A kisgyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli ellátások rendszere, valamint a folyamatosan bővülő családtámogatási rendszer célja a gyermeket vállaló édesanyák – és a családok – jövedelmi helyzetének javítása, az egyenlőtlenségek és a szegénységi kockázatok csökkentése.
A gyermeket vállaló nők visszatérése a munka világába annak ellenére sem könnyű, hogy számos család- és foglalkoztatáspolitikai eszköz segíti őket a munkaerőpiaci körülmények között (pl. adókedvezmények). Az intézkedések egy része – pl. gyermekápolási táppénz apák általi igénylése, nagyszülők gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága – lehetővé teszi a család többi tagja számára az erőteljesebb részvételét a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatokban, ami szintén javítja a gyermekes nők elhelyezkedési esélyeit.
Várandósgondozás
A várandósgondozás célja a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészséges születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, valamint a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés. Ennek keretében – többek között – tájékoztatást nyújt az igénybe vehető szociális kedvezményekről, a munkavédelemről szóló törvény várandósokra vonatkozó előírásairól, illetve a várandósság alatt követendő egészséges életmódról.
Várandós nőket illető munkahelyi kedvezmények
A Munka Törvénykönyve szerint, ha a kismama a várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig a munkakörében orvosi vélemény alapján nem foglalkoztatható, akkor részére az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Ha ez nem lehetséges, akkor a munkavégzés alól fel kell menteni.
Emellett a várandós nők egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosultak, melyből két hetet kötelesek igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A várandós munkavállaló a várandósság, továbbá a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem alatt áll, munkaviszonya egyoldalúan nem szüntethető meg.
Szülőket megillető pénzbeli ellátások
A szülők különböző életkörülményeire való tekintettel eltérő pénzbeli ellátásokra lehetnek jogosultak. A gyermeket nevelőket érintő pénzbeli ellátások két nagy csoportja a családtámogatási ellátások (pl. anyasági támogatás) és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (pl. csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj).
Visszatérés a munka világába
Törvény tiltja a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság tényére tekintettel, illetve az alapján, hogy a munkavállalónak van-e gyermeke.
A fizetés nélküli szabadság letelte után a kismamának írásban kell közölnie a munkáltatóval a visszatérési szándékát és a munkába állásának konkrét időpontját. Ezt követően a munkáltatónak eleget kell tennie foglalkoztatási kötelezettségének, főszabályként a munkavállaló eredeti, szülés előtti munkakörében (a várandós munkavállaló helyettesítésére felvett munkavállalóval csak határozott idejű munkaszerződés köthető).
Ha a kismama munkaköre időközben megszűnt, a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, van-e a szakképzettségének megfelelő pozíció. Ha nincs, vagy a felkínált lehetőséget a kismama nem fogadja el, a felmondás jogszerű.
Az elmúlt években bevezetett, a női foglalkoztatás ösztönzését célzó intézkedések segítséget jelenthetnek a nők számára a munka és magánélet közötti egyensúly megtalálásában. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi az atipikus munkavállalási formák – részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, munkakörmegosztás, távmunka, bedolgozói jogviszony stb. – létesítését; de ösztönző erőt jelenthet számukra a rugalmas munkavégzés lehetősége, a kisgyermekek nappali ellátását biztosító intézmények elérhetősége, a munkahelyek családbarát jellege is.
Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények
Hazánkban a kisgyermekek napközbeni ellátását a gyermekvédelmi törvény szabályozza. A napközbeni ellátást biztosító intézmények elsősorban a dolgozó szülők háromévesnél fiatalabb gyermekeit hivatottak gondozni a munkaidejük alatt. Az intézményrendszer 2017-ben történt átalakítása után a bölcsődék mellett új formaként megjelentek a mini-, a munkahelyi- és a családi bölcsődék. Ennek köszönhetően nőtt a férőhelyek száma, de még mindig vannak területi egyenlőtlenségek az országban. 2019 őszétől azok a családok, akiknek a lakóhelyén nincs bölcsőde, vagy a kevés férőhely miatt nem tudják igénybe venni a szolgáltatást, támogatást kaphatnak.
Családbarát munkahelyek
Egyre több európai országban alakítanak ki a kisgyermekes szülők igényeit figyelembe vevő, családbarát munkahelyeket. Hazánkban is már sok munkahelyen bevezettek olyan jó gyakorlatokat – szoptató- vagy pelenkázóhelyiség kialakítása, munkahelyi gyermekfelügyelet, óvodai ellátás biztosítása, játszószobák kialakítása, szünidei táborok szervezése, rugalmas munkaidőbeosztás, otthoni munkavégzés lehetősége –, amelyek elősegítik a kisgyermekes édesanyáknak a magánéleti és a munkahelyi kötelezettségeik összehangolását.
