egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Pénzbeli ellátásra – betegszabadságra, táppénzre – jogosult az a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező személy, akinek a keresőképtelenségét orvos megállapította és igazolta, valamint a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek eleget tesz.

 

Indokolt esetben lehetőség van a keresőképtelenség kezdő napjának visszamenőleges megállapítására is. A keresőképtelenség visszamenőleges igazolására jogosult:

 

  • a háziorvos, házi gyermekorvos, kezelőorvos a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg;
  • az első- és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv orvosa kivételesen indokolt esetben, visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra állapíthatja meg a biztosított keresőképtelenségét. 

 

A keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, ezt az ellátást a munkáltató fizeti, összege a távolléti díj 70%-a. A betegszabadság kimerítését követő naptól állapítható meg a táppénz. Ennek mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függ. A kifizethető összeg felső határhoz kötött. A felső határt a keresőképtelenség oka határozza meg, ami szerint a táppénz az átlagkereset 50 vagy 60%-a lehet.

 

2021. január 1-jétől, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a keresőképtelenség felülvizsgálata során az egészségügyi dokumentációban hiányosságot észlel, adminisztrációs kötelezettség elmulasztása vagy szakmai hiányosság miatt közigazgatási bírságot szab ki.

 

Betegszabadságra való jogosultság

Betegszabadságra jogosult minden munkavállaló, akinek munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve szabályozza, továbbá a közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői, valamint állami szolgálati jogviszonyban állók is.

 

A betegszabadság idejére járó ellátást a munkáltató fizeti meg, összege a távolléti díj 70 %-a; a juttatás adó- és járulékköteles.

 

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár (nem táppénz!). Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

 

Nem jogosult betegszabadságra: 

  • az egyéni vállalkozó,
  • társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez),
  • megbízás alapján munkát végző személy,
  • üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség alatt,
  • a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára. 

(Üzemi balesetes és foglalkozási betegség esetén táppénz jár.)

 

Táppénzre való jogosultság

Táppénzre való jogosultság állapítható meg, amennyiben a keresőképtelenség ideje meghaladja a betegszabadság idejét, vagy a keresőképtelenség nem betegség, hanem egyéb ok miatt áll fenn.

 

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

  • fennálló társadalombiztosítási jogviszony, 
  • a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 
  • orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

 

A táppénzre jogosultság szempontjából az alábbi személyeket tekintjük keresőképtelennek: 

  • aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni;
  • aki várandósság, illetve szülés miatt nem tudja ellátni a munkáját, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
  • az anya, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják, és a gyermekét szoptatja;
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
  • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában neveli;
  • aki kórházi ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt;
  • akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak, elkülönítenek, vagy járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható;
  • a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja; vagy ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

 

A keresőképtelenséget a háziorvos vagy a kezelőorvos igazolhatja. Ha az érintett személy nem ért egyet a keresőképtelenséget elbíráló orvos döntésével, akkor keresőképességének elbírálását kérheti az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál, főváros tekintetében a XIII. Kerületi Hivatalnál is.

 

Nem jár táppénz:

  • a keresőképtelenség azon időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja (aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz);
  • a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a társadalombiztosítása szünetel;
  • ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (pl. fizetés nélküli szabadság);
  • a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn;
  • a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt);
  • a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára;
  • saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára;
  • a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt).

 

A táppénz összege

A táppénz összegét több tényező befolyásolja. Elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított társadalombiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. 

 

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a, meghatározott maximum összeg figyelembevételével.

 

Veszélyhelyzeti szabályozás

A veszélyhelyzet ideje alatt az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére az orvosi igazolást a keresőképtelen állományba vételről.

 

A biztosított a veszélyhelyzet ideje alatt a nyomtatványt elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a munkáltató részére. A munkáltató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

 


Vonatkozó jogszabályok:

 

 

KULCSSZAVAK
keresőképtelenség  |   betegállomány
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít