egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A testképzavar – testdiszmorfiás zavar – egy mentális betegség, mely során a beteg alaptalanul, minden valós ok nélkül úgy gondolja, hogy a teste vagy valamelyik testrésze torz, visszataszító. A képzelt „fogyatékosság” intenzív lelki szenvedéssel jár. Ez a testképzavar tinédzser- és fiatal felnőttkorban jelenik meg leggyakrabban, nőket és férfiakat egyaránt érinti.

 

 

A testképzavar főbb tünetei

 

A vélt hibák leggyakrabban a bőrrel, hajjal, arccal (orral) kapcsolatosak, de megjelenhet a hassal, combbal, fenékkel, csípővel, fogakkal, mellekkel, nemi szervekkel kapcsolatos valótlan önértékelés is. A férfiak gondolhatják azt, hogy nem eléggé izmosak (inverz anorexia nervosa), nőknél jellemző lehet például az indokolatlan orrplasztikára, szájfeltöltésre való igény. A páciens több testrészének hibája miatt is elégedetlen lehet, az érintett testrészek idővel változhatnak.

 

A testképzavar jellemző tünetei a következők:

 

  • a páciens úgy gondolja, hogy külseje nem megfelelő, torz, visszataszító (a hiba azonban nem észrevehető, nem valós;
  • a hibát feltűnőnek gondolja, amit mindenki észrevesz;
  • meggyőződése, hogy mások visszataszítónak, nevetségesnek tartják őt a hibája miatt, a háta mögött kibeszélik;
  • a testrész(ek) hibájával kapcsolatos gondolatokkal akár órákat is foglalkozhat;
  • a vélt elváltozást állandóan ellenőrzi (pl. tükör, kirakat, ablak), vagy éppen ellenkezőleg: kerüli a tükörbe nézést;
  • más embereket faggat a testi hibájával kapcsolatban;
  • a hibát sminkkel, öltözködéssel vagy akár kényelmetlen testtartással próbálja leplezni;
  • a bőrelváltozás eltüntetése céljából rendszeresen piszkálja, csipkedi, kaparja bőrét;
  • plasztikai és kozmetikai beavatkozásokat vesz igénybe, melyek eredményeivel általában nem elégedett;
  • alacsony önértékelés;
  • elutasítástól való félelem, szégyenérzés;
  • társaság kerülése, elmagányosodás.

 

A tünetek olyan súlyosak is lehetnek, hogy a munkahelyi és a társas kapcsolatok, szélsőséges esetben az öngondoskodás is zavart szenvedhet.

 

 

Mikor forduljon szakemberhez?

 

A külsőjével kapcsolatos szégyen visszatarthatja attól, hogy segítséget kérjen, ennek ellenére, ha a testképzavar tüneteit észleli magán, lehetőség szerint keressen fel egy klinikai szakpszichológust, vagy kérjen segítséget a területileg illetékes pszichiátriai rendelésen. Ha tanácstalan, hogy kihez forduljon, keresse fel háziorvosát, aki segíti a további lépések megtételében, mert a tünetek nem múlnak el maguktól.

 

Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjen segítséget családtagjaitól, barátaitól vagy háziorvosától. Ha úgy érzi, hogy szakember segítségére van szüksége, keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai rendelőt vagy hívja a Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ) ingyenes lelki elsősegély vonalát a 116-123-as számon.

 

 

A testképzavar lehetséges okai

 

A betegség pontos kiváltó oka nem ismert, a kutatók a szerotoninrendszer és bizonyos agyi struktúrák működési zavarát feltételezik a betegség hátterében. A testképzavar kialakulása általában tinédzserkorban kezdődik.

 

Testképzavarra hajlamosító tényezők:

 

  • ha a szülőknél, testvéreknél előfordult már testképzavar vagy obszesszív-kompulzív zavar (kényszerbetegség),
  • iskolai zaklatás, csúfolódás,
  • lelki trauma vagy szexuális bántalmazás,
  • ha a gyermek úgy érzi, hogy szülei nem szeretik, elutasítják, elhanyagolják,
  • tökéletességre törekvő szülők,
  • tényleges betegség, sérülés.

 

A tünetek - vagyis a test/testrészek torzult észlelése - mögött önértékelési zavar, kapcsolati zavar, egyéb traumás események, szituációk állhatnak. A test alakítását/formálását biztosító életvitel (pl. túlzott sportolás) beszűkíti az életteret, ami az önértékelést tovább ronthatja.

 

 

A testképzavar diagnosztizálása

 

Háziorvosa valószínűleg klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez irányítja, aki a beszélgetések során kikérdezi a szociális és családi hátteréről, kórtörténetéről, valamint felméri a negatív önképéhez társult gondolatokat, érzéseket, a hajlamosító tényezők meglétét.

 

 

A testképzavar lehetséges szövődményei

 

A kezeletlen testképzavar következtében idővel az alábbi súlyos zavarok is megjelenhetnek:

 

  • depresszió és szorongásos hangulatzavarok,
  • öngyilkossági gondolatok, öngyilkossági kísérlet,
  • szorongásos zavarok, evészavarok,
  • alkoholizmus vagy kábítószerhasználat.

 

 

A testképzavar kezelése

 

A betegség tünetei csak kezelés hatására javulnak, ezért fontos minél hamarabb szakember segítségét kérnie.

 

  • Ha a tünetei viszonylag enyhék, akkor kognitív viselkedésterápián vehet részt, egyéni vagy csoportos pszichoterápia keretén belül.
  • Ha a tünetei közepesen súlyosak, szüksége lehet gyógyszeres kezelésre a pszichoterápiás kezelési lehetőség mellett.
  • Ha a tünetek súlyosak, pszichiátriai osztályos kezelés is szóba jöhet.

 

 

A testképzavar megelőzése

 

A betegség gyakran tinédzserkor elején kezdődik, a probléma korai felismerésével a kezelés hatékonyabb lehet. A hosszú távú fenntartó terápia segíthet a visszaesés (relapszus) megelőzésében.

KULCSSZAVAK
érelmeszesedés  |   ateroszklerózis  |   angina  |   szívinfarktus  |   szívroham  |   mellkasi fájdalom  |   iszkémiás szívbetegség  |   koleszterin  |   plakk  |   szívritmuszavar
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít