A szervezet belső elválasztású mirigyei hormonokat termelnek. Ezek közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek, amely segítségével a test minden pontjára eljutnak, ám csak ott hasznosulnak, ahol szükség van rájuk. A belső elválasztású mirigyek, illetve a hormonok a test életfunkcióinak szabályozását végzik. A belső elválasztású mirigyek összességét endokrin rendszernek hívják.
A hipofízis vagy agyalapi mirigy – az agy alsó részéhez és a hipotalamuszhoz kapcsolódó, borsónyi belső elválasztású mirigy – kettős funkciót lát el a szervezetben. Egyrészt önmaga is termel hormonokat, másrészt szabályozza a test különböző pontjain található belső elválasztású (endokrin) mirigyek munkáját. Működése tehát kihat más belső elválasztású mirigyek működésére, azok pedig az általuk termelt hormonszinttel visszajelezve, befolyásolják a hipofízis működését. A hipofízisre jellemző visszacsatolások miatt tekinthető az agyalapi mirigy a hormonrendszer központjának.
A hipofízis felépítése, működése
A hipofízis két lebenyből áll: az első (adenohipofízis) és a hátsó (neurohipofízis) lebenyből.
Az első lebenynek saját hormontermelése van, az alábbiak szerint:
- Növekedési hormon (gonadotrop hormon, GH) – a növekedést serkenti. Túltermelése gigantizmushoz és akromegáliához vezethet. Alultermelése törpenövést, illetve rövid végtagokat eredményez.
- Pajzsmirigy-stimuláló hormon (tireoideastimuláló hormon, TSH) – a pajzsmirigy működését szabályozza. A túl sok, illetve a túl kevés TSH egyaránt kóros állapot.
- Tüszőérlelő hormon (follikuluszstimuláló hormon, FSH) – mindkét nemnél az ivarsejtek érésében van szerepe.
- Sárgatest-stimuláló hormon (luteinizáló hormon, LH): nőkben a peteérést, férfiakban a spermák keletkezésének folyamatát irányítja.
- Adrenokortikotrop hormon (mellékvesekéreg-stimuláló hormon, ACTH) – a mellékvesekéreg működését szabályozó hormon. Így a mellékvesekéreg szabályozásával szerepe van többek között a vérnyomás, a vércukorszint, valamint a stresszre adott reakciók szabályozásában.
- Prolaktin (laktotrop hormon, LTH) – a tejelválasztást stimuláló hormon. A felesleges prolaktin menstruációs zavarokat, férfiaknál pedig nőies jellegzetességek kialakulását, illetve potenciazavarokat okoz.
- Melanocitastimuláló hormon (MSH) – a bőrben és a szőrzetben (hajban) lévő festékanyag termelését szabályozza, valamint hatással van az étvágyra és a szexuális izgalomra is.
A hátsó lebeny a hipotalamusz által termelt hormonokat tárolja, illetve adagolja a vérbe szükség szerint, az alábbiak alapján:
- vazopresszin – a szervezet vízháztartását szabályozza (vizeletkiválasztás, vízvisszatartás),
- oxitocin – a simaizmok összehúzódásáért felelős hormon (például: a szülés folyamata során és az orgazmus alatt).
A hipofízis betegségei
A hipofízis egyik leggyakoribb betegsége a hipofízis adenóma, amely a mirigy jóindulatú megnagyobbodásával jár. A megnagyobbodás a hipofízis hormontermelésének zavarait, illetve a hipofízis által szabályozott más endokrin mirigyek zavarait okozhatja. Ezen túlmenően, a szerv fizikai növekedése a környező idegszövetet egyre nagyobb nyomás alatt tartja, így a hipofzis adenóma fokozatosan romló állapotot, más kórképek kialakulását is eredményezi.
