Születést követően számos, a bőrön vagy a test felszínén észlelhető eltérés jelenhet meg. Ezek egy része élettani, átmeneti jelenség, más elváltozások azonban további megfigyelést vagy orvosi beavatkozást igényelhetnek.

Az eltérések pontos megítélése mindig a tünetek, a megjelenés ideje és az újszülött általános állapota alapján történik.

Újszülöttkori erythema toxicum

Az újszülöttkori erythema toxicum (ETN) gyakori bőrtünet az újszülötteknél. Általában pattanásszerű kiütésnek látszik: a baba arcán, karjain, lábain vagy mellkasán piros foltok, illetve apró, folyadékkal telt hólyagocskák jelenhetnek meg. Az ETN nem veszélyes, és többnyire magától elmúlik. A gyermeknek általában nem okoz fájdalmat vagy kellemetlenséget, és nincsenek hosszú távú következményei. Az ETN csaknem minden második újszülöttnél előfordul. Gyakrabban jelentkezik időre született babáknál, mint koraszülötteknél.

Az ETN pontos oka nem ismert. Egyes feltételezések szerint azért alakul ki, mert a baba szőrtüszői és faggyúmirigyei még nem teljesen érettek. Az is lehetséges, hogy a szőrtüszők körül kialakuló enyhe gyulladás és a bőrön megjelenő baktériumok váltják ki. Általában nem igényel kezelést. A kiütések rendszerint 5-14 napon belül maguktól elmúlnak, bár néhány héttel később átmenetileg visszatérhetnek, majd ismét megszűnhetnek.

Fontos! A hólyagocskákat nem szabad nyomkodni, vakargatni, piszkálni, mert az bőrfertőzéshez vezethet.

Az újszülött emlőduzzanata

Akár az újszülöttek többségénél (65-90%) is előforudlhat, hogy az anyai hormonok hatására átmenetileg megnagyobbodik az emlőszövet. Ez az emlőduzzanat a lányoknál és a fiúknál is egyaránt előfordulhat. Általában a születést követő első héten alakul ki, majd néhány hét vagy hónap alatt visszafejlődik. Hátterében az áll, hogy a várandósság végén csökken az anyai ösztrogénszint, ami az újszülött szervezetében prolaktin felszabadulását váltja ki.

Az emlőduzzanat általában mindkét oldalon jelentkezik, bár nem mindig teljesen egyformán. Ha csak az egyik oldalon látható, felmerülhet emlőtályog vagy emlőgyulladás lehetősége, különösen akkor, ha a csecsemő elesett állapotú, vagy az érintett terület meleg, piros.

A megnagyobbodott emlőből időnként folyadék is ürülhet, ami többnyire néhány héten belül szintén magától megszűnik. A váladék kinyomása nem javasolt, mert növeli a szövődmények, többek között a fertőzések kockázatát.

Veleszületett vízsérv

A vízsérv (hydrocele) már születéskor észlelhető folyadékfelszaporodás a herezacskóban. Az egyik vagy mindkét here körül kialakulhat, és a herezacskó, illetve néha az ágyéktáj duzzanatához vezethet. A hydrocele miatti duzzanat ijesztőnek tűnhet, de általában jóindulatú elváltozás, többnyire nem jelent komoly problémát, és nem fájdalmas.

Az orvos a hydrocelét fizikális vizsgálattal ismeri fel. A herezacskó duzzanata többnyire jól látható, ezért a diagnózis felállítása általában nem nehéz. A legtöbb esetben elegendő megfigyelni, hogy változik-e a duzzanat. Ha nagyobb lesz, vagy időnként eltűnik, majd újra megjelenik, azt jelezni kell az orvosnak.

Sok esetben magától elmúlik, rendszerint a gyermek 2 éves korára.

Műtétre lehet szükség, ha:

  • a hydrocele 2 éves kor után is fennáll;
  • a duzzanat hol megjelenik, hol eltűnik;
  • fájdalmat okoz;
  • a duzzanat fokozódik.

Fontos! Ha a gyermeknek fájdalma van, forduljon orvoshoz, mert az más problémára utalhat.

Sclerema neonatorum

A sclerema neonatorum egy ritka, de súlyos újszülöttkori állapot, amelyben a bőr alatti zsírszövet megkeményedik, és a bőr feszessé, viaszosan keménnyé válik. Az elváltozás általában a törzsön, a combokon és a farpofákon jelenik meg először, majd gyorsan továbbterjedhet a test más részeire is. Többnyire nem érinti azokat a területeket, ahol kevés a bőr alatti zsírszövet, például a tenyereket, a talpakat és a nemi szervek környékét. Sápadt, hűvös, kékes elszíneződés is megjelenhet a bőrön. A megkeményedett bőr miatt az újszülött akadályozott lehet a mozgásában. 

Az érintett újszülöttek rendszerint súlyos betegségben szenvednek, például fertőzésben, veleszületett fejlődési rendellenességben, légzőszervi vagy emésztőrendszeri betegségben. Mivel ez az állapot általában súlyos alapbetegség mellett jelentkezik, nagyon fontos az újszülött mielőbbi kivizsgálása és az alapbetegség kezelése.

A sclerema neonatorum súlyos, életveszélyes állapot, és magas halálozással jár, mert a bőr merevsége nehezítheti a légzést és a táplálást is.

Újszülöttkori köldökpolip és köldökgranulóma

A köldökpolip egy ritka, veleszületett elváltozás, amely azért alakul ki, mert a magzati életből visszamarad egy apró szövetrész (a omphalomesentericus ductus vitellinus vezeték fejlődési maradványa) a köldök területén. Ez a szövetszaporulat gyakran a bélrendszerhez hasonló nyálkahártyát is tartalmaz. Emiatt a köldökpolip többnyire élénkpiros, nedves felszínű, és a köldökből kis mennyiségű áttetsző, sárgás, nyákos, vagy néha véres váladék is szivároghat.

A köldökpolipot gyakran összekeverik a köldökgranulómával, amely sokkal gyakoribb és ártalmatlanabb elváltozás. A köldökgranulóma a köldök gyógyulása során kialakuló sarjszövet, míg a köldökpolip fejlődési maradvány. A különbségtétel azért fontos, mert a granulóma gyakran jól reagál helyi kezelésre, a köldökpolip viszont rendszerint sebészi eltávolítást igényel.

Hydrops foetalis

A hydrops foetalis súlyos állapot, amelyet a magzati vagy újszülöttkori szövetekben, illetve testüregekben kialakuló kóros folyadékfelszaporodás jellemez. A folyadék felszaporodhat az újszülött szíve, tüdeje körül, a hasüregben vagy a bőr alatti szövetekben.

Két fő típusa van. Az immuneredetű forma többnyire vércsoport-összeférhetetlenséghez kapcsolódik; míg a gyakoribb nem immuneredetű forma hátterében fertőzések, szívfejlődési rendellenességek, genetikai vagy egyéb veleszületett betegségek állhatnak.

A hydrops jele lehet, ha a magzat kevesebbet mozog a méhben, ha a szívverése szaporább a megszokottnál. Az újszülött szervezetében felgyülemlett folyadék további problémákat, például légzészavart, keringési elégtelenséget vagy cyanosist okozhat.

A hydrops kezelése a kiváltó októl, a súlyosságtól és a magzat fejlettségétől függ; várandósság alatt szóba jöhet magzati vérátömlesztés, a ritmuszavar kezelése, söntbeültetés vagy magzati műtét. Előfordulhat, hogy császármetszés válhat szükségessé, utána pedig az újszülött intenzív osztályos ellátást igényelhet, például lélegeztetést, a felgyülemlett folyadék lecsapolását és szükség esetén vérátömlesztést.

A magzat, újszülött jellegzetes egyéb és nem meghatározott ödémája

Ez a megnevezés a magzatban vagy újszülöttben kialakuló, másként nem részletezett vizenyős állapotot jelöli. Az ödéma lehet lokalizált vagy generalizált, és hátterében többféle kóros folyamat állhat.

Mikor forduljon orvoshoz?

Orvosi vizsgálat javasolt, ha az újszülött bőrén jelentkező elváltozás gyorsan terjed, kifejezett duzzanattal, váladékozással, vérzéssel vagy elszíneződéssel jár.

Ugyancsak mielőbbi orvosi ellátás szükséges, ha az újszülött bágyadt, nehezen ébreszthető, rosszul táplálható, lázas vagy hőemelkedése van, légzése nehezített, illetve bőre kékes vagy szürkés színűvé válik, esetleg keménnyé, merevvé válik.

Köldöktáji eltérés, jelentős herezacskó-duzzanat, ödéma esetén szintén indokolt a gyermekorvosi vizsgálat.

 

Ajánlott tartalom:

Csecsemőkori szűrések

Újszülöttek szülőszobai ellátása