A trombus (thrombus) a vérlemezkékből (trombocitákból) kialakult vérrög, amely a véreret szűkítve vagy azt teljesen elzárva véráramlási zavart idézhet elő. Az artériás és a vénás rendszerben egyaránt kialakulhat, a szervezetben bárhol megjelenhet, de a keringési rendszer és a vér fizikai sajátságaiból kifolyólag gyakrabban fordul elő a vénás keringésben. A vérrög a kialakulási helyéről elsodródva embólusként megakadhat az érrendszer más pontjain, ahol tromboembóliás szövődmények alakulhatnak ki. A tromboembólia kialakulási helyétől és a vérrög nagyságától függően enyhe tüneteket, de akár életet veszélyeztető állapotot is okozhat.
A vénák – vagy más néven visszerek – a szövetek felől továbbítják az oxigénben szegényt vért a tüdő és a szív felé az újbóli gázcsere céljából. Ha a véna elzáródik, a vérrög következtében elfolyási akadály alakul ki a vénás rendszerben. A vér elfolyási akadályozottsága miatt a végtag vagy az adott szerv megduzzad, gyulladásos folyamat alakul ki, amely károsítja az ereket, a szöveteket és a szerveket. Gyakran alakul ki az ún. mélyvénás trombózis az alsó végtag mélyen futó vénáiban, amely embolizáció révén a tüdőerekbe sodródhat, és életveszélyes kórképet, tüdőembóliát idézhet elő.
A vérről és az erekről bővebben itt olvashat.
A trombózisról bővebben itt olvashat.
Kapuvéna trombózis
A vena portae (kapuvéna) a gyomor-bélrendszer vénás vérét összegyűjtő és a máj felé vezető nagyvéna, melynek trombózisa a kapuvéna rendszerében vérnyomásnövekedést (portális hipertenzió) okoz. A vérnyomás emelkedése következtében a gyomor-bélrendszer bizonyos pontjain (jellemzően a nyelőcső és a gyomor körül) kialakult visszeres értágulatok (varixok) megrepedhetnek, súlyos vérzéses szövődményeket okozva. A kapuvéna trombózist ultrahanggal diagnosztizálják, kezelése a vérzéses szövődmények ellátásán (endoszkópos vagy gyógyszeres), valamint bizonyos esetekben trombolítikus (vérrögoldó) kezelésen alapul. Megelőzésében gyógyszeres terápia vagy néha sebészi beavatkozás szükséges.
Budd–Chiari-szindróma
A Budd–Chiari-szindróma a májvénák szűkületét vagy elzáródását jelenti, amely létrejöhet trombus okozta szűkület/elzáródás vagy egyéb ok talaján. A májvénák a máj vénás elfolyásáért felelő visszerek, elfolyási akadályuk esetén a májban vénás pangás alakul ki, a máj megnagyobbodik, ami további szövődmények kialakulásához vezet:
- portális hipertenzió;
- varixok: megnagyobbodott vénás rendszerek a nyelőcső, a gyomor és a végbél körül;
- hasűri folyadék felszaporodása (ascites);
- cirrózis (cirrhosis): a máj kötőszövetes átalakulása, a májszövet pusztulása.
A májban kialakult pangás a fentieken túl májelégtelenséget okozhat, annak számos szövődményével. A májelégtelenség potenciálisan halálos kimenetelű.
Thrombophlebitis migrans
A thrombophlebitis a vénák vérrög okozta elzáródását és következményes gyulladását jelenti. Thrombophlebitis migrans esetén a vérrög és az azt kísérő gyulladás egy vénában vagy vénák csoportjában jelentkezik, majd tovább sodródva („migrálva”) elzáródást és gyulladást okozhat más vénákban is. Néha többszörös vénás thrombosisok egyszerre okoznak gyulladást szerte a szervezetben. A vérrögök a kisebb vénák felől a nagyobbak felé sodródhatnak súlyosabb szövődményeket, potenciálisan életet veszélyeztető kórképeket okozva (pl. tüdőembólia).
Vena cava inferior embóliája és trombózisa
A vena cava inferior a szervezet legnagyobb visszere, amely a szervezet alsó részéből és a szervekből összegyűjtött vénás vért továbbítja a szív felé. Trombózisa súlyos kórállapotot idéz elő, de korai diagnózis esetén gyógyszeresen és különböző intervenciós eljárásokkal effektíven kezelhető. A vérrög nagysága és elhelyezkedése befolyásolja a kialakult tüneteket. Általában fájdalom és izomgörcs, duzzadás alakul ki a lábakban, valamint a lábak elnehezedettnek érződnek. A lábon a bőr elszíneződhet, fekélyek alakulhatnak ki rajta. Has- és hátfájdalom, valamint férfiak esetén hereduzzanat is megjelenhet. A vena cava inferiorban lévő vérrög leszakadva a tüdőkeringésbe kerülhet, és életveszélyes állapotot, tüdőembóliát okozhat.
Vesevéna embóliája és trombózisa
A vesevéna elzáródásának hátterében a leggyakoribb tényező a nephrosis szindróma, de egyéb tényezők is okozhatnak elzáródást (pl. veserák, cukorbetegség, thrombophlebitis migrans, drogfogyasztás stb.). A tünetek enyhék lehetnek, kivéve, ha az elzáródás akut kialakulású. Jellemzően felnőtteknél jelentkezik, gyakran a tüdőembólia eredetét kutatva derül fény a vesevéna trombózisára. Gyermekeknél és ritkább esetben felnőtteknél akut kezdettel is kialakulhat, ilyenkor a progresszió is gyors lefolyású. Az érintett oldalon vesetáji, háti, alsó bordaív alatti fájdalom jelentkezik, melyhez láz, hányinger, hányás, csökkent vizeletelválasztás és véres vizelet társulhat. Képalkotó vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz (UH, MRI, CT). A vérrög eltávolítása, antikoaguláns terápia és fibrinolítikus kezelés jelenthet gyógymódot.
Mikor forduljon orvoshoz?
Hirtelen jelentkező rosszullét esetén, amelyet a fenti tünetek bármelyike jellemez, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Kapcsolódó tartalmak:
Véralvadási zavarok
D-dimer-szint mérése
Leiden-mutáció
Antifoszfolipid-szindróma
Visszérgyulladás
Véralvadásra ható gyógyszerek
Onkológiai sürgősségi állapotok

