Az EKG-vizsgálat során rögzítik a szív elektromos tevékenységét. Fájdalommentes eljárás, mellékhatások nélkül. Az elektromos jeleket a mellkason és a végtagokon elhelyezett elektródák segítségével gyűjtik össze. A napi gyakorlatban 12 elvezetéses EKG-t készítenek, de speciális esetekben több elektróda is felhelyezhető (pl. a hátra). Az elektródák vezetékkel vagy vezeték nélkül kapcsolódnak az EKG-készülékhez. A készülék az orvosi rendelők, kórházak, mentőgépkocsik alapfelszerelései közé tartozik.
Mikor van szükség EKG-vizsgálatra?
A vizsgálat elengedhetetlen szívbetegségek diagnosztizálásánál. Mellkasi fájdalom, nehézlégzés, heves szívdobogásérzés, szédülés esetén elsőbbséget élvez. Alkalmassági vizsgálathoz, műtéti beavatkozásokhoz, vezetői engedély szerzéséhez szintén alkalmazott vizsgálat.
Az alábbi esetekben segít a helyes diagnózis felállításához:
- szívritmuszavarok;
- szívkoszorúér-betegségek;
- szívrohamok;
- szívizombántalmak (kardiomiopátia);
- szív körüli folyadékgyülem;
- tüdőembólia;
- a vérben található ionmennyiségek eltérései;
- szívburokgyulladás (perikarditisz);
- pacemaker;
- gyógyszerhatás.
Szív- és érrendszeri betegségek esetén időközönként meg kell ismételni az EKG-vizsgálatot.
Az EKG-vizsgálat menete
Az EKG-vizsgálat semmilyen speciális előkészületet nem igényel. A vizsgálathoz a felsőruházatot le kell venni, valamint szabaddá kell tenni a karokat és a lábakat. A szívműködést befolyásoló ételek, italok (pl. kávé, tea, energiaitalok) fogyasztása a vizsgálat előtt nem javasolt. Előfordul, hogy férfiak esetében az érintett mellkasi és lábi rész szőrzetét le kell borotválni. A tappancsokra zselét nyomnak az elektromos vezetés biztosítása érdekében. Elektródákat helyeznek el a végtagokon és a mellkason. A vizsgálat alatt végig hanyatt fekvésben, nyugalomban kell maradni. Az elektródák által felfogott elektromos jeleket az EKG-készülék összegyűjti. A kapott információk papíron vagy digitális formában jelennek meg. Az elkészült eredményt a kezelőorvos értékeli, szükség esetén további vizsgálatokat rendel el.
Az EKG-vizsgálat típusai
-
Nyugalmi EKG
A vizsgálat nyugalomban, fekvő helyzetben történik. Az alapértelmezett, 12 elvezetéses EKG-vizsgálatot kell érteni alatta.
-
Terheléses EKG
A terheléses EKG-vizsgálatot fizikai aktivitás során jelentkező mellkasi panaszok esetén rendelik el. Az elektródákat ugyanúgy helyezik fel, mint nyugalmi EKG esetében. Kiegészítésképpen vérnyomásmérést is végeznek. A fizikai terhelést szobakerékpárral vagy futópaddal érik el. A vizsgálat során fokozatosan emelik a terhelés mértékét, figyelve a pulzusszám és a vérnyomás emelkedését. Rosszullét esetén azonnal felfüggesztik a vizsgálatot.
-
EKG-monitorozás
Egyes beavatkozások, műtétek, kórházi kezelések során a szív folyamatos monitorozása szükséges. A szívműködésről nyert információkat azonnal értékelik, állapotrosszabbodás esetén azonnal beavatkoznak.
-
Holter-EKG
Szabálytalan szívműködés, szívritmuszavar gyanúja esetén 24-48-72 órás vagy akár 7 napos, hordozható EKG-készülék (Holter) alkalmazása lehet indokolt. Az elektródákat a nyugalmi EKG-tól eltérően a törzsre helyezik. Az elektródákat vezetékes vagy vezeték nélküli módon egy kis méretű készülékhez csatlakoztatják, amely órákon vagy napokon keresztül rögzíti a szív elektromos tevékenységét. A kapott eredményeket a kezelőorvos kiértékeli.
Az EKG kiértékelése
A kapott eredményeket papíron vagy digitális formában jelenítik meg. Az elkészült elektrokardiogram elemzését a kezelőorvos végzi. Ez gyakran azonnal megtörténik. Holter-EKG esetén a kezelőorvosnak időbe telik a kapott adatokat kiértékelni. Lehetőség van úgynevezett digitális-EKG-távleletezésre is, kardiológus szakorvos által.
Az EKG-vizsgálat kockázatai
Az EKG fájdalommentes, egyszerű vizsgálat. Az áramütés veszélye nem áll fenn. A vizsgálat végeztével az elektródák eltávolítása járhat némi kellemetlenséggel. Többször használatos elektródák esetén a rögzítés helyén kialakulhat véraláfutás, esetleg kiütés, allergiás reakció.
