A pajzsmirigy egy kb. 5 cm nagyságú, pillangó alakú mirigy, amely a pajzsporc (ádámcsutka) előtt a nyakon helyezkedik el. A belső elválasztású mirigyekből álló endokrin rendszer része. Fő feladata az anyagcsere sebességének szabályozása a pajzsmirigyhormonok kiválasztása révén.
Egészséges embereknél a súlya kb. 10-20 gramm. A pajzsmirigy hormonjai a jódtartalmú aminosav, az ún. tiroxin (T4), a trijód-tironin (T3) és a kalcitonin. Ezek a hormonok számos élettani funkciót befolyásolnak a szervezetünkben:
- serkentik a szellemi fejlődést és a testi növekedést,
- fokozzák a szervezet anyagcsere-folyamatait,
- emelik a szervek fehérjeszintézisét,
- befolyásolják a kalcium-anyagcserét,
- fokozzák a szív érzékenységét más hormonokkal szemben,
- pozitívan hatnak az izmok működésére.
Emellett szerepet játszanak a szexuális és agyi működésben is.
A pajzsmirigyben termelt T4 csak enyhén befolyásolja a szervezet anyagcseréjének sebességét. A T4 eljut a májba és más szervekbe, ahol T3-á átalakulva válik aktív, az anyagcserét szabályozó hormonná. A T4 és T3 szintjét egy másik belső elválasztású mirigy, az agyban található hipotalamusz által termelt hormon szabályozza oly módon, hogy az agyalapi mirigyet a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) termelésére készteti. A THS hatására pedig fokozódik a pajzsmirigy működése.
A kalcitonin a vér kalciumszintjének szabályozását segíti, gátolva a csontlebontást és serkentve a vese vizelettel történő kalciumürítését.
A pajzsmirigy laboratóriumi vizsgálatai
A pajzsmirigy működése különféle laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizhető. Az ezekhez szükséges vért mintavételi tűvel nyerik ki a könyökhajlatból.
Amennyiben a beteg tünetei a pajzsmirigy alulműködésére (hipotireózis) vagy a pajzsmirigy túlműködésére (hipertireózis) utalnak, a pajzsmirigy rendellenes működésének megállapításához a kezelőorvos ún. pajzsmirigy panelvizsgálatot kér, amely a pajzsmirigy hormonjainak mérését szolgálja.
A pajzsmirigy működésének laborvizsgálata az alábbi elemeket tartalmazza:
- TSH: a pajzsmirigy alul-, illetve túlműködésének vizsgálatára, valamint a pajzsmirigybetegségek gyógyszeres terápiájának utókövetésére szolgál.
- TRH: a tireotropinfelszabadító hormon a hipotalamusz által termelt peptidhormon, amely az agyalapi mirigy elülső lebenyében serkenti a TSH elválasztást. Vizsgálja, hogy a pajzsmirigy hormontengelyen magasabb szinten van-e elváltozás.
- Szabad T4 (tiroxin): a pajzsmirigy alul-, illetve túlműködésének vizsgálatára, valamint a kezelés utókövetésére is alkalmazható.
- Szabad T3 vagy össz-T3 (trijód-tironin): a pajzsmirigy túlműködésének vizsgálatára, esetlegesen a kezelés utókövetésére is alkalmazható.
Bizonyos esetekben a panel ún. T3-gyanta felvétel (T3RU) vizsgálatot is tartalmaz a szabad tiroxin indexének (FTI) kiszámításához. Ez a módszer a pajzsmirigyműködés kiértékelését szolgálja, korrigálva azon fehérjék változásait, amelyek hatással lehetnek az össz-T4 szintre.
A pajzsmirigy vizsgálat része lehet továbbá, hogy megvizsgálják, vannak-e pajzsmirigy ellenes antitestek azaz, Thyreoidea peroxidase antitest (anti-TPO vagy ATPO), Thyreoglobulin antitest (TgAb), Thyreoidea stimuláló hormon receptor antitest (TRAb). Kimutatásuknak autoimmun eredetű pajzsmirigyműködési zavarok elkülönítésében van szerepe.
Lásd még: Autoimmun betegségek
Amennyiben a beteg tünetei alapján felmerül a pajzsmirigy velőállományában található C‑sejtek számának növekedése (ún. C-sejt hiperplázia) és/vagy a pajzsmirigy rosszindulatú daganatának (medulláris pajzsmirigy-karcinóma, MPC) gyanúja, illetve a beteg az endokrin szervek daganataira (pl. családi halmozódás, genetikai hajlam) veszélyeztetett csoportba tartozik, a kezelőorvos kalcitonin-vizsgálatot kér a laboratóriumtól.
Bizonyos pajzsmirigy eredetű daganatok kezelésének követését, illetve a daganat kiújulásának vizsgálatát szolgálja a tireoglobulin (Tg) elnevezésű fehérje vizsgálata. Ritkábban a pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) okának kiderítéséhez is alkalmazhatják.
Nem laboratóriumi vizsgálatok
Pajzsmirigy ultrahang vizsgálata: amennyiben a beteg laboreredményeiben eltérés mutatkozik, vagy csomó tapintható a pajzsmirigyben. A szakorvos rutinszerűen kérhet pajzsmirigy ultrahangot, melyen a különböző betegségek által okozott strukturális eltérések ábrázolódhatnak, és segíthetnek a helyes diagnózis felállításában.
Nyaki röntgen, CT: bizonyos pajzsmirigybetegségek, például strúma (golyva) esetén szükség lehet más képalkotó eljárásra is, annak megítélésében, hogy az elváltozás pontosan hol helyezkedik el, és hogyan viszonyul a környező szövetekhez, szervekhez.
Bizonyos esetekben pajzsmirigy-szcintigráfia elvégzésére is szükség lehet. Ennek során kis mennyiségű Tc-99m radioaktív anyagot adnak be injekcióban vagy szájon át a betegnek. Ez az anyag a jódhoz hasonlóan viselkedik a szervezetben, a pajzsmirigy sejtjei felveszik azt, és a gyenge radioaktivitás egy gammakamerával rögzíthető, így láthatóvá válik az anyag szerven belüli eloszlása, az anyagcsere ritmusa, ami alapján megítélhető a pajzsmirigy működése. A vizsgálatot megelőzően megengedett az étel- és italfogyasztás.
A pajzsmirigy elváltozásainak szövettani vizsgálatához a pajzsmirigy-göb biopsziára, ún. vékonytű aspirációs citológiai vizsgálatára van szükség. A járóbeteg szakrendelőben végzett beavatkozás minimális fájdalommal jár, és mindössze néhány percet vesz igénybe. A vizsgálat során a szakorvos ultrahang segítségével meghatározza a göb helyét, majd egy vékony tűvel mintát vesz a megjelölt helyen.
Szűrővizsgálatok
Az újszülöttek születést követő néhány napon belül elvégzett vizsgálataival, többek között az anyagcsere betegségek időben történő felismerésével és kezelésével elkerülhető az életet veszélyeztető vagy élethosszig tartó súlyos állapot kialakulása, illetve csökkenthető az így kiszűrt betegség súlyossága. Magyarországon a születést követő első és negyedik nap között megtörténik az újszülöttek kötelező fizikális vizsgálata, aminek részét képezi a pajzsmirigy működésének ellenőrzése is.
