A „petefészek-kimerülés” mint kifejezés alapvetően egy természetes állapotot ír le: a petefészkek születéskor bizonyos számú petesejtet tartalmaznak, amelyek az élet előrehaladtával nem termelődnek újra, elfogynak.
Ez normális esetben a nők negyvenes éveinek végén következik be. A korai petefészek-kimerülés mint betegség az az állapot, amikor ez (változatos okok miatt) sokkal hamarabb következik be. A petefészkek kimerülése terméketlenséghez vezet – hiszen elfogynak a petesejtek, amelyek érést követően megfelelő állapotban vannak a megtermékenyítéshez. Ezzel egy időben a petefészkek ösztrogéntermelése is csökken, így a ciklus rendszertelenné válik, majd elmarad. A betegségre a menopauza tünetei és a nehéz teherbe esés jellemző.
A petefészek-kimerülés főbb tünetei
A petefészek-kimerülés a korai menopauza egyik leggyakoribb oka, így a tüneteik is nagymértékben átfednek.
A petefészek-kimerülés főbb tünetei:
- rendszertelen menstruáció,
- a termékenység csökkenése (teherbe esési nehézségek),
- hőhullámok és éjszakai izzadás,
- koncentrációs nehézségek,
- csökkent libidó,
- hüvelyszárazság,
- szemszárazság,
- fájdalmas közösülés,
- álmatlanság (insomnia).
A tünetek általában 40-45 éves korban kezdődnek, de ritka esetekben akár korábbi életszakaszban is megjelenhetnek. A kimagaslóan korai petefészek-kimerülést leggyakrabban petefészekműtét, kemoterápia, radioterápia vagy valamilyen genetikai mutáció okozhatja.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben egymás után több menstruáció kimaradását tapasztalja, mindenképpen forduljon orvoshoz – akkor is, ha az adott életszakaszban a teherbe esés egyébként nem aktuális. A kimaradó menstruációnak sok oka és sok (akár súlyos) következménye lehet.
A korai petefészek-kimerülés lehetséges okai
A korai petefészek-kimerülésnek megkülönböztetünk két formáját: primer formát, amelyben a petefészekben van a rendellenesség, és szekunder formát, amikor az agyalapi mirigy működése nem megfelelő.
A petefészek-kimerülés pontos oka nem minden esetben deríthető ki, hacsak nem valamilyen egyértelmű előzmény (műtét, kemoterápia) vagy genetikai mutáció okozza.
Genetikai hajlam
Nagyjából az esetek negyedénél bizonyos kromoszóma-változások okozzák a petefészek-kimerülést. Ilyenkor gyakori a családi halmozódás.
Ilyen rendellenességek többek között:
Ezek a genetikai betegségek azonban jellemzően már a korábbi életszakaszban kiderülnek, mert egyéb jellegzetes tüneteik is vannak.
Mérgező és vegyi anyagoknak való kitettség
Bizonyos vegyi anyagok nagy mennyiségben károsíthatják a szervezet egyes sejtjeit, ezáltal a petesejteket is. Mivel az éretlen petesejtek már születéskor jelen vannak a szervezetben, és nem termelődik belőlük több, károsodásuk végleges állapot. Egyes kémiai anyagok pedig gyorsítják a tüszők kimerülését.
A petefészek-kimerülés általában az alábbi hatásokat követően alakulhat ki:
- kemoterápia,
- radioterápia,
- dohányzás, cigarettafüst,
- egyes rovarirtók,
- egyes vírusok.
Autoimmun betegségek
Az immunrendszer normális esetben a saját szervezetet védi a baktériumok, vírusok és egyéb kórokozók megjelenésekor. Autoimmun betegségek esetén azonban a saját szöveteket ismeri fel idegennek, gyakorlatilag saját maga ellen fordul az immunrendszer.
Az autoimmun betegség okozta petefészek-kimerülés esetén az immunsejtek a petesejteket vagy azokat az endokrin mirigyeket károsítják, amelyek a tüszőéréshez szükséges hormonokat termelik.
Kutatások szerint az esetek mintegy ötödénél autoimmun betegség áll a háttérben – ez esetben tünet lehet egyéb autoimmun betegség jelenléte is (autoimmun pajzsmirigybetegségek, autoimmun eredetű Addison-kór).
A petefészek-kimerülés szövődményei
Fontos tudni, hogy a petefészek-kimerülés nem csupán a termékenység elvesztését jelenti. A hormonháztartás zavara miatt számos szövődménnyel járhat, amelyek megfelelő kezeléssel megelőzhetők vagy késleltethetők.
A petefészek-kimerülés szövődményei az alábbiak lehetnek:
- Endokrin betegségek. Az endokrin mirigyeket érintő zavar az egész szervezetet érinti, így gyakori egyéb hormonális betegség kialakulása is (pl. pajzsmirigy-alulműködés, Addison-kór.
- Csontritkulás. Az ösztrogénszint csökkenése a csontok erősségének csökkenését okozhatja, ami törésekre hajlamosíthat.
- Szív- és érrendszeri betegségek. Az ösztrogénszint csökkenése hajlamosít a szívbetegségekre és a stroke-ra.
- Egyéb betegségek. Amennyiben a petefészek-kimerülést autoimmun betegség okozza, számos más betegség kockázata is megnő (cukorbetegség, száraz szem, vérszegénység, rheumatoid arthritis, lupus, myasthenia gravis).
A petefészek-kimerülés diagnosztizálása
A petefészek-kimerülés tünetei számos más betegséghez nagyon hasonlók lehetnek, ezért a diagnosztizálása nem mindig történik azonnal és könnyen.
A petefészek-kimerülés diagnosztizálásához általában az alábbiakra számíthat:
- kérdések a menstruációs ciklussal, korábbi betegségekkel (különös tekintettel a kemoterápiára és egyéb gyógyszerekre), az életmóddal és a munkahellyel (méreganyagoknak, rovarirtóknak való kitettség), korábbi műtétekkel és a családban előforduló betegségekkel kapcsolatban;
- hormonvizsgálatok (FSH, prolaktin, AMH);
- genetikai teszt (FMR1 gén a törékeny X szindróma kizárása érdekében);
- csontsűrűségmérés;
- ultrahangvizsgálat (amely a tüszők állapotát és a még megmaradt tüszők mennyiségét mutatja meg).
A petefészek-kimerülés kezelése
Bár a petefészek-kimerülés első hallásra véglegesnek tűnik, egyes esetekben van lehetőség a kezelésére. Bizonyos esetekben a termékenység is visszaállítható, így a gyermekvállalás is lehetségessé válik.
A petefészek-kimerülés kezelésének módszerei:
- Hormonpótlás. A hormonpótlás (progeszteron, ösztrogén vagy mindkettő) a menopauzaszerű tünetek enyhítésében segít: hőhullámok, éjszakai izzadás, alvászavarok és menstruációs zavarok. Ezenkívül segít megelőzni a csontritkulás és a szív- és érrendszeri panaszok kialakulását. Amennyiben még maradtak petesejtek, amelyek a megfelelő hormonhatásra képesek átmenni az érési folyamaton, a teherbe esés is lehetséges.
- Pszichoterápia. A korai petefészek-kimerüléssel való lelki megküzdés nagyon nehéz lehet, főleg, ha fiatal az érintett. Amennyiben a cél a teherbe esés, akár hormonpótlás mellett is érdemes felkeresni a pszichológiai tanácsadást, a lelki állapot ugyanis erősen befolyásolhatja a teherbe esést. Természetesen a tanácsadás abban az esetben is fontos, ha nem elsődleges cél a gyermekvállalás.
