egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A bazálsejtes karcinóma (bazalióma) a nem festékes bőrrákok leggyakoribb formája, amely a hám legalsó rétegéből ered.

 

Általában az arc és a nyak bőréből, illetve az ott elhelyezkedő szőrtüszőkből indul ki, tenyéren vagy talpon sosem fordul elő. Hajlamos a mélybe terjedésre, a környező szövetek, izmok, csontok roncsolására. Invazív jellege miatt rosszindulatú elváltozás, azonban áttétet rendszerint nem képez.

 

A betegséget Kompecher Ödön magyar patológus írta le.

  

A bazálsejtes karcinóma főbb tünetei

 A bazálsejtes karcinóma igen lassan nő: kezdetben mindössze néhány milliméter, de évek alatt akár a 10-15 centiméteres nagyságot is elérheti. Változatos színű (piros, rózsaszín, gyöngyházszínű vagy barna), általában lapos, lencse formájú elváltozás. Időnként vérezhet, nedvezhet, majd pörkösödhet, ezért egyszerű sebnek is tűnhet. Általában fájdalommentes, olykor viszkethet. A tünetek – attól függően, hogy mely klinikai altípusba tartozik – változatosak lehetnek.

 

A bazálsejtes karcinóma klinikai altípusai a következők:

 

  • noduláris: sima felszínű, gyöngyházszínű szegélyű, a szélén hajszálértágulattal;
  • szuperficiális: lapos, gyulladásos, finoman hámló, esetenként pörkkel fedett felszínű, éles szélű lerakódás (plakk), gyakran a naptól takart bőrfelszínen jelentkezik;
  • infiltratív: elmosódott szélű, a bőrből nem emelkedik elő kifejezetten;
  • morpheiform: tömött tapintatú, porcelánfehér színű, elmosódott szegélyű, hegre emlékeztető plakk.

  

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fenti bőrelváltozásokhoz hasonló vagy bármilyen gyanús bőrelváltozást tapasztal, vagy a bőre viszketni, vérezni kezd, sebes lesz, keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést.

  

A bazálsejtes karcinóma kiváltó okai

A bazálsejtes karcinóma kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője a napártalom, vagyis a korábbi leégések összeadódó száma. A betegség előfordulása elsősorban 50 éves kor felett jellemző. Főként fehér bőrű, világos szemű, szeplős, szőke vagy vörös hajú embereknél alakulhat ki, mivel ők kevésbé védettek a napsugárzással szemben.

 

A betegségre jellemző a családi halmozódás, így veszélyeztetettnek számítanak azok, akiknek a családi kórelőzményében előfordult bőrdaganat.

  

A bazálsejtes karcinóma lehetséges szövődményei

 A kezeletlen bazálsejtes karcinóma folyamatosan nő, ezért jelentős torzulásokat okozhat, mert akár a fél arcra is kiterjedhet. Korai eltávolításával megelőzhető a környező szövetek, izmok és csontok károsodása.

  

A bazálsejtes karcinóma diagnosztizálása

A bazálsejtes karcinóma diagnózisának felállítása a kórelőzmény felvételével kezdődik, különös tekintettel a korábbi napégésekre, a beteg családjában előforduló bőrdaganatokra, az arzéntartalmú gyógyszerek szedésére, korábbi sugárkezelésre, szarusodással járó bőrelváltozásokra (keratózis) és egyéb bőrbetegségekre, valamint a meglévő belgyógyászati megbetegedésekre. Ezt követi a bőrelváltozás elhelyezkedésének, méretének, környezethez való viszonyának megtekintése és tapintásos vizsgálata, valamint a nyirokcsomók kitapintása.

 

Bizonytalan diagnózis esetén próbakimetszés (biopszia), majd a kinyert minta szövettani vizsgálata történik. Képalkotó eljárásokkal megállapítható a környező csontok érintettsége.

 

Ha az elvégzett fizikális és röntgenvizsgálat alapján a daganat terjedése nem megítélhető, komputertomográfos (CT), illetve mágneses rezonanciavizsgálattal (MR) megállapítható az esetleges agyalapi irányban történő terjedés. Csontra való terjedés gyanúja esetén csontröntgen, illetve a csontrendszerben zajló kóros folyamatok kimutatására alkalmas képalkotó eljárás (csontszcintigráfia, csontscan) vagy CT-vizsgálat elvégzése szükséges.

  

A bazálsejtes karcinóma kezelése

A bazálsejtes karcinóma kezelésének célja a gyógyulás, a környező szövetek védelme és a jó kozmetikai eredmény. A kezelés legeredményesebb módja a műtéti eltávolítás, azonban a betegség korai felismerése esetén nem feltétlenül szükséges radikális sebészeti beavatkozás. Ha a kimetszés a karcinóma elhelyezkedése miatt nem lehetséges, vagy a beteg elutasítja a műtétet, első vonalbeli választás lehet a sugárkezelés.

 

A bazálsejtes karcinóma szuperficiális altípusában, ha a műtét vagy a sugárterápia ellenjavallt, fotodinámiás kezelés vagy fagyasztásos eljárás (krioterápia) alkalmazható. A fotodinámiás eljárás során festékanyagot juttatnak a daganatba, majd meghatározott hullámhosszúságú fénnyel világítják meg az érintett területet, amelynek hatására kémiai reakció lép fel, és a daganatos sejtek elpusztulnak. Amennyiben a műtét és a besugárzás ellenjavallt, helyi (lokális) kemoterápia (daganatölő anyagot tartalmazó gél vagy krém) alkalmazása szükséges.

  

Mit tehet bazálsejtes karcinóma esetén?

A bazálsejtes karcinóma kezelését követően rendszeresen orvosi kontrollvizsgálatra kell járnia: az első évben félévente, majd a második évtől kezdve évente. Ennél gyakrabban, háromhavonta szükséges az orvosi kontroll, amennyiben nagy kockázatú betegcsoportba tartozik.

 

A bazálsejtes karcinóma könnyen kiújulhat, ezért tartózkodjon a napozástól, használjon fényvédő krémet az arcára és a karjára, és rendszeresen végezzen önvizsgálatot.

  

A bazálsejtes karcinóma megelőzése

A bazálsejtes karcinóma kialakulásának kockázata csökkenthető a napfényvédelemmel és a szolárium kerülésével. Fontos tudni, hogy a bőr „megjegyzi” az elszenvedett sugárterhelést: az embert élete során ért sugárzás mennyisége összeadódik. A bőr egyszeri tartalékkal rendelkezik, vagyis megvéd az UV-sugarak káros hatásai ellen mindaddig, amíg az életre szóló tartalék ki nem ürül. Attól kezdve a bőr nem tud védekezni, a károsodott sejtek nem képesek regenerálódni.

 

Célszerű 1-2 évente bőrgyógyászati ellenőrzést végeztetni. Az ismeretlen eredetű elváltozások mellett az anyajegyek ellenőrzése is kiemelt fontosságú a napfényártalomból és a genetikai hajlamból adódó egyéb elváltozások miatt (pl. melanoma).

  

Napfényvédelem gyermekkorban

Gyermekkorban fejletlen a szervezet védekezőképessége, mert még nem alakult ki a biokémiai védelem, ami képes korrigálni a károsodott sejteket, ezért a gyermekeket különös gonddal kell óvni a napfény káros hatásától.

KULCSSZAVAK
bazálsejtes karcinóma  |   bazalióma  |   bőrrák  |   cryoterápia  |   fotodinámia  |   sugárterhelés  |   napfényvédelem
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít