A bordákat és a szegycsontot összekötő porcok fájdalmas, gyulladásos betegsége a Tietze-szindróma (bordaporcgyulladás – costochondritis). A betegség nem súlyos, de – a szívrohamhoz vagy más szívpanaszokhoz hasonlóan – erőteljes mellkasi fájdalommal járhat, ami néhány naptól akár hónapokig is eltarthat. A Tietze-szindrómát Alexander Tietze német orvosról nevezték el, aki 1909-ben írta le a betegséget.
A Tietze-szindróma tünetei
A szindróma fő tünete a mellkasi fájdalom a felső négy borda szegycsonthoz való ízesülése körül. A gyulladás keménységet és orsó alakú duzzanatot okozhat. A gyulladt porc feletti terület piros, meleg tapintatú lehet. Általában tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél fordul elő, férfiaknál és nőknél egyaránt.
A Tietze-szindróma során fellépő fájdalom jellemzői:
- megjelenhet hirtelen vagy fokozatosan,
- általában a mellkas bal oldalán jelentkezik,
- éles, szúró vagy tompa, nyomásszerű,
- az enyhétől a súlyosig terjedhet,
- több bordát is érinthet, és átterjedhet a nyakra, felkarra, vállakra,
- súlyosbodik köhögés, tüsszentés, mély lélegzetvétel, mozgás, mellkast érő nyomás (pl. biztonsági öv) hatására.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha mellkasi fájdalmai vannak, sürgősen orvosi segítséget kell kérnie az életveszélyes okok, például a szívinfarktus, tüdőembólia, légmell kizárása érdekében.
A Tietze-szindróma kiváltó okai
Ismeretlen eredetű betegség, általában nincs egyértelmű kiváltó ok, de a következők elősegítik a kialakulását:
- mellkasi sérülések, traumák (pl. ütés),
- fizikai megterhelés (megerőltető vagy ismétlődő testmozgás, túlzott köhögés, súlyos hányás, nehéz súly emelése),
- felső légúti fertőzések, beleértve az arcüreggyulladást vagy a gégegyulladást,
- ízületi gyulladás,
- ízületi fertőzés (a vírusok, baktériumok és gombák megfertőzhetik a bordaízületet).
- jó- vagy rosszindulatú daganat.
A Tietze-szindróma diagnosztizálása
A betegség diagnózisa a tüneteken alapul: a kezelőorvos a páciens kikérdezése, fizikális vizsgálata után felállítja a kórismét, majd különféle vizsgálatokat kér a súlyosabb betegség kizárására, amelyek azonnali beavatkozást igényelnének, mint például angina, mellhártyagyulladás vagy szívinfarktus, légmell, tüdőembólia.
A pontos diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokra is szükség lehet:
- laboratóriumi vérvizsgálat a szívroham vagy más betegségek jeleinek keresésére,
- mellkasröntgen a szervek, csontok és szövetek betegségének felderítésére,
- biopszia a szövettani vizsgálathoz,
- elektrokardiogram (EKG) a szívműködés ellenőrzésére, a szívbetegségek kizárására.
A Tietze-szindróma kezelése
A Tietze-szindróma általában kezelés nélkül is elmúlik, de a gyógyulás hosszú ideig, akár hónapokig is eltarthat, ezért a kezelés célja a fájdalom enyhítése.
A fájdalmat enyhítheti:
- megerőltető tevékenységek elkerülése,
- sok pihenés,
- a fájdalmas terület jegelése vagy melegítése,
- könnyed nyújtógyakorlatok,
- vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók (például paracetamol),
- gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek (például ibuprofen).
Ha a tünetek nem enyhülnek, az orvos kortikoszteroid-injekciót adhat az ízületbe, esetleg más gyógyszereket is felírhat. A fizikoterápia szintén hasznos lehet.
Ritka esetekben, amikor a konzervatív terápiák nem csökkentik a fájdalmat és a duzzanatot, az extra porcot műtéti úton távolítják el a bordákról.