egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A csontvelő-átültetés (csontvelő-transzplantáció) egy olyan terápiás eljárás, mely során egészséges őssejteket juttatnak a betegbe a károsodott, illetve beteg csontvelő helyére.

 

A csontvelő fő feladata a vér és az immunrendszer különböző alkotóinak – vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék – termelése. A csontvelő-átültetés olyan esetekben merül fel kezelési lehetőségként, ahol ez a funkció súlyosan sérül vagy kórossá válik.

 

A csontvelő-átültetés kétféleképpen végezhető: az őssejtek származhatnak magától a betegtől (autológ csontvelő-átültetés), illetve egy másik személytől, azaz a donortól (allogén csontvelő-átültetés).

 

A csontvelő-átültetés javallatai

A csontvelő-átültetésnek 3 fő célja lehet:

  • kemoterápia vagy sugárkezelés következtében károsodott csontvelő helyreállításának céljából,
  • beteg vagy károsodott csontvelő pótlása egészséges őssejtekkel,
  • új őssejtek biztosítása, melyek felveszik a harcot a szervezetben lévő daganatos sejtekkel.

 

Többek között az alábbi betegségek esetén válhat indokolttá a csontvelő-átültetés:

  • akut és krónikus leukémia,
  • aplasztikus anémia (lásd még: Vérszegénység),
  • Hodgkin-limfóma,
  • immunhiányos állapotok,
  • veleszületett anyagcsere-betegségek,
  • myeloma multiplex,
  • neuroblasztoma,
  • non-Hodgkin-limfóma,
  • POEMS-szindróma,
  • amyloidosis.

 

A csontvelő-transzplantáció abban az esetben jelent terápiás megoldást, ha a betegség más kezelési módokra nem reagált megfelelően.

 

A csontvelő-átültetés veszélyei

A csontvelő-átültetésnek számos veszélye van. Bizonyos esetekben csak enyhe mellékhatások jelentkeznek, máskor azonban súlyos vagy életveszélyes szövődmények lépnek fel, melyek kórházi kezelést igényelnek.

 

A csontvelő-átültetés szövődményeinek súlyosságát számos tényező befolyásolja: az alapbetegség, mely a csontvelő-átültetés javallatát képezi, a transzplantáció típusa, a beteg életkora és általános állapota.

 

A csontvelő-transzplantáció lehetséges szövődményei:

  • graft-versus-host reakció (donortól kapott csontvelő esetén),
  • őssejt elégtelensége,
  • szervi károsodások,
  • fertőzések,
  • szürkehályog,
  • meddőség (infertilitás),
  • új daganat kialakulása.

 

A lehetséges szövődmények ellenére mérlegelni kell a betegség és a csontvelő-transzplantáció rizikóját, és a kockázat-haszon elvét figyelembe véve meghozni a döntést a terápiát illetően.

 

Graft-versus-host betegség

Ebben az esetben a donortól kapott őssejt olyan immunrendszert alakít ki a beteg szervezetében, amely számára a beteg saját szövetei, szervei ismeretlenek, ezért azokat potenciálisan veszélyesnek tekinti, és így támadást indít ellenük.

 

A graft-versus-host betegség kialakulására a transzplantáció után bármikor sor kerülhet. A betegségnek két formája van: az akut (heveny) és a krónikus (idült). Az akut formája a transzplantációt követő első hónapban jelentkezik leggyakrabban, a bőr, az emésztőrendszer, illetve a máj lehet érintett.

 

Krónikus formája később alakulhat ki, több szervet is érintve, az alábbi tünetekkel:

 

Ha a transzplantácit követően a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, mielőbb vegye fel a kapcsolatot kezelőorvosával!

 

A csontvelő-átültetésre való felkészülés

A transzplantáció előtti vizsgálatok célja, hogy felmérje a beteg általános állapotát, illetve hogy meggyőződjön arról, hogy a beteg erőnlét szempontjából készen áll-e a csontvelő-átültetésre. Ez több napot is igénybe vehet. A leggyakrabban alkalmazott vizsgálatok: EKG, ultrahang, röntgen vagy CT, valamint a teljes vérkép vizsgálata. Daganatos beteg esetén biopsziára is szükség van.

 

Ezen kívül egy úgynevezett centrális kanült helyeznek be, mely a mellkas vagy nyak egyik nagyvénájába kerül. Ez a csontvelő-transzplantáció során az őssejt bejuttatásának csatornája lesz, illetve a gyógyszereket és a vérkészítményeket is ezen keresztül adják a betegnek a transzplantáció ideje alatt.

 

Őssejtgyűjtés autológ transzplantációhoz

A betegből úgynevezett aferezissel nyernek őssejteket a transzplantációhoz. Aferezis során a vért a vénából az aferezist végző gépbe vezetik, és a gépben keringetik. Végül a vér különböző elemei, így az őssejtek is különválnak. Az aferezist megelőzően, 4 napon át őssejtstimuláló (aktiváló) faktorokat alkalmaznak a betegen, hogy az őssejtek képződése felgyorsuljon, és azok a csontvelőből kikerüljenek a véráramba. Az őssejteket összegyűjtik és fagyasztják addig, míg felhasználásra nem kerülnek. A vér többi részét visszajuttatják a betegbe. Az aferezis nagyjából 3 órán át tart.

 

Őssejtgyűjtés allogén transzplantációhoz

Allogén transzplantáció esetén először donort kell találni. A donort főként a beteg immunrendszerével való egyezés alapján választják, erre legnagyobb esély a családtagok körében van, de nem kizárt az sem, hogy a közös európai donorbankban is található egyezés (lásd még: Szervadományozás). Ezt követően a donortól őssejtet nyernek a csontvelőből vagy a vérből. Egy harmadik lehetőség a köldökzsinórvérből vett őssejt használata. Születéskor az édesanya kérheti, hogy fagyasztva tárolják a köldökzsinórvért, hogy szükség esetén az felhasználható legyen.

 

Kondicionálás

A transzplantáció előtti vizsgálatokat követően a kondicionálás következik, mely nagyjából egy hetet vesz igénybe. A kondicionálás során a beteg kemoterápiát és/vagy besugárzást kap, melynek céja:

    • daganatos betegség esetén a daganatsejtek elpusztítása,
    • immunrendszer gyengítése (hogy befogadja a donorszövetet),
    • a csontvelő előkészítése az őssejtek befogadására.

 

A betegség típusától, a beteg állapotától és a transzplantáció típusától függenek a kondicionálás alatt alkalmazott módszerek. Bizonyos esetekben elég a kemoterápia, más esetben szükséges sugárkezeléssel is kiegészíteni.

 

A kondicionálás lehetséges mellékhatásai a következők lehetnek:

    • hányinger, hányás,
    • hasmenés,
    • hajhullás,
    • ajak berepedezése,
    • fekélyek,
    • fertőzések,
    • vérzés, vérzékenység,
    • meddőség (infertilitás, sterilitás),
    • vérszegénység,
    • fáradékonyság,
    • szürkehályog,
    • szervi károsodások.

 

A csökkent intenzitású kondicionálás abban az esetben merül fel, ha a beteg – életkora vagy egészségügyi állapota miatt – csak az alacsonyabb dózist bírja. Ez a módszer a daganatos sejtek pusztításában és az immunrendszer gyengítésében hatásos. A donorsejtek bejuttatását követően a donorsejtek felveszik a harcot a daganatos sejtekkel szemben.

 

A kondicionálást követően 2 nappal kerül sor a csontvelő-átültetésre. A csontvelő-átültetés során a centrális kanülön keresztül juttatják be a betegbe az őssejtet. A beavatkozás alatt a beteg ébren van, maga a művelet fájdalmatlan.

 

Mi történik a csontvelő-átültetést követően?

Az őssejtek, miután a szervezetbe jutottak, a csontvelőbe vándorolnak. Osztódnak, majd elindul a vér alkotóelemeinek képződése. Pár hét szükséges ahhoz, hogy a vér alkotóelemeinek száma a normál szintet elérje.

 

A csontvelő-átültetést követően a betegnek minimum egy hónapig a kórházban kell tartózkodnia. A fokozott fertőzési rizikó miatt a betegnek csíramentes (kórokozótól mentes, steril) szobában kell lennie, a látogatók is védőruhába kell öltözzenek.

 

A transzplantációt követően napokon, heteken át rendszeres vérvizsgálatok és egyéb vizsgálatok elvégzése szükséges a beteg állapotának követése érdekében. Gyógyszerek alkalmazására is szükség lehet a mellékhatások (hasmenés, hányás) csökkentése érdekében. Összességében tehát a transzplantációt követően a betegnek szoros felügyeletre van szüksége. Az esetleges fertőzések vagy szövődmények esetén a transzplantált kórházi ellátásra szorul.

 

Ezt követően – a transzplantáció típusától függően – hetente, illetve havonta kötelező a kontrollvizsgálatokon való részvétel. Addig, amíg a csontvelő nem termel elegendő mennyiségű vörösvértestet, illetve vérlemezkét, transzfúzióra lehet szüksége a transzplantáltnak.

 

Gyógyszerek

Abban az esetben, ha allogén csontvelő-átültetés történt, az immunreakciót mérséklő, illetve a graft-versus-host betegség kialakulásának esélyét csökkentő gyógyszerre van szükség (immunszupresszánsra). Fontos, hogy az immunszupresszáns terápiában alkalmazott gyógyszert sok folyadékkal vegye be. Egyes készítményeket ajánlott tejben vagy gyümölcslében (pl. almalé) feloldani. A grapefruitlé fogyasztása viszont kerülendő, mert ez a citrusféle nem kívánt módon emelheti a gyógyszer szintjét a vérben.

 

Életmód

A transzplantációt követően fontos az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Ez segít elkerülni a kóros súlygyarapodást. Fontos figyelni, hogy az élelmiszerekkel ne vigyen be kórokozókat (lásd még: Ételbiztonság), változatosan étkezzen, csökkentse a sóbevitelt. Ne fogyasszon alkoholt és grapefruit levet a nem kívánt gyógyszerhatások kockázata miatt. Ne dohányozzon, és rendszeresen vegyen részt a szűrővizsgálatokon.

 

A csontvelő-átültetés eredményessége

A csontvelő-átültetés gyógyulást, illetve remissziót (tünetmentes állapotot) eredményezhet. A csontvelő-átültetés teljes regenerálódása akár 2 évig is eltarthat.

 

A beteg állapotától függően a csontvelő-átültetés eredményessége és a mellékhatások súlyossága széles skálán mozoghat. A csontvelő-átültetés jelentős lelki terhet jelent a beteg számára, ezért nagyon fontos a lelki támogatás, melyben érdemes lehet pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni.

 

KULCSSZAVAK
csontvelő-transzplantáció  |   autológ  |   allogén  |   őssejt  |   csontvelő  |   vérképzés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít