egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A Raynaud-kór egy viszonylag gyakori kórkép, a lakosság körülbelül 3-20%-át érintheti. A betegség főként az ujjak hideg vagy érzelmi stressz hatására kialakuló, jellegzetes, többfázisú elszíneződésével jár.

 

A betegség hátterében az ujjak kisereinek keringési zavara áll. Ez kialakulhat ismeretlen okból, vagy valamilyen más betegség tünete is lehet.

 

A Raynaud-kór főbb tünetei

A hideg vagy érzelmi megterhelés hatására kialakuló roham főként a kéz ujjainak elszíneződésével jár, de érintettek lehetnek a lábujjak, a fül, az orr, az ajkak és akár a mellbimbók is. A roham időtartama másodpercektől akár órákig is terjedhet. Az elszíneződés általában egy vagy több ujjon jelenik meg, majd az epizód során átterjed a többi ujjra is.

 

Egy epizód nagyon specifikus, háromfázisú színelváltozással jár:

  • Először az ujjak elfehérednek. Ilyenkor az ujjak hidegek, dermedtek, zsibbadtak, érzéketlenek.
  • Ezután az ujjak kékes árnyalatúvá válnak. Ekkor az ujjak kihűltek, fájdalmasak lehetnek.
  • Mielőtt az ujjak visszanyernék eredeti színüket, vöröses színt vesznek fel. Az ujjak zsibbadása, fájdalma, érzészavara jellemzi ezt a szakaszt.

 

A színváltozás a vér változó oxigén- és szén-dioxid-szintjének eredménye. A provokáló faktorok hatására az ujjak kiserei egy időre összeszűkülnek, így kevesebb vér érkezik az adott ujjba. A kevesebb átfolyó vér hatására az ujjak elsápadnak, majd – mivel a vérben az oxigénkoncentráció csökken, a szén-dioxid-koncentráció pedig nő – az adott testrész kék színű lesz. Ezután, ha az erek összehúzódása oldódik, friss, oxigéndús vér áramlik az ujjakba, így azok vörösek lesznek.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a Raynaud-kórra jellemző színváltozást tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki a tünetek súlyossága alapján dönt a szükséges teendőkről.

 

A Raynaud-kór kiváltó okai

A betegség két formáját különböztetjük meg.

 

  • Az elsődleges (primer) Raynaud-kór nem társul más betegséghez, pontos okát nem ismerjük (idiopátiás). Akár olyan enyhe lefolyású is lehet, hogy a beteg sosem fordul vele orvoshoz. Elsődleges Raynaud-kór gyakrabban fordul elő nőknél, valamint a hidegebb éghajlaton élőknél. Nagyobb eséllyel alakul ki akkor is, ha a közeli családtagok érintettek.
  • A másodlagos Raynaud-kór valamilyen másik betegség tünete. Ez a forma általában súlyosabb lefolyású, és a tünetek csak később, 40 éves kor körül jelentkeznek.

 

Mi okozhat másodlagos Raynaud-kórt?

    • Autoimmun betegségek: lupus, szkleroderma, reumatoid artritisz, Sjögren-szindróma, kevert kötőszöveti betegség, dermatomiozitisz, polimiozitisz.
    • Ereket érintő betegségek: érelmeszesedés, érgyulladások.
    • Az endokrin rendszer betegségei: karcinoid szindróma, pajzsmirigy-alulműködés.
    • Vibráló eszközök használata (pl. légkalapács, láncfűrész, fúró) vagy sokáig ismétlődő mozgások (pl. zongorázás, gépírás, gépelés).
    • Dohányzás – mivel a dohányzás érszűkítő hatású.
    • Karpális alagút szindróma.
    • A kéz vagy a láb sérülése: fagyási sérülés, csuklótörés, műtét.
    • Érösszehúzó hatású gyógyszerek: például a magas vérnyomás kezelésére használt béta-blokkolók, a migrén kezelésére szolgáló ergotamin, szumatriptán, egyes kemoterápiás szerek (cisplatin, vinblastin, bleomycin).

 

A Raynaud-kór lehetséges szövődményei

A másodlagos Raynaud-kór – ritkán – akár súlyosan korlátozhatja az ujjak vérátáramlását, így nagyobb a valószínűsége szövődmények kialakulásának. Fekélyek, hegesedés, szövetelhalás (gangréna) is kialakulhat az ujjakon. Extrém esetben az érintett rész amputációjára lehet szükség.

 

A Raynaud-kór diagnosztizálása

Az orvos alapos fizikális vizsgálatot végez, és felveszi a részletes kórtörténetet. Annak érdekében, hogy eldöntse, elsődleges vagy másodlagos Raynaud-kórral van-e szó, mikroszkóppal megvizsgálhatja a köröm kisereinek (kapillárisok) állapotát. Ha úgy gondolja, hogy autoimmun betegség állhat a háttérben, vérvizsgálatokat kér.

 

A Raynaud-kór kezelése

Enyhe esetben nem szükséges kezelés. Ha a rohamok gyakorisága vagy súlyossága jelentősen rontja az életminőséget, vagy ha fekélyek alakultak ki, akkor különböző értágító gyógyszerek használatosak. Súlyos esetben műtéti megoldás vagy botoxinjekció is szóba jöhet.

 

Másodlagos Raynaud-kórban az alapbetegség kezelése a legfontosabb.

 

Mit tehet Raynaud-kór esetén?

Az alábbiak segíthetik a rohamok megelőzését:

 

  • Hideg időben öltözzön melegen, viseljen sapkát, kesztyűt, sálat, meleg zoknit.
  • Próbálja elkerülni a hőmérséklet-változást (pl. ne nyúljon a mélyhűtőkbe az áruházakban, melegről ne lépjen be klimatizált helyiségbe).
  • Kerülje a dohányzást.
  • Csökkentse az alkohol- és a koffeinfogyasztást (kávé, fekete tea, energiaital stb.).
  • Mozogjon rendszeresen.
  • Ha éppen rohama van, melegítse fel, mozgassa vagy masszírozza meg az ujjait. Ha a rohamot stressz okozta, igyekezzen megnyugodni. Ebben segíthet a különböző stresszkezelő technikák elsajátítása.

 

Elnevezések

Több elnevezés is használatos erre a jelenségre. Találkozhat a Raynaud-szindróma, Raynaud-betegség, Raynaud-jelenség megjelölésekkel is.

KULCSSZAVAK
Raynaud-kór  |   elsődleges Raynaud-kór  |   másodlagos Raynaud-kór  |   autoimmun betegség  |   érbetegség  |   ujjak elszíneződése  |   hideg hatása  |   stressz  |   véráramlás  |   vér oxigénszintje  |   keringési zavar
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít