egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az egészségtudatos magatartás, az egészséges életmód kialakítása a családi élet három időszakában különösen fontos: a családtervezés és a várandósság idején, valamint a kora gyermekkorban.

 

Az egészségfejlesztés – mely elsősorban a helyes táplálkozást és a rendszeres testmozgást foglalja magában – hozzásegíti a családokat, hogy hosszabb távon egészségesen éljenek, és megelőzzék az ún. civilizációs betegségek kialakulását. Az egészségfejlesztés nem csupán az egészségügy feladata és felelőssége: egyéni és közösségi szinten is tenni kell érte.

 

Az egészségfejlesztés célja

Az egészséget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) testi, lelki, szociális és spirituális jóllétként definiálja. Az egészség fogalmába beletartozik az életöröm, a jó közérzet, a kiegyensúlyozottság, a megelégedettség, a kreativitás, a fittség. Egészségünk nem tekinthető állandónak, napról napra változik, és számos tényező befolyásolja. Az egészség egyfajta alkalmazkodási képesség is: a körülöttünk lévő változásokhoz csak megfelelő egészségi állapotban tudunk alkalmazkodni.

 

Az egészségfejlesztés az egészségkultúra tudatos fejlesztése, ami magában foglalja a korszerű egészségnevelés, a prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Célja, hogy az emberek kivédjék a megbetegedéseket, az egészséget veszélyeztető ártalmakat.

 

Az egészséges életmódra való nevelést a legfiatalabb korosztályoknál kell elkezdeni, mert a gyermek későbbi életét a magzati korban és az azt követő években érő hatások jelentősen befolyásolják. A gyermekkorban elszenvedett testi-lelki traumák, a betegségek, a táplálkozáshoz és a sporthoz való hozzáállás, a családdal és embertársakkal kialakított kapcsolatok mind visszatükröződnek a későbbi életszakaszokban.

 

Védőnői ellátás keretében biztosított egészségfejlesztés

A nevelés legfontosabb színtere először a család, majd később az óvoda és az iskola. A családoknál végzett egyéni egészségfejlesztés a védőnők hatáskörébe tartozik. Az ellátási tevékenységük során olyan tanácsokkal látják el a szülőket, melyek fokozzák egészségtudatosságukat, ami elősegíti a gyermekeik egészségi állapotának javulását is.

 

A védőnő által nyújtható szolgáltatások a kora gyermekkorban:

 

  • kisgyermekes játszóház,
  • önsegítő szülőcsoport,
  • szülői hatékonyságfejlesztő tréning,
  • aktív tevékenységi csoportok,
  • anya–gyerek interakciót fejlesztő programok,
  • képességfejlesztő programok,
  • GYES-es, GYED-es édesanyák mentálhigiénés támogatása,
  • kisgyermeknevelési tanácsadás,
  • Biztos Kezdet Gyerekház Programhoz való csatlakozás.

 

Csecsemőkori egészségfejlesztés

Az édesanya táplálkozása, életmódja – a saját egészsége mellett – meghatározza a gyermeke fejlődését is. Szoptatás alatt kerülni kell a fogyókúrát, mert ilyenkor kb. 200 kcal energiatöbbletet igényel az anya szervezete, melynek jelentős részét állati és növényi fehérjékből ajánlott biztosítani. Figyelni kell a megemelkedett kalciumigényre, a fokozott vitamin- és ásványianyag-szükséglet kielégítésére, valamint a bőséges folyadékbevitelre.

 

A csecsemő számára a legideálisabb táplálék az anyatej, melynek minőségét, összetételét, mennyiségét befolyásolja az édesanya életmódja. A szakmai szervezetek kizárólagos anyatejes táplálást ajánlanak a csecsemő 6 hónapos koráig, vagy legalább négy hónapon keresztül. A kiegészítő táplálást hat hónapos kortól lehet elkezdeni, de mellette ajánlott a szoptatás folytatása.

 

A védőnőknek fontos feladata a szoptatással és a későbbi táplálással kapcsolatos ismeretek átadása, például az alábbiak:

 

  • allergén ételek négy hónapos kor után bármikor bevezethetők,
  • a glutén 4–12 hónapos korban bármikor bevezethető a csecsemő étrendjébe,
  • fontos a vasban gazdag ételek, illetve vassal dúsított táplálékok adása,
  • a kiegészítő táplálékoknak nem szabad hozzáadott sót vagy cukrot tartalmazniuk,
  • a gyümölcslevek, cukros italok kerülendők, helyette a vízfogyasztás ajánlott,
  • a csecsemő fejlődésének, életkorának megfelelő textúrájú, állagú ételeket kell adni, hozzásegítve a falatkák fogyasztásához és az önálló táplálkozásra való áttéréshez.

 

A gyermeknek legkésőbb 8–10 hónapos korban képesnek kell lenni darabos étel elfogyasztására. A szülőnek reagálni kell a csecsemő éhség- és szomjúságjeleire, a táplálást nem lehet a megnyugtatásra és a jutalmazásra használni.

 

A rendszeres testmozgás, torna fontos az édesanyának és a csecsemőnek is. A gyermek egyre növekvő mozgásigényéhez megfelelő helyet és eszközöket kell biztosítani, ami hozzájárul a sokoldalú mozgásfejlődéshez.

 

Kisdedkori (1–3 év) egészségfejlesztés

1 éves kor után a gyermek gyakorlatilag már mindent megehet, amit szülei és idősebb testvérei. Egyéves kor után a citrusfélék, déligyümölcsök, bogyós gyümölcsök is beilleszthetők az étrendbe, illetve adhatók szárazhüvelyesekből készült ételek is: lencse, szárazbab, sárgaborsó, illetve már egész tojást is fogyaszthat a gyermek.

 

Ételek, melyeket ebben a korban még nem szabad adni: szója, olajos magvak (legfeljebb darálva, süteményben), bő zsírban sült ételek, túl fűszeres, csípős és alkoholtartalmú ételek.

 

A közös családi étkezések – és a hozzá tartozó szokások megtanulása – mintaként szolgálnak a gyermeknek.

 

Az étkezéssel kapcsolatban az alábbi szabályok betartása ajánlott:

 

  • közös családi étkezéskor a tévénézés, a telefonos csevegés mellőzése,
  • az étkezés helye az étkezőasztal legyen (ne szőnyegen, ágyon, kanapén stb.),
  • a gyermek az asztalnál, etetőszékben egyen,
  • az étkezések lehetőleg mindig azonos időpontban legyenek,
  • a gyermek tanulja meg az étkezéssel kapcsolatos alapvető viselkedési szabályokat (szalvéta- és evőeszköz-használat stb.).

 

A reggelinek nagy hangsúlyt kell kapnia a család életében: a reggeli fedezi az egész napi kalóriamennyiség 25%-át.

 

A szülőknek, gondozóknak törekedniük kell, hogy megismertessék a gyermekeket a szabad levegőn való játéktevékenységgel (lásd Csecsemők játéka), a balesetvédelmi szabályok betartásával. Ideális, ha a családtagok is részt vesznek a szabadidős tevékenységekben.

 

Óvodáskori egészségfejlesztés

A közösségbe kerüléssel új szabályok jönnek a gyermek és a család életébe. Legfontosabb a napirend kialakítása, mely a megfelelő mennyiségű, minőségű táplálkozást és testmozgást is magában foglalja. Óvodáskorban és kisiskolás korban már szükséges az egészségre nevelést elkezdeni, különösen a megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás témakörében, mert ekkor alakítható legjobban a gyermekek szemlélete.

 

Fontos, hogy a gyermek megismerje a különféle tápanyagokat, az új ízeket; ezeknek az ismereteknek az átadásában szükséges a védőnő, az óvodapedagógus és a szülők együttműködése. A szülőknek törekedniük kell, hogy minél élvezetesebbé tegyék a táplálkozást a gyermek számára; pl. ötletes, mókás tálalási módokkal népszerűbbé lehet tenni az egészséges étkezést minden korosztály számára.

 

Tanácsok az egészséges étrend kialakításához:

 

  • egészséges nassolnivalók, pl. zöldséges ropogtatnivaló, müzliszelet, túrókrém stb. beépítése az étrendbe,
  • cukros, sós, túl fűszeres és zsíros ételek mellőzése,
  • cukrozott szörpök, befőttek fogyasztása helyett cukormentes limonádé, gyümölcsturmix stb.,
  • a család étrendjében kevesebb füstölt húsáru, vákuumcsomagolt felvágott, húskonzerv, állati zsiradék szerepeljen, és több alacsony zsírtartalmú tej, tejtermék, hal, baromfi, teljes kiőrlésű gabonakészítmények,
  • kiemelten fontos a nyers zöldségek és gyümölcsök étrendbe kerülése.

 

A gyermekek számára az egészségfejlesztés legjobb módja a játékosság. Elsőként a saját testüket, testrészeiket lehet megismertetni velük játékállatka, mondóka, színezők segítségével. A helyes tisztálkodás és fogápolás módszereit, az egészséges táplálkozást színes kártyákkal, találós kérdésekkel, rajzos feladatokkal, puzzle kirakásával lehet megtanítani.

 

A rendszeres testmozgás életmódba építése is fontos ebben az életkorban. Az óvodai testmozgást, játékot a családoknak otthon is biztosítani, illetve kiegészíteni kell.

 

Lelki nevelés a kora gyermekkorban

A 0–6 éves életkorban a testi és értelmi fejlődés mellett a lelki fejlődésnek is meghatározó szerepe van a személyiség kialakulásában. Lelki fejlődésüket elsődlegesen a család határozza meg: a gyermekeknek kiegyensúlyozott szülőkre van szükségük, akik képesek támaszt, örömet adni számukra. A támogatást, szeretetet, biztonságot megélő gyermekek stabil érzelmi alapokat építenek ki, melyek segítségével könnyebben tudnak ellenállni a környezetből származó negatív hatásoknak.

 

Számos magas előfordulási arányú, de megelőzhető betegség jelenik meg a kora gyermekkorban. A gyermekek gondozását, ellátását végző szakembereknek korszerű ismeretekkel, hatékony módszerekkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a fiatalok a lehető legjobb egészségi állapotban kezdjék a felnőtt kort, kellő ismerettel rendelkezzenek az egészségre ártalmas tényezőkről, és nemet tudjanak mondani az egészséget romboló szokásokra. Ezek a célok akkor érhetők el, ha a megfelelő ismereteket a gyermekek időben elsajátítják, és pozitív mintát látnak a környezetükben.

 

Kapcsolódó tartalom: Gyermekek egészségfejlesztése és a klímaváltozás

KULCSSZAVAK
egészségtudatosság  |   egészségfejlesztés  |   gyermekkor
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít