Foglalkozás-egészségügyi ellátás

Magyarországon a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak esetében a munkáltató köteles egyrészt megteremteni és fenntartani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit/körülményeit, másrészt biztosítani valamennyi munkavállalójára kiterjedően a foglalkozás-egészségügyi ellátást.

A rendszeresen elvégzett foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok segítenek a munkakörhöz köthető betegségek kialakulásának megelőzésében. Az orvosi állapotfelmérés gyakorisága és az elvégzendő vizsgálatok típusa függ az adott munkakörhöz kapcsolódó baleseti és egészségkárosító kockázatoktól, amelyek hatással vannak a munkavállaló és a vele kapcsolatban állók egészségére és jól-létére.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat célja

A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat célja az alábbiak elbírálása a munkavállalóval kapcsolatban:

• az ellátandó munkakörben jelen lévő egészségkárosító tényezők nem veszélyeztetik-e a munkavállaló egészségét,

• betegsége vagy fogyatékossága nem fokozza-e a baleseti veszélyt,

• állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét,

• foglalkoztatható-e állapotrosszabbodás veszélye nélkül (megváltozott munkaképesség esetén),

• foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében,

• igényel-e rendszeres vagy gyakoribb foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést.

A munkaegészségügy (amely a foglalkozás-egészségügy és a munkahigiéne szakterületeit foglalja magában) feladata továbbá, hogy felmérje a munkakör betöltésével járó egészségi kockázatokat, és – amennyiben szükséges – javaslatokat tegyen annak csökkentésére. Ennek során a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat együttműködik a munkabiztonsági szakemberrel, a munkáltatóval és a munkavállalókkal (munkavédelmi képviselővel) is. Minden esetben a munkaadó felelőssége, hogy az elvégzett munka és a munkakörnyezet biztonságos legyen a munkavállalók számára.

A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatát végző orvosok a komplex kockázatértékelés során javaslatot tehetnek a munkáltatók számára az alábbiak tekintetében:

• A munkahelyen jelen lévő kóroki (betegséget okozó) tényezők műszeres vizsgálatára: pl. zaj-, rezgésmérés, vagy a légtérben jelen lévő toxikus anyagok koncentrációjának meghatározása.

• A kóroki tényezők mértékének csökkentésére műszaki, munkaszervezési javaslatok formájában.

• Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás.

Elvégezhető vizsgálatok

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során a munkavállaló egészségi állapotának felmérése a cél, mely meghatározza az adott munkakörben való alkalmazhatóságát. Az elvégzett vizsgálatok a munkakör jellemzőinek megfelelően az alábbiak lehetnek:

• Fizikális vizsgálat: alapvető belgyógyászati vizsgálat a szervek, szervrendszerek megfelelő működésének ellenőrzésére,

• Mellkas röntgen szűrés (pl. gümőkór vizsgálata),

• légzésfunkciós vizsgálat,

• szűrő audiometriai állapotfelmérés (hallásvizsgálat),

• EKG,

• látásvizsgálat (látásélesség, színlátás),

• mentális egészség / munkahelyi stressz felmérése stb.,

• Szükség esetén szakorvosi vizsgálat indikálása, kiegészítő műszeres vizsgálatok kérése (pl. labor).

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat gyakoriságát befolyásoló tényezők

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat gyakoriságát elsősorban a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa határozza meg a jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelően. Szerepet játszik benne a munkavállaló egyéni adottságai (életkora, illetve a betegségei) is.

Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat szükséges:

• munkába lépést megelőzően,
• a munkakör vagy munkahely megváltozása esetén,
• külföldi munkavállalás esetén a kiutazást megelőzően (bizonyos feltételek esetén).

Időszakos vizsgálatot rendszeresen kell végezni:

• Bizonyos fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezőknek való kitettségesetén.
  Az általánosnál gyakoribb munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé (pl. arzénnal, benzollal történő munkavégzés, víz alatt végzett munka, hő-, rezgés- és zajártalomban történő munkavégzés stb.). 

• A fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörökben
  (Pl. magasban végzett munka, föld alatt végzett munkák, villamosüzemi munka, tűz- és robbanásveszéllyel járó munkák, fegyveres munkák stb.) 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 éves kort betöltött munkavállalók esetén viszont évenként szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni. Az elektromos feszültséggel kapcsolatos munkavégzéssel járó munkakörök betöltői számára évente szükséges az orvosi vizsgálat.

• Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységeknél évente szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni. Ilyenek lehetnek pl.:
  • az olyan munkakörök, amelyeknél a munkavállalók nagy felelősséggel tartoznak az emberi életekért vagy anyagi értékekért;
  • döntés szükségessége nehezen áttekinthető-, új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk, bonyolult összefüggések alapján;
  • bonyolult technológiák alkalmazása;
  • rutin szellemi munka időkényszer keretei között;
  • emberekkel foglalkozás konfliktusveszélyes helyzetben;
  • lelki megterhelést okozó munkakörök: fogyatékos, vagy súlyosan beteg személyekkel való foglalkozás;
  • képernyős munkavégzés.

Soron kívüli orvosi vizsgálat válhat szükségessé az alábbi esetekben:

• az egészségi állapot megváltozása,
• foglalkozási megbetegedés, súlyos, vagy ismétlődő munkabaleset előfordulása,
• 30 napon túli keresőképtelenség,
• a munkavégzés 6 hónapot meghaladó szüneteltetése,
• a munkakörülmények jelentős változása.