Magyarországon a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak esetében a munkáltató köteles egyrészt megteremteni és fenntartani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit/körülményeit, másrészt biztosítani valamennyi munkavállalójára kiterjedően a foglalkozás-egészségügyi ellátást.
A rendszeresen elvégzett foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok segítenek a munkakörhöz köthető betegségek kialakulásának megelőzésében. Az orvosi állapotfelmérés gyakorisága és az elvégzendő vizsgálatok típusa függ az adott munkakörhöz kapcsolódó baleseti és egészségkárosító kockázatoktól, amelyek hatással vannak a munkavállaló és a vele kapcsolatban állók egészségére és jól-létére.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat célja
A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat célja az alábbiak elbírálása a munkavállalóval kapcsolatban:
- az ellátandó munkakörben jelen lévő egészségkárosító tényezők nem veszélyeztetik-e a munkavállaló egészségét;
- betegsége vagy fogyatékossága nem fokozza-e a baleseti veszélyt;
- állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét;
- foglalkoztatható-e állapotrosszabbodás veszélye nélkül (megváltozott munkaképesség esetén);
- foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében;
- igényel-e rendszeres vagy gyakoribb foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést.
A munkaegészségügy (amely a foglalkozás-egészségügy és a munkahigiéne szakterületeit foglalja magában) feladata továbbá, hogy felmérje a munkakör betöltésével járó egészségi kockázatokat, és – amennyiben szükséges – javaslatokat tegyen annak csökkentésére. Ennek során a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat együttműködik a munkabiztonsági szakemberrel, a munkáltatóval és a munkavállalókkal (munkavédelmi képviselővel) is. Minden esetben a munkaadó felelőssége, hogy az elvégzett munka és a munkakörnyezet biztonságos legyen a munkavállalók számára.
A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatát végző orvosok a komplex kockázatértékelés során javaslatot tehetnek a munkáltatók számára az alábbiak tekintetében:
- A munkahelyen jelen lévő kóroki (betegséget okozó) tényezők műszeres vizsgálatára: pl. zaj-, rezgésmérés, vagy a légtérben jelen lévő toxikus anyagok koncentrációjának meghatározása.
- A kóroki tényezők mértékének csökkentésére műszaki, munkaszervezési javaslatok formájában.
- Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás.
Elvégezhető vizsgálatok
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során a munkavállaló egészségi állapotának felmérése a cél, mely meghatározza az adott munkakörben való alkalmazhatóságát.
Az elvégzett vizsgálatok a munkakör jellemzőinek megfelelően az alábbiak lehetnek:
- Fizikális vizsgálat: alapvető belgyógyászati vizsgálat a szervek, szervrendszerek megfelelő működésének ellenőrzésére;
- Mellkas röntgen szűrés (pl. gümőkór vizsgálata);
- légzésfunkciós vizsgálat;
- szűrő audiometriai állapotfelmérés (hallásvizsgálat);
- EKG;
- látásvizsgálat (látásélesség, színlátás);
- mentális egészség / munkahelyi stressz felmérése stb.;
- Szükség esetén szakorvosi vizsgálat indikálása, kiegészítő műszeres vizsgálatok kérése (pl. labor).
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat gyakoriságát befolyásoló tényezők
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat gyakoriságát elsősorban a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa határozza meg a jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelően. Szerepet játszik benne a munkavállaló egyéni adottságai (életkora, illetve a betegségei) is.
Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat szükséges:
- munkába lépést megelőzően;
- a munkakör vagy munkahely megváltozása esetén;
- külföldi munkavállalás esetén a kiutazást megelőzően (bizonyos feltételek esetén).
Időszakos vizsgálatot rendszeresen kell végezni:
- Bizonyos fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezőknek való kitettség esetén.
Az általánosnál gyakoribb munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé (pl. arzénnal, benzollal történő munkavégzés, víz alatt végzett munka, hő-, rezgés- és zajártalomban történő munkavégzés stb.). - A fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörökben
(Pl. magasban végzett munka, föld alatt végzett munkák, villamosüzemi munka, tűz- és robbanásveszéllyel járó munkák, fegyveres munkák stb.) 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 éves kort betöltött munkavállalók esetén viszont évenként szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni. Az elektromos feszültséggel kapcsolatos munkavégzéssel járó munkakörök betöltői számára évente szükséges az orvosi vizsgálat. - Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységeknél évente szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni. Ilyenek lehetnek pl.:
- az olyan munkakörök, amelyeknél a munkavállalók nagy felelősséggel tartoznak az emberi életekért vagy anyagi értékekért;
- döntés szükségessége nehezen áttekinthető-, új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk, bonyolult összefüggések alapján;
- bonyolult technológiák alkalmazása;
- rutin szellemi munka időkényszer keretei között;
- emberekkel foglalkozás konfliktusveszélyes helyzetben;
- lelki megterhelést okozó munkakörök: fogyatékos, vagy súlyosan beteg személyekkel való foglalkozás;
- képernyős munkavégzés.
Soron kívüli orvosi vizsgálat válhat szükségessé az alábbi esetekben:
- az egészségi állapot megváltozása;
- foglalkozási megbetegedés, súlyos, vagy ismétlődő munkabaleset előfordulása;
- 30 napon túli keresőképtelenség;
- a munkavégzés 6 hónapot meghaladó szüneteltetése;
- a munkakörülmények jelentős változása.
