Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb oka, a betegség lefolyása általában 8‑12 év. A tünetek megjelenése előtt évtizedekkel az agyban már kimutathatók a kóros folyamatra utaló szövettani elváltozások. A betegség először rövidtávú memóriazavarral jelentkezik, és idővel a beteg önellátási képtelenségéhez, ágyhoz kötöttségéhez vezet.
Az Alzheimer-kórra jellemző eltérések 65-70 éves életkorban egyre gyakrabban, 70-80 éves korban már százezerből három-négyezer ember agyában jelen vannak. Fiatalkori Alzheimer-kór nagyon ritkán fordul elő.
Az Alzheimer-kór főbb tünetei
Az Alzheimer-kórt több egymással szoros kapcsolatban álló tünet jellemzi, amelyek fennállása negatívan befolyásolja a beteg mindennapi önellátását.
Az alaptünetek közé tartozik:
- a memóriazavar,
- a beszéd- és nyelvi kifejezés zavara,
- a mozgásügyesség, motoros funkciók zavara,
- a cselekvés előretervezésének és kivitelezésének zavara,
- inkontinencia.
A betegség lefolyása során nagy arányban jelentkeznek társbetegségek vagy pszichés tünetek is.
Az Alzheimer-kór pszichés és magatartási tüneteinek összefoglaló elnevezése a BPSD (Behavior and Psychological Symptoms of Dementia). Ide tartoznak az alábbi, legfontosabb tünetcsoportok:
- a kedélyállapot rendellenességei (affektív zavarok), mint például a depresszió és a szorongás,
- szociális és érzelmi visszahúzódás, közömbösség (apátia), ami a kezdeményezőkészség kóros csökkenését jelenti, és a betegek többségében kialakul,
- a valósággal való adekvát kapcsolat megszakadása (téveszmék, pszichózis), érzékcsalódások és hamis érzékelések (hallucinációk),
- az agitáció és fokozott aktivitás, nyugtalanság (motoros hiperaktivitás) egyéb formái, mint például az elkóborlás, a nem rendeltetésszerű tárgyhasználat stb.
Mikor forduljon orvoshoz?
Feltétlenül javasolt felkeresni a háziorvost, amennyiben idős személynél:
- fokozódó feledékenység vagy zavartság tapasztalható,
- átmeneti zavartság keletkezik (pl. gondolkodása összefüggéstelenné válik),
- depresszióra utaló tünetek jelentkeznek,
- szokatlan viselkedés alakul ki (pl. nem működik együtt az őt ápoló családtaggal, esetleg agresszívvé válik),
- önellátásra képtelenné válik,
- környezetváltozásra heveny zavartság alakul ki,
- állandó felügyeletre van szükség, mert önmagát elhanyagolja,
- ha a beteg hirtelen eltéved, nem talál haza, nem tudja mi történt vele.
Az Alzheimer-kór kialakulásának okai
Az Alzheimer-kór kialakulásának pontos oka jelenleg nem ismert. Az agyban lezajló kóros elváltozást egyes fehérjék abnormális felszaporodása, és az idegsejtek körüli lerakódása okozza. Kialakulásában feltételezhetően szerepet játszik a genetikai hajlam, vagyis több örökölhető, rendellenes gén hatása, főként a 65 éves kor előtt jelentkező formák esetében. Az érintett családokban a betegség több generáción keresztül megjelenhet. Az esetek mintegy 2 százalékában figyelhető meg családi halmozódás.
Az esetek jelentős többségében a betegség szórványosan jelenik meg, de vannak ismert, vagy feltételezett rizikófaktorok, úgy mint az életkor, fejsérülések, alacsony iskolázottság, magas vérnyomás betegség, cukorbetegség, dohányzás.
Az Alzheimer-kór lehetséges szövődményei
Előrehaladott Alzheimer-kórban az önellátásra való képtelenség miatt további betegségek alakulhatnak ki. Emelkedett kockázata van a következőknek:
- Tüdőgyulladás:: a motoros funkciók romlása miatt kialakuló nyelési nehezítettség miatt félrenyelés (aspiráció) történhet, aminek következtében a légutakba és a tüdőbe jutott folyadék vagy étel tüdőgyulladást okozhat.
- Húgyúti fertőzés: kialakulhat vizelettartási nehézség vagy képtelenség (inkontinencia), ami növeli a húgyúti fertőzés kialakulásának kockázatát.
- Elesések okozta sérülések: az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg könnyebben elesik, ami zúzódást, csonttörést, akár súlyos fejsérülést is okozhat. Az így létrejött csonttörés műtéti kezelése további kockázatokat hordoz magában, mivel a gyógyuláshoz szükséges hosszas ágynyugalom, illetve a fokozatos rehabilitáció nehezen valósítható meg a zavart tudatállapotú betegnél.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálása
A demencia – és azon belül az Alzheimer-kór – kivizsgálásának első lépése a részletes kórtörténet (anamnézis) felvétele az érintett személytől és a legközelebbi hozzátartozójától, a meglévő szív- és érrendszeri betegségre, esetleges koponyasérülésre és a családi kórtörténetre is kiterjedően. A kivizsgálást végző orvos felméri a beteg tájékozottságát, mindennapi aktivitását, életvitelét és az önellátás szintjét, az esetleges depressziós tüneteket, a zavart epizódokat és a pszichotikus jeleket.
Ezt követően ún. pszichometriai vizsgálatra kerül sor, ami magában foglalja a gondolkodási zavar súlyosságának megállapítását, különböző tesztek segítségével. A kivizsgálás fontos eleme a belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálat, amely kiterjed az esetleges szívelégtelenség, szívritmus-zavarok, anyagcsere-betegségek, magasvérnyomás-betegség (hipertónia), és egyéb testi betegségek (pl. fertőzések) célzott kimutatására.
A részletes ideggyógyászati (neurológiai) vizsgálat az agy betegségei (pl. az agyér-betegség, Parkinson-kór, egyéb demenciát okozó neurológiai betegség) meglétének célzott kimutatására szolgál.
Mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) kimutathatók az Alzheimer-kórra jellemző szövettani eltérések az agyban, továbbá kizárható vagy megerősíthető a lezajlott szélütés (stroke), az agydaganat, valamint az előagy (hippokampusz), az érzelmeket szabályozó agyi központ (amigdala) és a homloklebeny alsó részén húzódó agytekervény betegségei. Komputertomográfiára (CT) csak sürgős neurológiai-idegsebészeti beavatkozást igénylő kórok kizárásánál van szükség.
Mit tehet Alzheimer-kór esetén?
A beteg ápolása otthoni környezetben történik mindaddig, amíg fel tudja mérni a saját állapotát, nem veszélyezteti önmagát vagy másokat, és elfogadja a hozzátartozói és az orvosi segítséget.
Az otthoni gondozás során betartandó legfontosabb alapelvek a következők:
- egyszerű, érthető kommunikáció a beteggel,
- konfliktusok kerülése,
- az ellátást végző hozzátartozó minden helyzetben őrizze meg nyugalmát, és törekedjen a beteg szóbeli megnyugtatására,
- megfelelő folyadékbevitelről való gondoskodás,
- a beteg tájékozódásának emlékeztetőkkel, jelekkel történő támogatása,
- meglévő képességek gyakoroltatása annak érdekében, hogy a beteg sikerélményhez jusson,
- beteggel szemben támasztott elvárásoknak a beteg teljesítményéhez való igazítása, és az önállóság ehhez mérten történő biztosítása a beteg számára,
- a betegség korai szakaszában a fizikai aktivitás ösztönzése.
Az Alzheimer-betegség lelkileg megviseli a hozzátartozókat is. Fontos, hogy a gondozó hozzátartozó megértse a betegség természetét, és elfogadja az abból adódóan rá háruló terheket.
Mindezt megkönnyítendő érdemes az Alzheimer-kórral élőket ápoló hozzátartozók alkotta közösséghez csatlakozni. Országszerte működnek Alzheimer klubok (Alzheimer café), ahol rendszeresen összegyűlhetnek a demens betegek és hozzátartozóik, tabuk nélkül megoszthatják a tapasztalataikat, hasznos tanácsokat kaphatnak a demencia ellátásában jártas szakemberektől és egyúttal megértő közösségben tölthetik az idejüket.
Az Alzheimer-kór kezelése
Jelenleg nem áll rendelkezésre a betegség előrehaladását lassító gyógyszer, csak tüneti gyógyszeres kezelésre van lehetőség. A betegség korai felismerésével és megfelelő kezelésével valamelyest csökkenthetők a tünetek. Ezért fontos, hogy a családtagok kellő figyelmet fordítsanak idős hozzátartozójukra, észleljék és megosszák a gyanús jeleket a háziorvossal vagy kezelőorvossal. A korai felismerés azért is lényeges, mert lehetőséget ad a családtagoknak arra, hogy időben megtervezzék beteg hozzátartozójuk gondozását. Mindemellett elengedhetetlen a háttérben meghúzódó egyéb betegségek megfelelő kezelése is.
Az Alzheimer-kór megelőzése
Az Alzheimer-kór kialakulásában vélhetően örökletes tényezők is szerepet játszanak, de a betegség nem megelőzhető. A betegség enyhébb formájában jótékony hatású lehet az agy „dolgoztatása” (például a keresztrejtvényfejtés, idegennyelv-tanulás), de a kóros folyamat előrehaladásának lényeges lassításának jelenleg nincs bizonyított módja.
Fontos, hogy minden olyan tevékenység, amely a szív és érrendszer megóvását segíti elő – az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a dohányzás mellőzése és a mértékletes alkoholfogyasztás –, az agy egészségének megőrzése érdekében is történik.
