egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A családtervezés a gyermekek számának és születési idejének tudatos meghatározására irányuló törekvés, amely a fogamzásgátlástól a gyermekágyig tart.

 

A tudatos családtervezés a szülők joga és felelőssége: a pár határozza meg, hogy hány gyermeket vállal, mikor szeretne gyermeket, és milyen körülmények között kívánja őket felnevelni.

 

Egy olyan folyamat, amely magában foglalja a reproduktív egészség – nőknél a termékenység, férfiaknál a nemzőképesség – megőrzését, a fogantatást, illetve a várandósságot veszélyeztető problémák feltárását és megoldását, a várandósságra való felkészülést és a korai terhesség védelmét is. Emellett a családtervezés alapvető célja az anya és a születendő gyermek testi és lelki egészségének megőrzése, valamint az örökletes betegségek és fejlődési rendellenességek elkerülése is.

 

Fogamzásgátlás

A családtervezés fontos részét képezi a pár számára ideális fogamzásgátló módszer megválasztása arra az időszakra, amikor a gyermekvállalás még nem esedékes. A fogamzásgátlás így elősegíti, hogy a majdan megszületendő gyermek a család szempontjából optimális időpontban érkezzen.

 

A hormonális fogamzásgátlásnak a későbbiekben vállalt terhességre nézve nincs kedvezőtlen hatása, ezért használatának abbahagyásakor nincs szükség a szervezet „méregtelenítésére”. A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket azonban ajánlott már néhány hónappal a tervezett fogamzás előtt nőgyógyász szakorvossal eltávolíttatni annak érdekében, hogy a méhnyálkahártya regenerálódhasson.

 

Családtervezési alkalmasság felmérése

A gyermekvállalás előtt célszerű felmérni a leendő szülők egészségi állapotát. Javasolt jó előre kivizsgálni a várandósságot veszélyeztető és a fogantatást nehezítő egészségügyi problémákat (például cukorbetegség, a pajzsmirigyműködés és a vérképző rendszer rendellenességei, policisztás ovárium szindróma). A leendő szülők krónikus betegségeinek egy része a megfelelő kezelés mellett nem jelent akadályt a gyermekvállalásban.

 

Az általános kivizsgálás során megállapítható, hogy a leendő anya átesett-e olyan fertőző betegségen – például rubeola, bárányhimlő –, amely a várandósság ideje alatt veszélyes volna a magzatra. Ebben a szakaszban történhet genetikai vizsgálat és tanácsadás is, ami különösen ajánlott a leendő szülők ismert genetikai rendellenessége, illetve bizonyos genetikai eltérések családon belüli halmozódása esetén. A leendő apák számára továbbá ajánlott a nemzőképesség andrológiai szakrendelésen történő felmérése.

 

A fogantatást megelőző három hónap

A fogamzásra történő három hónapos felkészülési időszakban javasolt orvossal egyeztetni, hogy mely szedett gyógyszerek szedése hagyható abba. Kerülendő a dohányzás, mivel az negatívan befolyásolja az ivarsejtek érési folyamatát és életképességét, valamint a hormontermelést is. Szintén tanácsos mellőzni az alkoholos italok fogyasztását, mivel az alkohol lassítja az ondósejtek mozgását, és gátolja a terhesség megtartásáért felelős hormon termelődését.

 

A tervezett fogamzás előtt három hónappal érdemes megkezdeni B9-vitamin (folsav-) tartalmú magzatvédő vitamin szedését, mivel az jelentős mértékben csökkenti a veleszületett rendellenességek kialakulásának kockázatát. A várandósság teljes időtartama alatt javasolt szedni a nőgyógyász szakorvos által javasolt magzatvédő vitamint, amely révén csökkenthető a koraszülés kockázata is.

 

Várandósgondozás

A várandósgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász szakorvos, a várandós választása esetén a szülésznő, valamint a várandós édesanya együttműködésén alapul. A méhen belüli várandósság megállapításáról szóló igazolás benyújtásával egyidejűleg a lakóhely vagy a tartózkodás hely szerint területileg illetékes védőnő gondozásba veszi a várandóst (lásd még: Védőnői szolgálat).

 

A várandósgondozás során a várandós jogosult arra, hogy a háziorvos legalább egy alkalommal, a védőnő trimeszterenként legalább egy alkalommal, valamint a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő trimeszterenként legalább egy alkalommal gondozásban részesítse. A gondozás során a szakemberek figyelemmel követik az anya és a magzat egészségi állapotának alakulását, illetve megszervezik a kötelező és az esetlegesen szükségessé váló vizsgálatokat.

 

Ha a várandós egészségi állapota alapján szakmailag indokolt, a várandóst az előírásnál nagyobb gyakorisággal kell gondozásban részesíteni.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha 35 évnél fiatalabb, és egy év rendszeres nemi élet után sikertelen a teherbeesés, illetve ha elmúlt 35 éves, és fél év rendszeres nemi élet után nem esik teherbe, forduljon nőgyógyász szakorvoshoz. A meddőségi kivizsgálás a kórelőzmény felvételét, a fizikális vizsgálatot, a peteérés igazolását, laboratóriumi hormonvizsgálatokat és egyéb, eszközös vizsgálatokat foglal magában. Az eszközös vizsgálatok a petevezetékek átjárhatóságának, a méhüreg alaki alkalmasságának és a méhnyak vizsgálatát célozzák (lásd még: Meddőség nőknél).

 

Mivel a meddőség nemcsak a nőt, hanem a férfit is érinti, a partner vizsgálatára is sor kerül, ami általában az ondó minőségi és mennyiségi vizsgálatát (spermiumanalízis) jelenti (lásd még: Meddőség férfiaknál).

 

Amennyiben a kórtörténetében többszörös vetélés szerepel, kromoszómavizsgálat (kariotípus-meghatározás) szükséges mindkettejük számára. Ha pedig a saját kórelőzményben vagy a családban halmozottan előforduló genetikai rendellenesség szerepel, vagy korábbi terhességében súlyos fejlődési rendellenesség fordult elő, genetikai tanácsadás is szükségessé válik. Ilyen esetben kezelőorvosa továbbirányítja a szükséges szakrendelésre.

 

Meddőségkezelési ellátás

Ha az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján orvosi segítségre van szükség a teherbeeséshez, többféle lehetőség áll rendelkezésre a meddőség kezelésére. A házasélet megfelelő időzítésére vonatkozó tanácsadáson túlmenően életmódbeli változtatások (például az esetleges testsúlytöbblet csökkentése), gyógyszeres kezelések, szükség esetén műtéti rekonstrukció is segítheti a teherbeesést.

 

A terhesség létrejötte elősegíthető mesterséges megtermékenyítéssel is. Léteznek „in vivo” kezelési lehetőségek, amelyek a terhesség létrejöttét segítik úgy, hogy a megtermékenyülés és a korai embriófejlődés az anya szervezetében következik be (például férfi szexuális zavar esetén mesterséges ondófelhelyezéssel).

 

Az „in vitro” kezelési lehetőségek során (ún. lombik vagy IVF) a petesejtet kinyerik a petefészekből, és laboratóriumi körülmények között („üvegben”) megtermékenyítik. A beavatkozás végén megtermékenyült petesejtet vagy osztódó embriót juttatnak vissza az anya szervezetébe (lásd még: Asszisztált reprodukció, Meddőségkezelési ellátások).

 

Családvédelmi Szolgálat

A családtervezéshez tanácsadás kérhető a Családvédelmi Szolgálattól, amelyet a járási vagy fővárosi kerületi hivatalok működtetnek. A szolgálat célja a családtervezéssel kapcsolatos tájékoztatás és tanácsadás biztosítása a lakosság számára annak érdekében, hogy akkor és annyi gyermek szülessen, amikor a pár szeretné, és akkor, amikor egészégi állapotuk és a körülményeik a legideálisabbak a gyermek fogadásához.

 

A tanácsadás személyes konzultáció és kis csoportos foglalkozások keretében vehető igénybe. A szolgálat járványidőszakban történő működésének külön szabályairól a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán olvashat.

 

Védőnői Szolgálat

A Védőnői Szolgálat keretein belül a védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek, valamint a családtervezés időszakában lévők számára. A védőnői gondozás elősegíti a leendő szülők testi, lelki és szociális felkészülését a gyermekvállalásra és a fogamzásra. Segítséget nyújt a leendő szülőknél vagy családjukban előforduló fejlődési rendellenesség, öröklődő betegség, kromoszóma-rendellenesség, valamint a megtermékenyülést nehezítő állapotok és betegségek feltárásában. Felhívja a figyelmet az esetlegesen meglévő, életmódbeli kockázati tényezőkre és azok lehetőség szerinti kiiktatására. Támogatást nyújt a fogamzásra és várandósságra való felkészülésben, különösen idült megbetegedések előfordulása esetén.

 

Terhességmegszakítás

A terhességmegszakítás (művi abortusz) nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze. A terhesség kizárólag törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg. Minden orvosi, műtéti beavatkozásnak, így a terhességmegszakításnak is lehetnek korai, illetve késői testi és pszichés szövődményei.

 

A műtéti beavatkozás szövődményei (pl. embrió beágyazódására alkalmatlan heges területek kialakulása) későbbi életszakaszban nehezíthetik vagy megakadályozhatják a későbbi időpontban már kívánt terhesség létrejöttét. A nem kívánt terhesség megelőzésének valós, jelentősen kisebb kockázattal járó eszköze a fogamzásgátlás.

 


Jogszabályi háttér

 

  • 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról
  • 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről
  • 32/1992. (XII. 23.) NM-rendelet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
  • 26/2014. (IV. 8.) EMMI-rendelet a várandósgondozásról
KULCSSZAVAK
fogamzásgátlás  |   reproduktív egészség  |   fogantatás  |   genetikai vizsgálat  |   asszisztált reprodukció  |   in vivo  |   in vitro  |   IVF  |   fertilizáció  |   Családvédelmi Szolgálat  |   védőnő  |   várandósság  |   várandósgondozás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít