A derékfájdalom gyakran előforduló tünet a fiatal felnőttek, a közép- és az időskorúak körében. Hátterében különféle sérülések, állapotok és betegségek állhatnak – leggyakrabban a hátizmok vagy inak sérülése –, de okozhatja ízületi gyulladás (arthritis), illetve strukturális eredetű problémák (strukturális betegségek, porckorongsérülések) is.
A fájdalom lehet enyhe vagy akár egészen súlyos, az utóbbi esetében a mindennapos tevékenységeket – például a sétálást, alvást, munkavégzést – is megnehezítheti. Fájdalomcsillapítók, gyógytorna és pihenés segíthet a panaszok enyhítésében, illetve néhány esetben szteroid injekció és egyéb manuálterápiák (csontkovács vagy kiropraktőr) csökkenthetik a panaszokat. Ritkán sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
A derékfájdalom főbb tünetei
A derékfájdalom az egyik leggyakoribb ok, amellyel az emberek orvoshoz fordulnak: ötből négy embert érint élete során a probléma. A derékfájdalom tünetei kialakulhatnak hirtelen vagy fokozatosan, megjelenése néha konkrét mozdulathoz köthető (például emelés, lehajolás), máskor észre sem veszi az érintett, hogy mi okozta. A fájdalom lehet éles vagy tompa, illetve a fenék és a hátsó comb irányába sugárzó („isiász”). A fájdalom gyakran erősödik egyes pozíciókban (például hajolás), fekvő pozícióban pedig javul.
Sokan élnek krónikus derékfájdalommal – definíció szerint ez azt jelenti, hogy hetek alatt sem enyhülnek a fájdalmas panaszok. Az idősebb, degeneratív eredetű derékfájdalommal élő emberek esetén a panaszok az idő előrehaladtával általában fokozódnak.
A derékfájdalom egyéb tünetekkel is járhat.
- Feszesség (izomfeszülés): fájdalmas lehet a mozgás vagy a felegyenesedés, időbe telhet az ülő pozícióból történő felállás, és úgy érezheti, sétálnia/nyújtania kell egy kicsit, hogy az izmai lazábbá váljanak. Beszűkülhet az ízületi mozgások terjedelme is.
- Tartási problémák: a hátpanaszokkal küzdők sokszor nehezen tudnak egyenesen állni, tartásuk görbe vagy hajlott lehet, dőlhet valamelyik oldal felé. A derék megszokott hajlata hiányozhat, inkább egyenesnek tűnik.
- Izomspazmus (fokozott izomtónus): a deréktáji izmok akaratlanul is megfeszülhetnek és összehúzódhatnak, ami extrém fájdalmat okozhat, megnehezítheti vagy ellehetetlenítheti a járást, mozgást.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A derékfájdalom ágynyugalom és fájdalomcsillapítók hatására általában javul – ha mégsem észlel javulást, akkor súlyosabb betegség állhat a panasz hátterében.
Forduljon kezelőorvosához, ha:
- a fájdalom egy hét ágynyugalom után sem mérséklődik;
- far- vagy lábzsibbadás, -szúrás, -gyengeség vagy -fájdalom jelentkezik;
- súlyos izomfeszülés lép fel, ami gátolja mindennapi tevékenységeiben;
- a derékfájdalomhoz láz, fogyás, széklet- vagy vizelettartási zavarok társulnak.
A derékfájdalom kiváltó okai
Különféle sérülések, állapotok és betegségek vezethetnek derékfájdalom kialakulásához, például:
- húzódások és rándulások;
- törések (csigolyatörés);
- porckorong betegségek (porckorongsérv vagy degeneratív betegségek);
- strukturális problémák (pl. gerinccsatorna-szűkület);
- ízületi gyulladások (arthritis, Bechterew-kór);
- spondylolisthesis (a gerincoszlop csigolyáinak elcsúszása, kimozdulása a helyükről).
A derékfájdalom kialakulására számos kockázati tényező hajlamosíthat.
- Életkor: harmincéves kor fölött gyakoribb. A porckorongok (puha, rugalmas szövet, mely a gerincoszlopot alkotó csigolyák között „párnázóelem” funkciót lát el) az életkor előrehaladtával kopnak, melynek következtében fájdalom és izomfeszesség alakulhat ki.
- Testsúly: a túlsúlyos emberek nagy mennyiségű, extra súlyt cipelnek, ami fokozott megterhelésnek teszi ki a porckorongokat és az ízületeket.
- Egészségi állapot: a gyenge hasizmok nem nyújtanak megfelelő tartó- és támasztóerőt a gerincoszlopnak, ami húzódásokat és rándulásokat eredményezhet. A dohányzó, rendszeresen alkoholt fogyasztó és ülő életmódot folytatók esetében is gyakrabban jelentkezik deréktáji panasz.
- Foglalkozás és életmód: a nagy súlyok emelésével és sok hajolgatással járó munkák és tevékenységek növelhetik a deréktáji fájdalom kialakulásának kockázatát.
- Strukturális problémák: a gerincoszlop szerkezeti rendellenességeiből fakadóan (például gerincferdülés) is eredhet derékfájdalom.
- Betegségek: a családi anamnézisükben degeneratív ízületi gyulladással (osteoarthritisszel), bizonyos típusú daganatos- vagy más betegségekkel rendelkezőknél is nagyobb a kockázata a derékfájdalom megjelenésének.
- Mentális egészség: a depresszió és a szorongás is okozhat derékfájást.
A derékfájdalom diagnosztizálása
Az anamnézis felvételét követően orvosa megvizsgálja. A csontok és egyéb sérülések feltérképezésére szükség lehet képalkotó vizsgálatokra (röntgen, CT, MRI), melyekkel pontosabban megítélhető a csigolyák, porckorongok, izmok, inak és szalagok szerkezete.EMG is szóba jöhet, amely az izmok és idegek vizsgálatára szolgáló diagnosztikai technika. A derékfájdalom feltételezett eredetétől függően kezelőorvosa vér- és vizeletvizsgálatokat is kérhet.
A derékfájdalom kezelése
A derékfájdalomra kitűnő orvosság lehet az ágynyugalom, a jegelés vagy a vény nélkül kapható nem-szteroid, gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) . Néhány nap pihenés után visszatérhet a normál aktivitásához, mivel a testmozgás fokozza az adott terület véráramlását és így elősegíti a gyógyulást.
Egyéb gyógymódok is segíthetnek, melyek alkalmazása a derékfájdalom okától függ:
- izomlazító gyógyszerek;
- gyógytorna;
- manuálterápia: izomlazító kezelések, csontkovács, kiropraktőr;
- injekciós kezelések: a szteroidos injekciók csökkentik a gyulladást és a fájdalmat;
- sebészeti beavatkozások – ma már minimálinvazív beavatkozások is elérhetők.
A derékfájdalom megelőzése
A betegségből vagy strukturális eltérésből eredő deréktáji fájdalmat nem lehet megelőzni, a sérülések azonban elkerülhetők.
Az alábbi tanácsok megfogadásával sokat tehet a derékfájás megelőzésére:
- normalizálja testsúlyát;
- erősítse hasizmait;
óvatosan, a lábait terhelve emeljen (a mozdulatot ne derékból indítsa és emelés közben próbálja egyenesen tartani a törzsét).
