bármely életkorban, az esetek többségében férfiaknál fordul elő. Eredete szerint a sérvet okozhatja a hasfal veleszületett gyengesége, hiányossága vagy szerzett, egyéb okokból kialakuló gyengeség is.
A kitüremkedés kezdetben kisméretű, és csak bizonyos esetekben – például köhögés, préselés (székrekedés) hatására – észlelhető. Idővel, ha a sérvkapu kitágul, spontán is előesik, és jól tapinthatóvá válik – az esetek többségében csak ebben a fázisban veszik észre a sérvet. Gyermekkorban nagyrészt fél éves kor előtt jelentkezik, és a koraszülöttek esetében gyakoribb. A lágyéksérv gyakorisága a lakosság körében 1,7%, mely a korral növekszik – 45 év felett elérheti akár a 4%-ot is.
Anatómiai megjelenése szerint a lágyéksérv az alábbi csoportokba osztható:
- direkt, egyenes;
- indirekt, ferde;
- kombinált, csuszamlásos.
A sérvtartalom visszahelyezhetősége szerint a lágyéksérv az alábbi formákban jelenhet meg:
- a sérvtartalom a sérvkapun keresztül visszahelyezhető a hasüregbe;
- a sérvtartalom összenövések és hegesedések miatt nem, vagy csak részben helyezhető vissza, de életképessége nincs veszélyben;
- a hasfal elé préselt szerveket a szűk sérvkapun keresztül visszahelyezni nem lehet, a sérvtartalom az erek összenyomódása, megtöretése következtében elhalhat (kizárt sérv).
A lágyéksérv főbb tünetei
A sérv keletkezésekor a beteg húzó, égő, nyilalló, feszülő vagy nyomó fájdalmat tapasztalhat. Ezzel egyidejűleg, vagy kis idő elteltével kidudorodást észlel a lágyékán, amely megnagyobbodhat állás közben illetve hasprés hatására, és megkisebbedhet visszahúzódik fekvő helyzetben. Férfiaknál a lágyéksérv első jele általában a tartós állás vagy nehéz fizikai munka esetén a herezacskók irányába sugárzó, tompa fájdalom. A nem tapintható lágyéksérv csak bizonytalan alhasi panaszokat okoz, a fájdalom mértéke függ az elhelyezkedésétől is.
A panaszok intenzitása nem arányos a sérv méretével: egyeseknél a nagy sérvek sem okoznak jelentős panaszt, másoknál a kisebb kitüremkedés is komoly fájdalmat okoz.
Lágyéksérvre jellemző tünetek felnőtteknél:
- lágyékhajlatban megjelenő dudor, gyulladt, fájdalmas kiboltosulás;
- megnagyobbodott herezacskó;
- nők esetében duzzadt nagyajak;
- fájdalom hirtelen vagy rúgó mozdulatra, köhögéskor, tüsszentéskor.
A gyermekkori lágyéksérvek általában tünetmentesek, legtöbbször a szülők észlelik a gyermek fürdetésekor a lágyékterület fájdalmatlan duzzanatát.
A lágyéksérv igazi veszélye – a viszonylag szűk sérvkapu miatt – a kizáródás lehetősége. Ilyenkor a sérvkapu gyűrűszerű leszorítása miatt a sérvtartalom vérellátása megszűnik, mely rövid időn belül kritikus állapotba sodorhatja a beteget. A kizáródás bekövetkezhet gyorsan, hirtelen jelentkező fájdalommal, vagy lassan, fokozatosan kialakuló fájdalommal is (lásd lentebb).
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha lágyéksérvnek megfelelő tüneteket észlel, minden esetben forduljon a háziorvosához, aki megvizsgálja, és szükség esetén a megfelelő sebészetre irányítja! A lágyéksérv csak műtéti úton szüntethető meg, kezelés nélkül tovább növekszik, illetve veszélyes szövődmények alakulhatnak ki. Ezért érdemes már az észlelés korai szakaszában megkezdeni a vizsgálatokat. Ilyenkor előre tervezett (elektív) műtéttel teljes gyógyulás érhető el.
Abban az esetben, ha a lágyéksérv kizáródására jellemző tüneteket észlel – láz, hirtelen megjelenő, kifejezetten erős lágyéktáji fájdalom, hányás, székelési képtelenség, vöröses-lilás lágyéktáji elszíneződés –, mielőbb keresse fel a területileg illetékes sebészeti sürgősségi ügyeletet, vagy hívha a 112-t és kérjen mentőt!
A lágyéksérv lehetséges okai
A veleszületett, gyerekkorban jelentkező sérvek az esetek döntő hányadában fejlődés rendellenesség miatt keletkeznek. A későbbi életkorban jelentkező szerzett sérvek kialakulása azzal magyarázható, hogy a hasfal nem képes ellenállni a hasűri nyomásnak. Ennek oka lehet a megnövekedett hasűri nyomás vagy, hogy a hasfal valamilyen okból meggyengül. A szerzett sérv kialakulásának leggyakoribb okai: tartósan nehéz fizikai munka, krónikus köhögéssel járó betegségek, vizeletürítési zavarok, székrekedés, elhízás, hasvíz, terhesség, a hasfal időskori gyengülése és baleseti sérülés.
A lágyéksérv kialakulását hajlamosító további tényezők:
- koraszülöttség,
- férfi nem (nőknél ritkábban fordul elő),
- dohányzás,
- vastagbéldaganat.
Ha fennáll a lágyéksérv gyanúja, kerülje a nehéz tárgyak emelgetését és a gyakori álldogálást. Minden olyan tevékenységet kerülni kell, mely növeli a hasűri nyomást (pl. köhögés miatt a dohányzás). A műtéti kezelés előtt javasolt lágyéksérvkötő használata, mely komfortérzetet nyújthat a mindennapokban, azonban fontos megjegyezni, hogy a sérvet nem gyógyítja, tehát a műtétet nem helyettesíti.
A lágyéksérv lehetséges szövődményei
A lágyéksérv szabadon tud közlekedni a hasfal nyílásán a lágyék és a hasüreg között, azonban előfordulhat, hogy a sérvtartalom nem képes már visszahúzódni vagy nem helyezhető vissza a hasűrbe. A lágyéksérv súlyos szövődménye a kizáródás, melynek tünetei – többek között – a hirtelen fellépő lágyéktáji fájdalom, hányás, székelési képtelenség, láz, a lágyéktájék vöröses elszíneződése. A kizáródás során elzáródhat a sérvtartalom érellátása, amely akár az életet veszélyeztető állapothoz vezethet, ezért szükséges az azonnali ellátás.
Azonnal hívja a mentőket, ha lágyéksérve van, és az alábbi tüneteket észleli:
- kifejezett, hirtelen megjelenő lágyéktáji fájdalom;
- hányinger, hányás;
- kifejezett puffadás, székelési képtelenség;
- lázas rosszullét jelentkezik;
- köhögés vagy sírás befejezése után sem csökkenő dudor;
- vörösség, szürkés-kék elszíneződés a lágyéktájékon.
A lágyéksérv diagnosztizálása
A fizikális vizsgálat az esetek döntő többségében elegendő a diagnózis felállításához. A kezelőorvos ilyenkor megtapintja a sérvet, álló és fekvő helyzetben is megvizsgálja, hogy a tartalma (bél/zsírszövet/cseplesz) enyhe nyomással visszahelyezhető-e a sérvkapun keresztül a hasüregbe.
Bizonytalan lágyéktáji duzzanat, vagy duzzanat nélküli lágyéktáji fájdalom további vizsgálatokat tehet szükségessé. Az ultrahangvizsgálat hasznos kiegészítője a fizikális vizsgálatnak.
A lágyéksérv kezelése
A lágyéksérv oki terápiája a hasfal sebészi rekonstrukciója. Műtéti kezelése során a lágyéktájékon kitüremkedő bélrészletet vagy zsírszövetet nyílt vagy zárt (laparoszkópos) műtéti technikával visszahelyezik a hasűrbe. A hasfalat háló beültetésével vagy speciális varrással erősíthetik meg.
A lágyéksérv műtétekről külön cikkben olvashat:
- Lágyéksérv műtét férfiaknál
- Lágyéksérv műtét nőknél
A műtétet követően a beteg fokozatosan visszatérhet a fizikai aktivitáshoz, általában 4-6 hét elteltével teljesen regenerálódik.
Lágyéksérv gyermekkorban
A gyermekkorban előforduló lágyéksérv hátterében általában a lágyékcsatorna fejlődésének tökéletlensége áll. Koraszülötteknél és fejlődési rendellenességek esetén gyakoribb az előfordulása.
A lágyéksérv a fiúgyermekek között gyakoribb, aminek anatómiai, fejlődéstani oka van. A herék a magzati élet során a vesékkel egy telepből fejlődnek, majd a születés előtt a hasfalon keresztül szállnak le a lágyéktájra, majd a herezacskókba. Mindeközben a herék az ondóvezetéket, az ereket és a hashártyát, mint egy zsákot húzzák magukkal. Ha a here vándorlása, a hasfal záródása nem tökéletes, sérvtömlő alakulhat ki. Ha sérvtömlő járatot képez és a sérv egészen a herezacskóig tart, akkor heresérv alakul ki – ilyenkor a lágyéktájék és a herezacskó együttes duzzanata látható. Ha ez a járat részlegesen záródott, a sérvtartalom nem, de a hasűri folyadék képes áthaladni rajta, ilyen esetben ez vízsérvet (hidrokelét) eredményezhet.
Lányok esetén is előfordulhat lágyéksérv, melynek tartalma lehet petevezeték vagy petefészek is. A lágyéksérv általában fájdalommentes. Erőlködéskor, síráskor, köhögéskor, székeléskor előre domborodó lágyéktáji duzzanatot észlelhet a szülő, nyugalmi állapotban a rugalmas dudor visszahúzódik. Ha gyermekén lágyéksérv tüneteit észleli, keresse fel a gyermekorvosát. Hirtelen erős hányás, puffadás, véres széklet, székelési képtelenség, sok bukás, nyugtalanság jelezheti a problémát. Ilyen esetben azonnal keresse fel a gyermek sürgősségi betegellátó osztályt vagy hívja a mentőszolgálatot!
