A fóbia olyan szorongásos betegségek összefoglaló neve, amikor az érintett beteg különböző helyzetekben intenzív, irracionális, néha testi tünetekkel járó szorongást él meg. A fóbia kifejezés a görög phobosz szóból ered, jelentése rettegés, félelem, menekülés.
A fóbiákat akkor tekintjük betegségnek, ha a félelem a mindennapokban is jelentősen befolyásolja az érintett beteg életét, rontja az életminőségét. Fóbia tárgya szinte bármi lehet, kiválthatja például villámlás (szkotofóbia), éjjeli sötétség (nüktofóbia), vér, repülés stb.
Fóbiák lehetséges okai
Egy fóbia kialakulása mögött számtalan tényező állhat. Van, hogy a kóros reakció visszavezethető valamilyen korábbi traumára, de gyakran a szocializáció és a tanulás (modellkövetés) folyamán alakul ki. A fóbiák kialakulásának hátterében állhat elfojtás, kisebbrendűségi érzés, de akár önértékelési zavar is, mint pl. a szociális fóbiák hátterében.
A fóbiák előfordulása gyakori, akár az emberek 10-15%-a is átél valamilyen fokú és formájú fóbiát az életében. Gyakrabban érint nőket, mint férfiakat.
A fóbiák számos változatát ismerjük, gyakoribbak az agorafóbia (tériszony), mely ismeretlen helyektől, nyílt vagy tágas terektől való félelmet jelent, illetve a klausztrofóbia, ami zárt térben pl. a tömegközlekedési eszközökön való utazás vagy nagy tömegben várakozás, liftben utazás során jelentkező irreális félelemmel jár.
E két formában a betegben gyakran megjelenő gondolat, hogy ezekben a helyzetekben akadályozott a menekülési lehetőség. Ilyenkor gyakran jelentkeznek szorongásos tünetek vagy pánikroham. Jellemző lehet, hogy az érintett beteg csak kísérővel képes közlekedni.
Szociális fóbiáknál tartós szorongás jelentkezik társas helyzetekben. Az érintett beteg nehezen vagy egyáltalán nem képes más emberek elé kiállni, beszélni (logophobia), megnyilvánulni, kapcsolatokat kialakítani, ügyeket intézni. A társas helyzetekben jelentkező félelem, illetve a szorongás testi tüneteket is okozhat. A szociális fóbia gyakran vezet elidegenedéshez, elszeparálódáshoz. A serdülőkori elpirulástól való félelem (eritrofóbia) is ilyen testi/lelki viselkedési zavar formájában jelentkezik.
Léteznek egyéb, speciális fóbiák is, például pókiszony (arachnophobia) vagy más állatoktól (zoophobia) való félelem is (kígyó, bogarak, kutya, macska, madár stb.), víziszony (hidrofóbia), repüléstől való félelem (aviofóbia).
Fóbiákkal járó főbb tünetetek
A fóbiás beteg tudatosan elkerüli félelme tárgyát vagy a félelmet keltő helyzetet, a megélt félelem pedig gyakran társul szorongással vagy pánikrohammal.
A kialakuló szorongás járhat halálfélelemmel, de testi (szomatikus) tünetek képződésével is.
Előfordulhat:
- fulladásérzés,
- remegés,
- izzadás,
- szívdobogásérzés,
- gyomorfájás,
- hányás,
- hasmenés.
A kialakuló elkerülő magatartás hátterében sokszor az áll, hogy a beteg nem akarja a tünetek képződését ismételten átélni, ezért menekül minden olyan szituációtól, amely azt kiválthatja.
Mikor forduljon orvoshoz?
Mindenképpen forduljon pszichológushoz, kérje háziorvosa segítségét vagy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést, ha visszatérő, eluralkodó félelmet érez egyes élethelyzetekben, ami akár a mindennapi éltvitelét is befolyásolja, korlátozza.
Ha úgy érzi, hogy azonnali támogatásra lenne szüksége, 0-24-ig hívhatja a Lelki Elsősegély Szolgálatot (LESZ). A LESZ a 116-123-as, ingyenes számon érhető el.
A LESZ szakképzett munkatársai a lelki támogatás mellett arra vonatkozóan is tanácsot adhatnak, hogy kihez fordulhat a fóbia kezelése érdekében.
Fóbiák diagnózisa
A fóbiák diagnózisát általában pszichiátriában és pszichoterápiában jártas szakember végzi. A kivizsgálás során sor kerül a kórelőzmények felvételére és egyes kérdőívek kitöltésére is (pl. klausztrofóbia kérdőív). A megválaszolt kérdések, skálák segítségével az esetek többségében meghatározható a szorongás tárgya és mértéke.
Biztos diagnózist kizárólag pszichológiában, illetve pszichiátriában jártás szakember állíthat fel.
Különböző fóbiák kezelése
A fóbiás zavar terápiája többféle módszerrel történhet; szükség lehet pszichoterápiás kezelésre és gyógyszeres támogatásra is (pl. szorongáscsökkentők, antidepresszánsok). A különböző módszerek segítenek abban, hogy feltárják azokat a tényezőket és hibás, nem tudatos működésmódokat, melyek a fóbia mögött állnak; valamint szembesítik a beteget a saját szorongásával és annak okaival is.
A terápia egyik célja, hogy a beteg különböző helyzetekben megtanuljon sikeres megküzdési stratégiákat alkalmazni.
A kezelési módszerek közé tartozik az ún. expozíciós kezelés, amely során a beteget szembesítik a számára félelmetes helyzetekkel vagy tárgyakkal. Ide tartozik az elárasztás, a szisztematikus deszenzitizáció és a modellkövetés módszere, amikor az érintett beteg megtanul a rettegett tárgy vagy helyzet jelenlétében relaxálni, azaz nem félni többé a félelmét kiváltó tényezőtől.
Ezek a módszerek rendkívül hatékonyak, sok esetben gyógyszeres kezelésre sincs szükség a gyógyuláshoz. Az említett technikákat csoportterápia során is el lehet sajátítani.
Kezeletlen fóbiák szövődményei
A fóbiában szenvedő betegek körében, mivel sokszor előre rettegnek a különböző helyzetektől (anticipációs szorongás), a szorongás oldására gyakori az alkoholfogyasztás és a dohányzás (nikotinfüggés), de előfordulhat egyéb szerhasználat vagy különböző gyógyszerek (pl. nyugtatók) túlzott használata is.
Ezek sok esetben függőség kialakulásához vezetnek, ami külön segítséget és kezelést igényel.
Kapcsolódó tartalmak:
