A testképzavar – testdiszmorfiás zavar – egy mentális betegség, mely során a beteg alaptalanul, minden valós ok nélkül úgy gondolja, hogy a teste vagy valamelyik testrésze torz, visszataszító. A képzelt „fogyatékosság” intenzív lelki szenvedéssel jár.
Ez a testképzavar tinédzser- és fiatal felnőttkorban jelenik meg leggyakrabban, nőket és férfiakat egyaránt érinti. A vélt hibák leggyakrabban a bőrrel, hajjal, arccal (orral) kapcsolatosak, de megjelenhet a hassal, combbal, fenékkel, csípővel, fogakkal, mellekkel, nemi szervekkel kapcsolatos valótlan önértékelés is.
A férfiak gondolhatják azt, hogy nem eléggé izmosak (inverz anorexia nervosa), nőknél jellemző lehet például az indokolatlan orrplasztikára, szájfeltöltésre való igény. A páciens több testrészének hibája miatt is elégedetlen lehet, az érintett testrészek idővel változhatnak.
A testképzavar jellemző tünetei a következők:
- a páciens úgy gondolja, hogy külseje nem megfelelő, torz, visszataszító (a hiba azonban nem észrevehető, nem valós);
- a hibát feltűnőnek gondolja, amit mindenki észrevesz;
- meggyőződése, hogy mások visszataszítónak, nevetségesnek tartják őt a hibája miatt, a háta mögött kibeszélik;
- a testrész(ek) hibájával kapcsolatos gondolatokkal akár órákat is foglalkozhat;
- a vélt elváltozást állandóan ellenőrzi (pl. tükör, kirakat, ablak), vagy éppen ellenkezőleg: kerüli a tükörbe nézést;
- más embereket faggat a testi hibájával kapcsolatban;
- a hibát sminkkel, öltözködéssel vagy akár kényelmetlen testtartással próbálja leplezni;
- a bőrelváltozás eltüntetése céljából rendszeresen piszkálja, csipkedi, kaparja bőrét;
- plasztikai és kozmetikai beavatkozásokat vesz igénybe, melyek eredményeivel általában nem elégedett;
- alacsony önértékelés, társaság kerülése, elmagányosodás
- elutasítástól való félelem, szégyenérzés.
A tünetek olyan súlyosak is lehetnek, hogy a munkahelyi és a társas kapcsolatok, szélsőséges esetben az öngondoskodás is zavart szenvedhet.
Mikor forduljon szakemberhez?
A külsőjével kapcsolatos szégyen visszatarthatja attól, hogy segítséget kérjen, ennek ellenére, ha a testképzavar tüneteit észleli magán, lehetőség szerint keressen fel egy klinikai szakpszichológust, vagy kérjen segítséget a területileg illetékes pszichiátriai rendelésen.
Ha tanácstalan, hogy kihez forduljon, keresse fel háziorvosát, aki segíti a további lépések megtételében, mert a tünetek nem múlnak el maguktól.
Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjen segítséget családtagjaitól vagy barátaitól!
Ha úgy érzi, hogy szakember segítségére van szüksége, keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai rendelőt vagy hívja a Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ) ingyenes lelki elsősegély vonalát a 116-123-as számon.
Lásd még: Lelkisegély-szolgálatok
A testképzavar lehetséges okai
A betegség pontos kiváltó oka nem ismert, a kutatók a szerotoninrendszer és bizonyos agyi struktúrák működési zavarát feltételezik a betegség hátterében. A testképzavar kialakulása általában tinédzserkorban kezdődik.
Testképzavarra hajlamosító tényezők:
- ha a szülőknél, testvéreknél előfordult már testképzavar vagy kényszerbetegség,
- iskolai zaklatás, csúfolódás (bullying),
- lelki trauma vagy szexuális bántalmazás,
- ha a gyermek úgy érzi, hogy szülei nem szeretik, elutasítják, elhanyagolják,
- tökéletességre törekvő szülők,
- tényleges betegség, sérülés.
A tünetek - vagyis a test/testrészek torzult észlelése - mögött önértékelési zavar, kapcsolati zavar, egyéb traumás események, szituációk állhatnak.
A testképzavar diagnosztizálása
Háziorvosa valószínűleg klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez irányítja, aki a beszélgetések során kikérdezi a szociális és családi hátteréről, kórtörténetéről, valamint felméri a negatív önképéhez társult gondolatokat, érzéseket, a hajlamosító tényezők meglétét.
A testképzavar lehetséges szövődményei
A test alakítását/formálását biztosító életvitel (pl. túlzott sportolás) beszűkíti az életteret, ami az önértékelést tovább ronthatja.
A kezeletlen testképzavar következtében idővel az alábbi súlyos zavarok is megjelenhetnek:
- depresszió és szorongásos hangulatzavarok,
- öngyilkossági gondolatok, öngyilkossági kísérlet,
- szorongásos zavarok, evészavarok,
- alkoholbetegség vagy kábítószerhasználat.
A testképzavar kezelése
A betegség tünetei csak kezelés hatására javulnak, ezért fontos minél hamarabb szakember segítségét kérnie. Ha a tünetei viszonylag enyhék, akkor kognitív viselkedésterápián vehet részt, egyéni vagy csoportos pszichoterápia keretén belül.
Ha a tünetei közepesen súlyosak, szüksége lehet gyógyszeres kezelésre a pszichoterápiás kezelési lehetőség mellett. Ha a tünetek súlyosak, pszichiátriai osztályos kezelés is szóba jöhet.
A testképzavar megelőzése
A betegség gyakran tinédzserkor elején kezdődik, a probléma korai felismerésével a kezelés hatékonyabb lehet. A hosszú távú fenntartó terápia segíthet a visszaesés (relapszus) megelőzésében.
Lásd még: Testkép
