egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A lelki vagy érzelmi erőszak a bántalmazás egyik megnyilvánulási formája, amelynek célja a fájdalomokozás, a másik fél megfélemlítése, bizonytalanságban és/vagy függőségi viszonyban tartása. A házastársi vagy párkapcsolatokban a bántalmazó többnyire férfi, azonban – a közhiedelemmel ellentétben – nők is elkövetnek lelki erőszakot.

 

A lelki vagy érzelmi erőszak mellett fizikai bántalmazás, szexuális bántalmazás és kizsákmányolás, valamint gazdasági bántalmazás is előfordulhat a párkapcsolatokban és a családokban. A kapcsolati erőszak különböző formái leggyakrabban együttesen fordulnak elő. A fizikai erőszakot szinte mindig lelki és szóbeli bántalmazás kíséri vagy előzi meg.

 

A lelki bántalmazás főbb formái

A lelki bántalmazás formái a szóbeli bántástól (sértések, gúnyos megjegyzések, megalázás, érzelmi zsarolás, fenyegetés stb.) a mozgási és cselekvési szabadság korlátozásáig terjednek.

 

A lelki bántalmazás alábbi főbb formái különíthetők el:

 

  • Szóbeli (verbális): olyan kommunikáció, amellyel a bántalmazó fájdalmat okoz az áldozatának. A bántalmazó megnyilatkozásainak közvetlen célja a személyiségrombolás, közvetett célja az irányítás megszerzése és fenntartása. Például a bántalmazó sértegeti, becsmérli a párját, vagy gúnyolódik vele.
  • Fenyegetés: a bántalmazó azzal fenyegetőzik, hogy elhagyja a párját, vagy elviszi a közös gyermek(ek)et, vagy öngyilkosságot követ el, ha a másik fél nem tesz meg (vagy megtesz) bizonyos dolgokat.
  • Megfélemlítés: a bántalmazó félelemkeltő viselkedése, például törés-zúzás, csapkodás, tolakodó faggatózás, életveszélyes autóvezetés stb.
  • Elszigetelés: a bántalmazó megszabja, hogy a másik fél mit csinálhat és mit nem, kivel találkozhat, hova mehet, milyen ruházatot viselhet. Nem engedi, hogy az áldozat ápolja baráti vagy rokoni kapcsolatait, munkát vállaljon vagy tanulmányokat folytasson.
  • Követelőzés, parancsolgatás: a bántalmazó irreális elvárásokat támaszt áldozatával szemben. Például elvárja, hogy a másik fél percre pontosan tálalja fel az ételt, vagy a közös lakás mindig tökéletesen tiszta legyen, vagy a másik fél minden lépéséről beszámoljon neki, mindig álljon a rendelkezésére, azonnal vegye fel a telefont, minden üzenetére rögtön válaszoljon.
  • Kétarcúság: a hízelgés és fenyegetés váltakozása, a passzív-agresszív befolyásolás módszere. A bántalmazó egyszer ajándékokkal kedveskedik, vacsorázni viszi a házastársát vagy élettársát, bókokkal halmozza el, máskor durván megbántja. Ennek következtében az áldozat hol kiválóan érzi magát a bántalmazó fél társaságában, hol teljes megsemmisülést él meg.
  • Megőrjítés: a tagadás kiterjesztett formája. A bántalmazó az ellenkezőjét állítja vagy teszi annak, amit korábban állított vagy tett, és mindeközben tagadja, hogy megváltozott volna az álláspontja. Ezzel a viselkedéssel uralni és összezavarni, kiborítani akarja a másik felet, hogy az illető kételkedni kezdjen a saját épelméjűségében.
  • Megalázás: a bántalmazó kettesben vagy akár társaságban is sértő szavakkal illeti a házastársát vagy élettársát, mások előtt nevetség tárgyává teszi, vagy elemzi, hogy „mi lehet a baj” vele, vagy szégyenre okot adó tettekre veszi rá a másik felet.
  • Semmibevétel: a másik megfosztása többek között például a törődéstől, együttérzéstől, érdemi támogatástól, megdicséréstől, elismeréstől, tisztelettől, figyelmességtől, véleménye elfogadásától, személyisége pozitív értékelésétől, egyenlőségtől, bocsánatkéréstől, a lelki biztonságtól és a fontosság érzésétől.
  • Titkolózás: a bántalmazó nem beszél meg semmit a másik féllel, döntéseit egyedül, önhatalmúlag hozza meg, nagy horderejű kérdésekben nem nyújt lehetőséget partnerének a véleménye kinyilvánítására (ld. még gazdasági bántalmazás).

 

A lelki bántalmazás lehetséges kiváltó okai

A bántalmazó személyeket az ellentétek és a viszályok éltetik. Élvezik a bántalmazás következményeit, még örömüket is lelhetik áldozatuk szenvedése láttán. Mindig a másik felet hibáztatják a történtekért, ők maguk sosem akarnak megváltozni, ugyanakkor „fűt-fát” ígérve elhitetik az áldozatukkal, hogy meg fognak változni. A lelki erőszakot elkövető személyek gyakran a nárcisztikus személyiségzavar vagy az antiszociális személyiségzavar jegyeit viselik, vagyis képtelenek az együttérzésre.

 

Azonban az a tény, hogy a bántalmazó valamilyen személyiségzavarban szenved, nem ad felmentést vagy feloldozást számára a cselekedetei alól. Megjegyzendő, hogy az érintettek általában nincsenek a saját személyiségzavaruk tudatában, vagy nem ismerik el annak meglétét. A stressz feloldására vagy a feszültség levezetésére számos megoldás kínálkozik, ezért nem szükségszerű irány számukra sem az erőszak alkalmazása.

 

Az sem jelenthet mentséget, hogy a bántalmazó személy gyermekkorában bántalmazást szenvedett el, vagyis ezt a „mintát” tanulta el a szüleitől.  Ezért a bántalmazás okainak keresése közben sosem szabad szem elől téveszteni azt, hogy semmi nem jogosíthat fel senkit egy másik emberrel szembeni erőszakra. Ha pedig valaki mégis ezt az utat választja, akkor viselnie kell a felelősséget a tetteiért.

 

A lelki bántalmazás következményei

A bántalmazó kapcsolatokban a bántalmazó súlyosan rombolja az áldozat személyiségét. A szóbeli erőszak fájdalmat, félelmet okoz, függőséget alakíthat ki. Következetesen és tartósan alkalmazva a lelki bántalmazás romba dönti az áldozat önbizalmát és döntésképességét. A lelki erőszak során az áldozatban önvádló gondolatok foganhatnak meg, bűntudat alakulhat ki benne, például azt gondolhatja, hogy ő az oka a partnere dühkitöréseinek.

 

A történtek hatására bénultságot, szégyent, haragot és tehetetlenséget is érezhet. Tartós félelmet élhet meg, szorongás, depresszió léphet fel nála. A szorongás elől alkohol vagy drogok fogyasztásához menekülhet. Akár önveszélyeztető magatartást is tanúsíthat, előfordulhat önsértés vagy öngyilkosság.

 

Mit tehet lelki bántalmazás esetén?

A bántalmazó kapcsolatból való kilépés első lépcsőfoka, hogy az áldozatnak fel kell ismernie az agressziót. Az a magatartás is lelki bántalmazásnak tekintendő, amikor az erőszaktevő nem hajlandó megbeszélni az áldozattal, hogy fájdalmat okoz neki a kommunikációjával, vagy ha nem hajlandó valódi bocsánatkérésre vagy beismerésre, és ugyanazt a típusú szóbeli bántást ismételten elköveti.

 

A lelki bántalmazást általában nehéz tetten érni, mert a bántalmazók mindent megtesznek – akár nyíltan hazudnak is – annak érdekében, hogy elfedjék a valós indítékaikat. Bár a tetteik mögött mindig valamilyen hátsó szándék húzódik meg, a céljaik elérése érdekében gondoskodónak és együttérzőnek is mutatkozhatnak (ld. feljebb: kétarcúság). E folyamatos kettősség megzavarja az áldozatokat, hiszen megjósolhatatlan, hogy mikor melyik magatartást tanúsítja velük szemben a bántalmazójuk. Az áldozatok igen gyakran magukra maradnak a problémájukkal, mivel erőszaktevőjük titkolja a külvilág elől a bántalmazó magatartását.

 

Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a lelki bántalmazás során elszigetelődnek, hiszen társas kapcsolataikat az erőszaktevő fél már korábban leépítette. Ezért nem fordulhatnak sem a családjukhoz, sem a barátaikhoz segítségért, nincs kivel megosztaniuk a gondjaikat. Ilyen esetben fontos tudniuk, hogy nincsenek egyedül, ugyanis Magyarországon kríziskezelő hálózat működik, amelynek elsődleges feladatai közé tartozik a bántalmazás miatt válsághelyzetbe került áldozatok azonnali befogadása, valamint közreműködés a fenyegetettség megszüntetésében.

 

Ha valakinek a bántalmazó kapcsolata miatt menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres, hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot (OKIT):

 

+36-80-20-55-20 

 

Lásd még:

Segítségnyújtás bántalmazás esetén

Bántalmazás: van segítség

 


 

Jogszabályi háttér

1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít