A jó minőségű magyarországi természetes fürdővizek kellemes nyári kikapcsolódást nyújtanak a strandolni vágyóknak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) évről évre közzétett értékelése szerint a minősített hazai szabadvízi fürdőhelyek döntő hányada jó vagy kiváló besorolásba kerül.
Természetes fürdővíznek tekintendő a felszíni vizek minden olyan eleme, amelynek használatát a kormányhivatal fürdési célra engedélyezte, és amelyre nem áll fenn a fürdés állandó hatósági tilalma. Természetes fürdőhelynek nevezzük a fürdési célra engedélyezett vizeket és a hozzájuk tartozó vízparti területeket.
A fürdőhely gondos megválasztásával és a fürdőkultúra néhány alapvető szabályának betartásával megelőzhetők a szabadvízi strandolással összefüggő balesetek és megbetegedések.
Fürdőhelyválasztás
A természetes vizekben való fürdőzés csak akkor biztonságos, ha kizárólag a kijelölt fürdőhelyek valamelyikén történik. Tavakban és folyókban csak a tiltó rendelkezés hatálya alá nem eső helyen szabad fürdőzni. Azonban puszta megtekintéssel nem minden esetben állapítható meg, hogy a kiválasztott terület kijelölt fürdőhelynek számít-e. A kormányhivatal, illetve kijelölt fürdőhely esetén annak üzemeltetője évente, a fürdési idény teljes időtartama alatt, a fürdőzők számára jól megközelíthető és látható módon hozzáférhetővé teszi minden fürdő aktuálisan érvényes osztályba sorolását, az esetleges fürdőzési tilalmat, valamint a fürdővíz általános leírását annak 300 méteres körzetén belül.
Léteznek olyan szabadstrandok, ahol ugyan adottak lennének a fürdőzés feltételei, de mivel a tulajdonos elmulasztotta kijelöltetni a területet, az előírt vízvizsgálatok nem történnek meg. Baleseti és egészségügyi kockázatot is jelenthetnek a fürdőzők számára a bányatavak, amelyek hirtelen mélyülnek, ezért jóval hidegebbek, mint az átlagos hőmérsékletű szabadvizek. Ezért minden strandolás előtt érdemes tájékozódni az NNK honlapján, ahol megtalálható a kijelölt fürdőhelyek listája, éves minősítése és legutóbbi vízvizsgálatának eredménye.
Az országos tisztifőorvos a honlapján közzéteszi a nyilvántartott fürdővizek és kijelölt fürdőhelyek, valamint a tartós fürdési tilalom alá eső fürdővizek listáját minden fürdési idény kezdete előtt, amint az rendelkezésre áll, de legkésőbb június 15-ig. A megyei kormányhivatal és az országos tisztifőorvos a honlapján keresztül közérthető módon tájékoztatja a nyilvánosságot az emelkedett kékalga (cianobaktérium) burjánzással összefüggő egészségügyi kockázatról is. A kékalgák által termelt méreganyagok ugyanis nemcsak a vízi élővilágra hatnak, hanem az emberi szervezetre is veszélyesek lehetnek: a nyálkahártya és/vagy a bőr irritációját, asztmatikus tüneteket okozhatnak, a véletlenül lenyelt vízzel az emésztőrendszerbe kerülve pedig lázat, hányást és hasmenést idézhetnek elő.
Az NNK folyamatosan frissített fürdővízminőségi térképe az intézmény honlapján érhető el:
Fürdővizek osztályozása
A fürdővizeket minőségüknek megfelelően kifogásolt, tűrhető, jó és kiváló osztályokba sorolják be a legutolsó négy fürdési idény összesített eredményei alapján. Amennyiben nem áll rendelkezésre kellő számú vízminta – például a fürdőhely újonnan létesült, vagy elmaradtak mintavételek –, a fürdővíz „nem minősíthető” megjegyzéssel szerepel a térképen.
A természetes fürdővizek értékelése során a fürdőhelyek üzemeltetői által megbízott laboratóriumok a fürdési idény megkezdése előtt, majd a szezon ideje alatt havonta mintázzák a fürdővizeket. Megvizsgálják a mintákban található baktériumokat (pl. E. coli), és meghatározzák azok számát. A vizsgált baktériumok mennyiségétől függően a vízmintákat a „megfelelő” vagy a „nem megfelelő” kategóriába sorolják.
A fürdővizek az alábbi osztályokba sorolhatók:
- Kifogásolt minőség: ide sorolandók az NNK fürdővízminőségi térképén pirossal jelzett azon fürdővizek, amelyek minőségi adatsorában szereplő értékek meghaladták a „tűrhető minőség” szerinti értékeit. A kifogásolt minőségű vizekben nem ajánlott a fürdőzés;
- Tűrhető minőség: ide sorolandók az NNK fürdővízminőségi térképén zölddel jelzett azon fürdővizek, amelyek minőségi adatsorában szereplő értékek megfelelnek a „tűrhető minőségre” megadott értékeknek, vagy alacsonyabbak azoknál;
- Jó minőség: ide sorolandók az NNK fürdővízminőségi térképén világoskékkel jelzett azon fürdővizek, amelyek minőségi adatsorában szereplő értékek megfelelnek a „jó minőségre” megadott értékeknek, vagy alacsonyabbak azoknál;
- Kiváló minőség: ide sorolandók az NNK fürdővízminőségi térképén sötétkékkel jelzett azon fürdővizek, amelyek minőségi adatsorában szereplő értékek megfelelnek a „kiváló minőségre” megadott értékeknek, vagy alacsonyabbak azoknál.
Mire figyeljen szabadstrandi fürdőzéskor?
A szabad vizekben 6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet.
Lásd még: Vízbiztonság
Fürdőzés után ajánlott az alapos zuhanyozás és hajmosás. A tisztálkodást követően a test átvizsgálása – különös tekintettel a testhajlatokra – annak érdekében, hogy az esetlegesen befúródó kullancsot mielőbb eltávolítsák.
Lásd még: Gyakorlati tanácsok kullancsok ellen
Kerülendő a strandok vizének széklettel vagy vizelettel történő szennyezése. Csecsemők és még nem szobatiszta kisgyermekek esetében úszópelenka használata ajánlott.
A fürdőhely területére tilos állatot bevinni.
Mivel a különféle baktériumok és vírusok sokáig életképesek a vízben, a fürdőhelyek látogatása nem ajánlott betegek – különösen lázas, hasmenéses, gombás és egyéb fertőző betegségekben szenvedő személyek – számára.
Fürdés vagy vízi jármű használata esetén kerülendő az alkohol, a kábítószer, vagy egyéb tudatmódosító anyagok fogyasztása. Sem az éhgyomorra, sem a közvetlenül étkezés után történő fürdőzés nem ajánlott.
Felhevült testtel nem szabad hirtelen a vízbe ugrani, mivel a hirtelen hideg izomgörcsöt vagy szívbénulást is okozhat.
A strandolók óvják testüket a leégéstől, használjanak bőrtípusuknak megfelelő naptejet, napszemüveget, fejvédőt. Az erős napsütéses órákban, különösen a 12-15 óra közötti időszakban ajánlott árnyékos helyen tartózkodni.
Lásd még: Napégés és fényvédelem
Ajánlott a viharjelzések figyelemmel kísérése. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága minden év április 1-től október 31-ig viharjelző rendszereket üzemeltet a Balatonon, a Velencei-tónál, a Tisza- és a Fertő tavon.
Kapcsolódó tartalmak:
Védekezés a hőséggel szemben krónikus betegség esetén
Jogszabályi háttér
78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről;
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 45. §.
