egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb oka, a betegség lefolyása általában 8‑12 év. A tünetek megjelenése előtt évtizedekkel az agyban már kimutathatók a kóros folyamatra utaló szövettani elváltozások. A betegség először rövidtávú memóriazavarral jelentkezik, és idővel a beteg önellátási képtelenségéhez, ágyhoz kötöttségéhez vezet.

 

Az Alzheimer-kórra jellemző eltérések 65-70 éves életkorban egyre gyakrabban, 70-80 éves korban már százezerből három-négyezer ember agyában jelen vannak. Fiatalkori Alzheimer-kór nagyon ritkán fordul elő.

 

Az Alzheimer-kór főbb tünetei

Az Alzheimer-kórt több egymással szoros kapcsolatban álló tünet jellemzi, amelyek fennállása negatívan befolyásolja a beteg mindennapi önellátását.

 

Az alaptünetek közé tartozik:

  • a memóriazavar,
  • a beszéd- és nyelvi kifejezés zavara,
  • a mozgásügyesség, motoros funkciók zavara,
  • a cselekvés előretervezésének és kivitelezésének zavara,
  • inkontinencia.

 

A betegség lefolyása során nagy arányban jelentkeznek társbetegségek vagy pszichés tünetek is.

 

Az Alzheimer-kór pszichés és magatartási tüneteinek összefoglaló elnevezése a BPSD (Behavior and Psychological Symptoms of Dementia). Ide tartoznak az alábbi, legfontosabb tünetcsoportok:

 

  • a kedélyállapot rendellenességei (affektív zavarok), mint például a depresszió és a szorongás,
  • szociális és érzelmi visszahúzódás, közömbösség (apátia), ami a kezdeményezőkészség kóros csökkenését jelenti, és a betegek többségében kialakul,
  • a valósággal való adekvát kapcsolat megszakadása (téveszmék, pszichózis), érzékcsalódások és hamis érzékelések (hallucinációk),
  • az agitáció és fokozott aktivitás, nyugtalanság (motoros hiperaktivitás) egyéb formái, mint például az elkóborlás, a nem rendeltetésszerű tárgyhasználat stb.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Feltétlenül javasolt felkeresni a háziorvost, amennyiben idős személynél:

 

  • fokozódó feledékenység vagy zavartság tapasztalható,
  • átmeneti zavartság keletkezik (pl. gondolkodása összefüggéstelenné válik),
  • depresszióra utaló tünetek jelentkeznek,
  • szokatlan viselkedés alakul ki (pl. nem működik együtt az őt ápoló családtaggal, esetleg agresszívvé válik),
  • önellátásra képtelenné válik,
  • környezetváltozásra heveny zavartság alakul ki,
  • állandó felügyeletre van szükség, mert önmagát elhanyagolja,
  • ha a beteg hirtelen eltéved, nem talál haza, nem tudja mi történt vele.

 

Az Alzheimer-kór kialakulásának okai

Az Alzheimer-kór kialakulásának pontos oka jelenleg nem ismert. Az agyban lezajló kóros elváltozást egyes fehérjék abnormális felszaporodása, és az idegsejtek körüli lerakódása okozza. Kialakulásában feltételezhetően szerepet játszik a genetikai hajlam, vagyis több örökölhető, rendellenes gén hatása, főként a 65 éves kor előtt jelentkező formák esetében. Az érintett családokban a betegség több generáción keresztül megjelenhet. Az esetek mintegy 2 százalékában figyelhető meg családi halmozódás.

 

Az esetek jelentős többségében a betegség szórványosan jelenik meg, de vannak ismert, vagy feltételezett rizikófaktorok, úgy mint az életkor, fejsérülések, alacsony iskolázottság, magas vérnyomás betegség, cukorbetegség, dohányzás.

 

Az Alzheimer-kór lehetséges szövődményei

Előrehaladott Alzheimer-kórban az önellátásra való képtelenség miatt további betegségek alakulhatnak ki. Emelkedett kockázata van a következőknek:

 

  • Tüdőgyulladás:: a motoros funkciók romlása miatt kialakuló nyelési nehezítettség miatt félrenyelés (aspiráció) történhet, aminek következtében a légutakba és a tüdőbe jutott folyadék vagy étel tüdőgyulladást okozhat.
  • Húgyúti fertőzés: kialakulhat vizelettartási nehézség vagy képtelenség (inkontinencia), ami növeli a húgyúti fertőzés kialakulásának kockázatát.
  • Elesések okozta sérülések: az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg könnyebben elesik, ami zúzódást, csonttörést, akár súlyos fejsérülést is okozhat. Az így létrejött csonttörés műtéti kezelése további kockázatokat hordoz magában, mivel a gyógyuláshoz szükséges hosszas ágynyugalom, illetve a fokozatos rehabilitáció nehezen valósítható meg a zavart tudatállapotú betegnél.

 

Az Alzheimer-kór diagnosztizálása

A demencia – és azon belül az Alzheimer-kór – kivizsgálásának első lépése a részletes kórtörténet (anamnézis) felvétele az érintett személytől és a legközelebbi hozzátartozójától, a meglévő szív- és érrendszeri betegségre, esetleges koponyasérülésre és a családi kórtörténetre is kiterjedően. A kivizsgálást végző orvos felméri a beteg tájékozottságát, mindennapi aktivitását, életvitelét és az önellátás szintjét, az esetleges depressziós tüneteket, a zavart epizódokat és a pszichotikus jeleket.

 

Ezt követően ún. pszichometriai vizsgálatra kerül sor, ami magában foglalja a gondolkodási zavar súlyosságának megállapítását, különböző tesztek segítségével. A kivizsgálás fontos eleme a belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálat, amely kiterjed az esetleges szívelégtelenség, szívritmus-zavarok, anyagcsere-betegségek, magasvérnyomás-betegség (hipertónia), és egyéb testi betegségek (pl. fertőzések) célzott kimutatására.

 

A részletes ideggyógyászati (neurológiai) vizsgálat az agy betegségei (pl. az agyér-betegség, Parkinson-kór, egyéb demenciát okozó neurológiai betegség) meglétének célzott kimutatására szolgál.

 

Mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) kimutathatók az Alzheimer-kórra jellemző szövettani eltérések az agyban, továbbá kizárható vagy megerősíthető a lezajlott szélütés (stroke), az agydaganat, valamint az előagy (hippokampusz), az érzelmeket szabályozó agyi központ (amigdala) és a homloklebeny alsó részén húzódó agytekervény betegségei. Komputertomográfiára (CT) csak sürgős neurológiai-idegsebészeti beavatkozást igénylő kórok kizárásánál van szükség.

 

Mit tehet Alzheimer-kór esetén?

A beteg ápolása otthoni környezetben történik mindaddig, amíg fel tudja mérni a saját állapotát, nem veszélyezteti önmagát vagy másokat, és elfogadja a hozzátartozói és az orvosi segítséget.

 

Az otthoni gondozás során betartandó legfontosabb alapelvek a következők:

  • egyszerű, érthető kommunikáció a beteggel,
  • konfliktusok kerülése,
  • az ellátást végző hozzátartozó minden helyzetben őrizze meg nyugalmát, és törekedjen a beteg szóbeli megnyugtatására,
  • megfelelő folyadékbevitelről való gondoskodás,
  • a beteg tájékozódásának emlékeztetőkkel, jelekkel történő támogatása,
  • meglévő képességek gyakoroltatása annak érdekében, hogy a beteg sikerélményhez jusson,
  • beteggel szemben támasztott elvárásoknak a beteg teljesítményéhez való igazítása, és az önállóság ehhez mérten történő biztosítása a beteg számára,
  • a betegség korai szakaszában a fizikai aktivitás ösztönzése.

 

Az Alzheimer-betegség lelkileg megviseli a hozzátartozókat is. Fontos, hogy a gondozó hozzátartozó megértse a betegség természetét, és elfogadja az abból adódóan rá háruló terheket. 

 

Mindezt megkönnyítendő érdemes az Alzheimer-kórral élőket ápoló hozzátartozók alkotta közösséghez csatlakozni. Országszerte működnek Alzheimer klubok (Alzheimer café), ahol rendszeresen összegyűlhetnek a demens betegek és hozzátartozóik, tabuk nélkül megoszthatják a tapasztalataikat, hasznos tanácsokat kaphatnak a demencia ellátásában jártas szakemberektől és egyúttal megértő közösségben tölthetik az idejüket.

 

Az Alzheimer-kór kezelése

Jelenleg nem áll rendelkezésre a betegség előrehaladását lassító gyógyszer, csak tüneti gyógyszeres kezelésre van lehetőség. A betegség korai felismerésével és megfelelő kezelésével valamelyest csökkenthetők a tünetek. Ezért fontos, hogy a családtagok kellő figyelmet fordítsanak idős hozzátartozójukra, észleljék és megosszák a gyanús jeleket a háziorvossal vagy kezelőorvossal. A korai felismerés azért is lényeges, mert lehetőséget ad a családtagoknak arra, hogy időben megtervezzék beteg hozzátartozójuk gondozását. Mindemellett elengedhetetlen a háttérben meghúzódó egyéb betegségek megfelelő kezelése is.

 

Az Alzheimer-kór megelőzése

Az Alzheimer-kór kialakulásában vélhetően örökletes tényezők is szerepet játszanak, de a betegség nem megelőzhető. A betegség enyhébb formájában jótékony hatású lehet az agy „dolgoztatása” (például a keresztrejtvényfejtés, idegennyelv-tanulás), de a kóros folyamat előrehaladásának lényeges lassításának jelenleg nincs bizonyított módja.

 

Fontos, hogy minden olyan tevékenység, amely a szív és érrendszer megóvását segíti elő – az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a dohányzás mellőzése és a mértékletes alkoholfogyasztás –, az agy egészségének megőrzése érdekében is történik.

KULCSSZAVAK
demencia  |   feledékenység  |   szellemi képesség csökkenése  |   zavartság  |   kognitív zavar  |   apátia  |   pszichózis  |   hallucináció  |   Alzheimer café
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít