Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy az egyén a lakóhelyén, illetve annak közelében hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.
Az alapellátás holisztikus szemléletű, az egyén egészségi állapotáért (nem csak a gyógyításáért) felelős.
Az egészségügyi alapellátás feladatai az ellátottak, egyének vonatkozásában kiterjednek:
- a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló ellátásra;
- az egészségi állapot figyelemmel kísérésére, valamint egészségügyi felvilágosításra, nevelésre, egészségfejlesztésre, egészségtervezés támogatására;
- jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelésre, gondozásra és rehabilitációra az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett;
- szakorvoshoz történő irányításra a betegség megállapítása, kezelési terv készítése vagy terápiás ellátás céljából;
- gyógykezelésre, házi ápolásra és rehabilitációra a szakorvos által javasolt terápiás terv figyelembevételével;
- szükség esetén a beteg otthonában történő ellátására vagy a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérésére.
Alapellátás igénybevétele
Az alapellátás igénybevétele jellemzően az egyén tartós (nem eseti) választásán alapul.
Háziorvos, házi gyermekorvos választása
A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát a cselekvőképes személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen vagy cselekvőképességében teljesen korlátozott nagykorú személy törvényes képviselője útján gyakorolja.
Alapellátási körzetek
Az alapellátás biztosítása ún. körzetekben történik. Az alapellátási körzetek földrajzilag meghatározott területek, melyeket a települési önkormányzatok képviselő-testületei rendeletben állapítanak meg és alakítanak ki. A körzetek megállapítása és kialakítása során a képviselő-testületek figyelembe veszik a Kormány által kijelölt praxiskezelő által megadott szempontokat, és kikérik az alapellátásért felelős országos módszertani intézet – védőnői ellátás esetén az országos tisztifőorvos –, valamint a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét is.
Az adott körzet alapellátó szolgáltatóját a körzetében ellátási kötelezettség terheli.
Alapellátás egységei
Az alapellátás hagyományosan praxisokra alapozott ellátási forma, de az utóbbi évtizedekben megjelentek a közösségi, az orvosi együttműködésre alapozott formái is. A háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött működési forma a praxisközösség, az olyan együttműködési formát pedig, amely keretében a háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátási feladatok mellett jogszabályban meghatározottak szerint a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók, csoportpraxisnak hívjuk.
Alapellátás biztosítása és szakterületei
Az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások biztosítása a települési önkormányzatok feladata.
A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:
- a háziorvosi ellátásról,
- a házi gyermekorvosi ellátásról,
- a fogorvosi alapellátásról,
- az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról,
- a védőnői ellátásról,
- az iskola-egészségügyi ellátásról.
Az alapellátások közé tartozik a foglalkozás-egészségügyi alapellátás is. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása a munkáltató kötelessége.
Háziorvos és házi gyermekorvos
A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése és gyógyítása, valamint az egészségfejlesztés céljából. A házi gyermekorvos az ellátást a 19. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. A házi gyermekorvosi ellátást a 14-19. év közötti személyek esetében – erre irányuló választás alapján – háziorvos is nyújthatja.
Fogorvosi alapellátás
A fogorvos a fog- és szájbetegek gyógyító-megelőző alapellátását végzi.
Védőnői ellátás
A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából, a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek, valamint a családtervezés időszakában lévő személyek számára. Továbbá a védőnő a 25-65 éves női lakosság részére népegészségügyi szűréseket is végez.
Iskola-egészségügyi ellátás
Az iskola-egészségügyi ellátás személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint az egészségfejlesztés céljából. Az iskola-egészségügyi ellátás a tanulói jogviszony megkezdésétől a 18 éves korosztályig, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevők részére végzi a megelőző ellátásokat.
Otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás
Az alapellátáshoz kapcsolódó otthoni szakápolás és otthoni hospice-ellátás a beteg lakó- vagy tartózkodási helyén nyújtható szolgáltatások, amelyek célja a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás kiváltása.
Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
A foglalkozás-egészségügy feladata a munkát végző személy egészségének megóvása a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése által.
Ügyeleti ellátás
Az alapellátási ügyelet a sürgősségi ellátórendszer része. A sürgősségi ellátórendszer feladata a beteg heveny tünete, hirtelen fellépő fájdalma, illetve egészségromlása miatt távközlési eszköz útján vagy személyesen a beteg elsődleges ellátásban részesítése. Az alapellátási ügyelet szükség esetén a beteget a beteg otthonában, illetve a tartózkodási helyén látja el.
Háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet
A háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátása ügyeleti szolgálat formájában, központi ügyelet útján valósul meg. Az ügyeleti szolgálatot, valamint a központi ügyeletet a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az önkormányzattal, illetve intézményével kötött szerződésének megfelelően látja el.
Fogorvosi ügyelet
Fogorvosi ügyeleti ellátás szervezése a fővárosban, megyeszékhelyen, valamint megyei jogú városban a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon – legalább 6 órás rendelési időben – kötelező.
