egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A majomhimlő sokak számára új fogalom, de a betegséget okozó vírus valójában jó ideje nem ismeretlen az emberiség számára. Magát a vírust 1958-ban azonosították először, az első emberi megbetegedést pedig 1970-ben jelentették.

 

Az esetszámok azóta is növekednek. Az emberi megbetegedések eredetileg elsősorban közép- és nyugat-afrikai országokhoz voltak köthetőek, az utóbbi években azonban Afrikán kívüli területeken is megjelent és terjed. A majomhimlő viszont még így is ritka betegségnek tekinthető.

 

A majomhimlő vírusa a fekete himlőt okozó vírus családjába tartozik, így a betegség tünetei részben hasonlóak (összehasonlításukat lásd itt). A fekete himlő ellen rendelkezünk védőoltással – ami az elérhető statisztikák alapján kb. 85%-ban a majomhimlő ellen is védelmet nyújt. Azonban a fekete himlő eradikálásával (a WHO intézkedéseivel a fekete himlő eltűnt a Földről) a korábbi védőoltási program leállt, így ez a védőoltás lassan 4 évtizede nincs általános használatban. Ez részben hozzájárulhat ahhoz, hogy a majomhimlő szórványosan megbetegedést okozzon és világszerte terjedhessen.

 

A majomhimlő elterjedése a világon

A majomhimlő előfordulása az 1970-es első humán megbetegedés óta folyamatosan emelkedik. Bár korábban csak afrikai országokban mutatták ki a vírust, az utóbbi években Amerikában és Európában is megjelent.

 

Az 1970-es években a majomhimlő előfordulása 6 afrikai országra lokalizálódott, melyek az alábbiak voltak:

 

  • Kongói Demokratikus Köztársaság (összesen 38 beteg, tehát az esetek nagy része);
  • Libéria (4 eset);
  • Nigéria (3 eset);
  • Kamerun (1 eset);
  • Elefántcsontpart (1 eset);
  • Sierra Leone (1 eset).

 

Az 1980-as években 9-szeres emelkedést tapasztaltak a majomhimlős esetszámokban – továbbra is főleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban:

 

  • Kongói Demokratikus Köztársaság (összesen 343 beteg, tehát az esetek nagy része);
  • Közép-Afrikai-Köztársaság (8 eset);
  • Gabon (4 eset);
  • Kamerun (1 eset);
  • Elefántcsontpart (1 eset).

 

Az 1990-es években tovább nőtt az esetek száma, területileg azonban csak két országra lokalizálódott a betegség:

 

  • Kongói Demokratikus Köztársaság (összesen 511 beteg, tehát az esetek nagy része);
  • Gabon (9 eset).

 

2000 és 2009 között három afrikai országból jelentettek majomhimlős eseteket, összességében nagyobb esetszámmal, mint a korábbi évtizedekben. Emellett a betegség megjelent az Amerikai Egyesült Államok területén is:

 

  • Kongói Demokratikus Köztársaság (több, mint 10 ezer eset);
  • Kongó (73 eset);
  • Amerikai Egyesült Államok (47 eset).
  • Dél-Szudán (19 eset);

 

A majomhimlő Afrikán kívüli országban 2003-ig nem volt jelen. Ekkor 47 megerősített vagy valószínűsíthető esetet jelentettek az Amerikai Egyesült Államokból, a fertőzés pedig feltehetően egy Ghánából importált, fertőzött prérikutyától származott.

 

2010 és 2019 között hét afrikai országban jegyeztek eseteket, emellett a betegség az afrikai kontinensen kívül már több országban is megjelent:

 

  • Kongói Demokratikus Köztársaság (majdnem 20 ezer eset);
  • Nigéria (181 eset);
  • Kongó (24 eset);
  • Közép-Afrikai-Köztársaság (61 eset);
  • Libéria (6 eset);
  • Kamerun (3 eset);
  • Egyesült Királyság (4 eset);
  • Sierra Leone (2 eset);
  • Szingapúr (1 eset);
  • Izrael (1 eset).

 

Az adatok alapján látható, hogy a majomhimlővel legjobban terhelt ország a Kongói Demokratikus Köztársaság – egy másik olyan ország sincs a világon, ahol az elmúlt 5 évtizedben folyamatosan jegyeztek volna le eseteket, ráadásul folyamatosan emelkedő esetszámokkal.

 

Fontos! A növekvő esetszámok ellenére is kijelenthető, hogy továbbra is egy ritka betegségről van szó, mely emberről emberre nehezen terjed.

 

Lásd még: Teendők majomhimlő gyanúja esetén

 

A majomhimlő halálozási rátája

Az összes országban előforduló eseteket összesítve a majomhimlő halálozási rátája 8,7%. Ez az érték azonban nem feltétlenül takarja azt a valóságot, amilyen halálozási arányra egy európai járvány esetén számíthatunk.

 

Amikor az adatokat szétválasztották a közép-afrikai és nyugat-afrikai esetekre, az eredmény erősen eltért. Közép-Afrikában 10,6%-os, míg Nyugat-Afrikában 3,6%-os halálozási rátát tapasztaltak. A betegség kimenetelét számos tényező befolyásolhatja, így a megélhetési szegénység, az általános egészségi állapot és egyéb szociális tényezők, például az egészségügy fejlettsége is befolyásolhatják a társbetegségek mellett. Emellett fontos megjegyezni, hogy az Afrikán kívül tapasztalt esetek egyike sem végződött halállal.

 

A majomhimlő-fertőzések demográfiai jellemzői

Az 1970-es és 1980-as években a majomhimlő-fertőzés érintettjei között Afrikában sok volt a kisgyermek (a betegek medián életkorának súlyozott átlaga a 4-5 éves kor volt). Ez az életkor a 2000-es és 2010-es években 10 és 21 éves korra nőtt. A közelmúltbeli nigériai járvány első évében (2017 szeptembere és 2018 szeptembere között) már csak az esetek 8% volt gyermek. A megerősített amerikai esetek 29%-a volt 18 évnél fiatalabb.

 

A gyakran jelentett foglalkozások között az alábbiak szerepeltek:

 

  • kereskedő;
  • diák;
  • kézműves;
  • egészségügyi dolgozó;
  • mezőgazdasági dolgozó;
  • vadászatban dolgozó;
  • szállító.

 

Az esetek kicsit több, mint 50%-át férfiakról jelentették – és az Afrikán kívüli esetek nagyobb része is férfi volt (jellemzően felnőtt).

 

Összefoglalás

A himlőoltás feleslegessé válásával a lakossági immunitás a majomhimlő ellen is gyengülni kezdett. Ez teremthetett lehetőséget a majomhimlő egyre szélesebb körű elterjedésének. Ezt a feltevést bizonyítja továbbá a majomhimlő esetszámainak folyamatos emelkedése és a betegek medián életkorának folyamatos növekedése.

 

Bár a majomhimlő a fekete himlővel összehasonlítva potenciálisan kevésbé veszélyes vírus, mégsem szabad alábecsülni a közegészségügyi jelentőségét. A majomhimlős esetek megjelenését folyamatosan felügyelni kell, ez elengedhetetlen eszköz az újjáéledő betegség folyamatos követéséhez és megállításához.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Teendők majomhímlő gyanúja esetén

Gyakran ismételt kérdések a majomhimlővel kapcsolatban

Majomhimlő összehasonlítása más betegségekkel

 

KULCSSZAVAK
himlő  |   vírus  |   járvány  |   pandémia  |   világjárvány  |   demográfia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít